„Munkamegosztás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Munkamegosztás - szöveg a Közgazdaságtan c. szócikkből átemelve, kezdeti jelleggel Címke: Kategorizálatlan csonksablon |
csonkjav |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
{{csonk-dátum|csonk-közgazdaságtan|2010 augusztusából}} |
|||
{{csonk}} |
|||
[[Kategória:Közgazdaságtan]] |
[[Kategória:Közgazdaságtan]] |
A lap 2010. augusztus 3., 22:25-kori változata
A munkamegosztás fogalma a közgazdaságtanban
A modern társadalmakban az emberek nem képesek arra, hogy minden olyan jószágot, amelyre igényük van, maguk állítsanak elő. De ha ezt meg is tudnák tenni, a gazdaság akkor is sokkal kevésbé hatékonyan működne, mint abban az esetben, ha bizonyos személyek néhány jószág termelésére specializálódnak – ezt a folyamatot nevezzük munkamegosztásnak.
A munkamegosztás nagyobb hatékonysága mögött több tényező is áll. Egyrészt az emberek képességei különbözőek. Másfelől a javak többségének előállításához szakképzettségre van szükség, amelynek megszerzése hosszú időt igényelhet: például egy cipésznek sokkal kevesebb ráfordítással jár a lábbelink előállítása, mint saját magunknak. Harmadrészt a területi különbségek is fontos szerepet játszanak: egy Magyarországon élő embernek hiába van igénye banánra, azt ő maga nem, csak egy több ezer kilométerre délre működő vállalkozás tudja megtermelni.