„LBV 1806-20” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{Csillag infobox |név = LBV 1806-1820 |kép = |képméret = |képaláírás = <!-- MEGFIGYELÉSI ADATOK--> |csillagkép = Nyilas |epocha = |válto…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
62. sor: | 62. sor: | ||
Annak ellenére, hogy a nagy fényerő szinte láthatatlan a [[Naprendszer]]ből nézve, mert kevesebb mint egy milliárdod része jut el hozzánk a látható fényből, a többit elnyeli közbeeső csillagközi gáz és por. Bár a csillag fényessége 8. [[magnitudó]] a közeli infravörös hullámhossz 2 mikrométer, akkor a számítások szerint a fényessége 35. megnitudó a látható hullámhosszon, ami észrevehetetlen lenne. |
Annak ellenére, hogy a nagy fényerő szinte láthatatlan a [[Naprendszer]]ből nézve, mert kevesebb mint egy milliárdod része jut el hozzánk a látható fényből, a többit elnyeli közbeeső csillagközi gáz és por. Bár a csillag fényessége 8. [[magnitudó]] a közeli infravörös hullámhossz 2 mikrométer, akkor a számítások szerint a fényessége 35. megnitudó a látható hullámhosszon, ami észrevehetetlen lenne. |
||
==Képzelt elméletek== |
|||
A jelenlegi csillagkeletkezési elméletek szerint egy csillag legfeljebb 120 naptömegű lehet, de LBV 1806-20 óta már mértek legalább 130 naptömeget is. Egyes mérések után a csillagot megbecsülték 150-200 naptömegűre.<ref>{{Cite journal | author=Eikenberry, S.S.; Matthews, K; LaVine, J.L.; Garske, M.A.; Mu, D.; Jackson, M.A.; Patel, S.G.; Barry, D.J.; Colonno, M.R.; Houck, J. R.; Wilson, J.C; Corbel, S.; Smith, J.D. | title=Infrared Observations of the Candidate LBV 1806-20 & Nearby Cluster Stars | journal=The Astrophysical Journal | month=November | year=2004 | volume=616 |issue=1 |pages=506–518 |bibcode= 2004ApJ...616..506E | doi=10.1086/422180}}</ref> |
|||
Akadt némi vita, hogy vajon LBV 1806-1820 egyetlen csillag vagy csak egy halmaz. A fényerejét nagy felbontású képalkotóval készítették, amelynek eredményei arra utalnak, hogy LBV 1806-1820 egy csillag. Azonban a legújabb nagy felbontású spektroszkópokkal kiderült, hogy a csillagnak lehet egy társa és hogy a tömeg a csillagrendszerben kevesebb mint 130 naptömeg.<ref>{{Cite journal | author=Figer, D.; Najarro, F.; Kudritzki, R. | title=The Double-lined Spectrum of LBV 1806-20 | journal=The Astrophysical Journal | month=August | year=2004 | volume=610 |issue=2 | pages=L109–L112 | bibcode=2004ApJ...610L.109F | doi=10.1086/423306}}</ref> |
|||
==Elhelyezkedés== |
|||
Az LBV 1806-1820 középpontjában áll az G10.0-0.3 rádió [[Csillagköd|ködnek]] és része a Cl * 1806-1820 csillaghalmaznak, amely maga is része a W31-nek ami az egyik legnagyobb [[H II régió]]ban van a Tejútrendszerben. Az 1806-20 halmaz néhány igen szokatlan csillagból áll, beleértve a két szénben gazdag [[Wolf-Rayet csillag]]ot (WC9d és WCL), két kék hiperóriást, és egy [[Magnetár]]t ( SGR 1806-20 ). |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
[[en:LBV 1806-20]] |
|||
[[ar:إل بي في 1806-20]] |
|||
[[cs:LBV 1806-20]] |
|||
[[de:LBV 1806-20]] |
|||
[[es:LBV 1806-20]] |
|||
[[fa:ستاره ال بی وی ۲۰-۱۸۰۶]] |
|||
[[fr:LBV 1806-20]] |
|||
[[ko:LBV 1806-20]] |
|||
[[it:LBV 1806-20]] |
|||
[[ja:LBV 1806-20]] |
|||
[[pl:LBV 1806-20]] |
|||
[[pt:LBV 1806-20]] |
|||
[[ru:LBV 1806-20]] |
|||
[[sk:LBV 1806-20]] |
|||
[[fi:LBV 1806-20]] |
|||
[[sv:LBV 1806-20]] |
|||
[[tr:LBV 1806-20]] |
|||
[[zh:LBV 1806-20]] |
|||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
A lap 2011. július 23., 18:06-kori változata
LBV 1806-1820 | |
Megfigyelési adatok | |
Csillagkép | Nyilas |
Rektaszcenzió | 18h 08m 40.3s |
Deklináció | -20° 24′ 41″ |
Színkép típusa | LBV[1] |
Fizikai adatok | |
Sugár | 150 R☉ |
Tömeg | 130-200 M☉ |
Hőmérséklet | |
Felszín | 18-36.000 K |
Luminozitás | ~2-40 × 106 L☉ |
Kor | < 2 × 106 |
Az LBV 1806-20 egy fényes kék változó egy lehetséges kettős csillagrendszerben, a Naptól 30.000-49.000 fényévre található a galaxis központja felé. A teljes rendszer tömege 130-200 naptömeg és a becslések szerint a változó fényerő akár 40 milliószorosa lehet Napénak,[2] így hasonlóan olyan ragyogó mint az Eta Carinae vagy a Pisztoly-csillag amelyek a legfényesebb ismert csillagok (amelyek mindegyike fényes kék változó).
