„Alfred de Musset” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be:Альфрэд дэ Мюсэ |
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: be-x-old:Альфрэд дэ Мюсэ |
||
70. sor: | 70. sor: | ||
[[ar:ألفرد دي موسيه]] |
[[ar:ألفرد دي موسيه]] |
||
[[be:Альфрэд дэ Мюсэ]] |
[[be:Альфрэд дэ Мюсэ]] |
||
[[be-x-old:Альфрэд дэ Мюсэ]] |
|||
[[bg:Алфред дьо Мюсе]] |
[[bg:Алфред дьо Мюсе]] |
||
[[ca:Alfred de Musset]] |
[[ca:Alfred de Musset]] |
A lap 2011. június 24., 08:19-kori változata
Alfred de Musset (Párizs, 1810. december 11. – Párizs, 1857. május 2.) francia költő, drámaíró.
Jelentősége
A romantikus irodalom kiemelkedő képviselője, a Victor Hugo köré csoportosuló költők közül a legjelentősebb.
Élete
Alfred de Musset jómódú irodalomkedvelő családból származott. 1828-ban bemutatták Hugo romantikus körének, felfigyeltek tehetségére. 1830 után eltávolodott a romantikusoktól, mert elvesztette hitét a költő társadalmi aktivitásában.
Életének meghatározó élménye volt a nála hat évvel idősebb George Sandhoz fűzödő kapcsolata 1833–1935 között. Szakításukat követően Musset műveinek fő jegye a szomorúság lett, életében is búskomorrá vált, alkoholproblémákkal küzdött. 1838-tól a Belügyminisztérium könyvtárosa volt, ezidőben kritikai írásaiban a klasszicizmus és romantika összebékítésére törekedett. 1852-től a Francia Akadémia tagja lett.
Párizsi otthonában hunyt el álmában 1857. május 2-án. Sírja a Père-Lachaise temetőben található.
Művészete
Musset műveinek hangvétele sokszor könnyeden ironikus, de elsősorban a szenvedélyes érzelmek és fájdalmak költője. Legszebb lírai költeményeit a George Sand iránti szerelme, majd a szakítás fájdalma ihlette. Prózai főműve A század gyermekének vallomása (1836). Költői főműve az Éjszakák (1833-37) című négyrészes versciklus. Drámái közül kiemelkedik a Lorenzaccio (1834) című ötfelvonásos tragédia.
Író ars poeticája, költői eszménye az érzelmek spontán kifejezése. A művészi–technikai kérdéseket másodlagosnak minősítette.
Művei
- Spanyolországi és itáliai elbeszélések (1830)
- Marianne szeszélyei (1833)
- Rolla (1833)
- Fantasio (1834)
- Egy fehér rigó története (1834)
- Az ajtó legyen nyitva vagy csukva (1845)
- Ne esküdj semmire (1848)
- Falazó (1850)
Művei magyar fordításban
- Ne fogadj fel soha semmit (Vígjáték három felvonásban). Fordította Paulay Ede. Bp., Franklin, 1879. "Olcsó Könyvtár"
- Válogatott költeményei - Miről álmodnak a lányok (Versek és egy vígjáték). Fordította Radó Antal. ("Leopard összes lyrai versei"-vel egy kötetben.) Bp., Lampel, 1904. "Remekírók képes könyvtára"
- Szeszély - Fantasio (Két színmű). Fordította Cs. Szabó László. Bp., Révai, 1944.
- Lorenzaccio (Dráma 5 felvonásban). Fordította Dávid Mihály. Bp., Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet, 1948. "Új Könyvtár"
- Lorenzaccio (Dráma 5 felvonásban). Fordította Dávid Mihály. Bp., Európa, 1957. "Világirodalmi Kiskönyvtár"
- Il faut qu'une porte soit ouverte ou fermée - Egy ajtó legyen nyitva vagy csukva (Színmű). Fordította Szávai Nándor. Bp., Terra, 1957. "Kétnyelvű Kiskönyvtár"
- Válogatott versei. Fordította Kálnoky László. Bp., Móra, 1959. "A Világirodalom Gyöngyszemei"
- Egy fehér rigó története (Elbeszélések). Fordította Eckhardt Ilona. Bp., Európa, 1960.
- A század gyermekének vallomása (Regény). Fordította Benedek Marcell. Bp., Szépirodalmi, 1975. "Olcsó Könyvtár"
- Tudni kell dönteni (Egyfelvonásos). Fordította: Végh György. Bp., NPI, 1975.
- Gamiani vagy a kicsapongás két éjszakája (Kisregény). Fordította Adamik Lajos. Bp., Unió, 1989. "Erato Kiskönyvtár"
Szakirodalom
- Garzó Miklós: Alfred de Musset: az ember és a lírikus. Bp., Pallas, 1909.
- König György: Alfred de Musset. Bp., Franklin, "Költők és Írók", 1910.
Forrás
- Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
- Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
Külső hivatkozások
- Alfred De Musset (1810 -1857), literatura.hu
- Alfred de Musset művei a Gutenberg Projectben (angolul)/(franciául)
- 200 éve született Alfred de Musset, Stop.hu, 2010. december 11.