„Glottális hang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Glottális lapot átneveztem Glottális hang névre |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Hangszalagzár == |
== Hangszalagzár == |
||
A ''hangszalagzár'' vagy ''glottális stop'' – [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]-jele: {{IPA|[ʔ]}} – egy feszített, glottális egresszív [[zárhang]], mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. Bár ilyen hangot szinte minden nyelvben ejtenek (hiszen egy rövid szünetnek felel), bizonyos nyelvekben (pl. az [[Arab nyelv|arabban]] és a legtöbb [[afroázsiai nyelvcsalád|afroázsiai nyelvben]], számos [[amerikai indián nyelvek|indián nyelvben]], az [[ausztronéz nyelvcsalád|ausztronéz nyelvekben]] stb.) külön [[fonéma|fonémának]] számít. |
A ''hangszalagzár'' vagy ''[[glottális stop]]'' – [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]-jele: {{IPA|[ʔ]}} – egy feszített, glottális egresszív [[zárhang]], mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. Bár ilyen hangot szinte minden nyelvben ejtenek (hiszen egy rövid szünetnek felel), bizonyos nyelvekben (pl. az [[Arab nyelv|arabban]] és a legtöbb [[afroázsiai nyelvcsalád|afroázsiai nyelvben]], számos [[amerikai indián nyelvek|indián nyelvben]], az [[ausztronéz nyelvcsalád|ausztronéz nyelvekben]] stb.) külön [[fonéma|fonémának]] számít. |
||
== A ''h'' hang== |
== A ''h'' hang== |
A lap 2011. április 25., 20:30-kori változata
A glottális olyan mássalhangzó, melynek képzésénél a hangszalagok közötti rés (latinul glottis) az artikuláció helye.
Képzése lehet ingresszív, azaz belégzéssel történő, vagy egresszív (expriciós), vagyis kilégzéssel képzett. Egresszív képzéskor nyelv felemelt állapotú, a hangszálak közötti rés pedig bizonyos mértékig zárt.
Hangszalagzár
A hangszalagzár vagy glottális stop – IPA-jele: [ʔ] – egy feszített, glottális egresszív zárhang, mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. Bár ilyen hangot szinte minden nyelvben ejtenek (hiszen egy rövid szünetnek felel), bizonyos nyelvekben (pl. az arabban és a legtöbb afroázsiai nyelvben, számos indián nyelvben, az ausztronéz nyelvekben stb.) külön fonémának számít.
A h hang
Az egyik leggyakoribb glottális képzésű hang a [h] (zöngétlen glottális réshang), például a magyar ház, hó szavakban. A [h] feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban, az orrban és a szájüregben egyidejűleg képződik. Ugyanennek laza zöngés párja a [ɦ], amely például a cseh nyelvben található meg.