Annak ellenére, hogy a nagy fényerő szinte láthatatlan a Naprendszerből nézve, mert kevesebb mint egy milliárdod része jut el hozzánk a látható fényből, a többit elnyeli közbeeső csillagközi gáz és por. Bár a csillag fényessége 8. magnitudó a közeli infravörös hullámhossz 2 mikrométer, akkor a számítások szerint a fényessége 35. megnitudó a látható hullámhosszon, ami észrevehetetlen lenne.
Képzelt elméletek
A jelenlegi csillagkeletkezési elméletek szerint egy csillag legfeljebb 120 naptömegű lehet, de LBV 1806-20 óta már mértek legalább 130 naptömeget is. Egyes mérések után a csillagot megbecsülték 150-200 naptömegűre.[3]
Akadt némi vita, hogy vajon LBV 1806-1820 egyetlen csillag vagy csak egy halmaz. A fényerejét nagy felbontású képalkotóval készítették, amelynek eredményei arra utalnak, hogy LBV 1806-1820 egy csillag. Azonban a legújabb nagy felbontású spektroszkópokkal kiderült, hogy a csillagnak lehet egy társa és hogy a tömeg a csillagrendszerben kevesebb mint 130 naptömeg.[4]
Elhelyezkedés
Az LBV 1806-1820 középpontjában áll az G10.0-0.3 rádió ködnek és része a Cl * 1806-1820 csillaghalmaznak, amely maga is része a W31-nek ami az egyik legnagyobb H II régióban van a Tejútrendszerben. Az 1806-20 halmaz néhány igen szokatlan csillagból áll, beleértve a két szénben gazdag Wolf-Rayet csillagot (WC9d és WCL), két kék hiperóriást, és egy Magnetárt ( SGR 1806-20 ).
Jegyzetek
- ↑ Francisco Najarro: Massive Stars in the SGR 1806-20 Cluster (angol nyelven), 2005. február 16.
- ↑ Aaron Hoover: Star may be biggest, brightest yet observed (english nyelven). HubbleSite, 2004. január 5. [2006. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 8.)
- ↑ Eikenberry, S.S.; Matthews, K; LaVine, J.L.; Garske, M.A.; Mu, D.; Jackson, M.A.; Patel, S.G.; Barry, D.J.; Colonno, M.R.; Houck, J. R.; Wilson, J.C; Corbel, S.; Smith, J.D. (2004. November). „Infrared Observations of the Candidate LBV 1806-20 & Nearby Cluster Stars”. The Astrophysical Journal 616 (1), 506–518. o. DOI:10.1086/422180.
- ↑ Figer, D.; Najarro, F.; Kudritzki, R. (2004. August). „The Double-lined Spectrum of LBV 1806-20”. The Astrophysical Journal 610 (2), L109–L112. o. DOI:10.1086/423306.
Külső hivatkozások
- SolStation article
- The Double-Lined Spectrum of LBV 1806-20, Donald F. Figer (STScI), Francisco Najarro (CSIC), Rolf P. Kudritzki (UH), 2004
- Massive Stars in the SGR 1806-20 Cluster, Donald F. Figer (STScI), Francisco Najarro (CSIC), T. R. Geballe (Gemini Observatory), R. D. Blum (CTIO), Rolf P. Kudritzki (UH), 2005