„Bomlási energia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szakszerűbb megfogalmazás.
Hivatkozás hozzáadása
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}A '''bomlási energia''' egy [[atommag]] vagy [[elemi részecske|részecske]] bomlása során felszabaduló energia, ami a bomlástermékek [[mozgási energia|mozgási energiájában]], vagy [[hő]] formájában jelenik meg. Különösen ez utóbbi esetben, azaz a [[kémia|kémiában]] és a [[magfizika|magfizikában]] (például [[atomreaktor]]ban) van a fogalomnak jelentős szerepe, mert a [[részecskefizika|részecskefizikában]] a [[energiamegmaradás|energia]]- és [[impulzusmegmaradás]]t használjuk helyette a számításokban.
{{nincs forrás}}A '''bomlási energia''' egy [[atommag]] vagy [[elemi részecske|részecske]] bomlása során felszabaduló energia, ami a bomlástermékek [[mozgási energia|mozgási energiájában]], vagy [[hő]] formájában jelenik meg. Különösen ez utóbbi esetben, azaz a [[kémia|kémiában]] és a [[magfizika|magfizikában]] (például [[atomreaktor]]ban) van a fogalomnak jelentős szerepe, mert a [[részecskefizika|részecskefizikában]] a [[energiamegmaradás|energia]]- és [[impulzusmegmaradás]]t használjuk helyette a számításokban.


A felszabaduló energia a kiinduló és a bomlástermékek [[tömeg]]különbségéből, a [[tömeg]]-[[energia]] ekvivalencia reláció alapján, [[Albert Einstein|Einstein]] [[ΔE=Δm*c²]] képlete segítségével számítható ki:
A felszabaduló energia a kiinduló és a bomlástermékek [[tömeg]]különbségéből, a [[tömeg-energia ekvivalencia]] reláció alapján, [[Albert Einstein|Einstein]] [[ΔE=Δm*c²]] képlete segítségével számítható ki:


:''Δm'' = (az elemet/vegyületet alkotó részecskék tömegeinek összege) – (a keletkezett elem/vegyület tömege)
:''Δm'' = (az elemet/vegyületet alkotó részecskék tömegeinek összege) – (a keletkezett elem/vegyület tömege)

A lap 2010. november 6., 21:36-kori változata

A bomlási energia egy atommag vagy részecske bomlása során felszabaduló energia, ami a bomlástermékek mozgási energiájában, vagy formájában jelenik meg. Különösen ez utóbbi esetben, azaz a kémiában és a magfizikában (például atomreaktorban) van a fogalomnak jelentős szerepe, mert a részecskefizikában a energia- és impulzusmegmaradást használjuk helyette a számításokban.

A felszabaduló energia a kiinduló és a bomlástermékek tömegkülönbségéből, a tömeg-energia ekvivalencia reláció alapján, Einstein ΔE=Δm*c² képlete segítségével számítható ki:

Δm = (az elemet/vegyületet alkotó részecskék tömegeinek összege) – (a keletkezett elem/vegyület tömege)