„Forgatókönyv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JAnDbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő eltávolítása: ar:سيناريو
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
3. sor: 3. sor:
A forgatókönyv írása pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Játékfilmek esetében két fajtáját különböztetjük meg:
A forgatókönyv írása pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Játékfilmek esetében két fajtáját különböztetjük meg:


1. ''Az irodalmi forgatókönyv''
1. ''Az irodalmi forgatókönyv''


2. ''A technikai forgatókönyv''
2. ''A technikai forgatókönyv''


Az ''irodalmi forgatókönyv'' két szövegrészből áll: a ''leíró'', instrukciós rész, amely tartalmazza a helyszínek, a díszletek, a szereplők, a mozgások részletes leírását, esetleg a szereplők érzéseinek, gondolatainak leírását (pl. Ingmar Bergman, Szabó István stb. forgatókönyveiben), és általában a jelenetek hangulatának pontos ismertetését. Esetenként utalhat a zörejekre, a zenei aláfestésre, vagy a kameramozgásokra.
Az ''irodalmi forgatókönyv'' két szövegrészből áll: a ''leíró'', instrukciós rész, amely tartalmazza a helyszínek, a díszletek, a szereplők, a mozgások részletes leírását, esetleg a szereplők érzéseinek, gondolatainak leírását (pl. Ingmar Bergman, Szabó István stb. forgatókönyveiben), és általában a jelenetek hangulatának pontos ismertetését. Esetenként utalhat a zörejekre, a zenei aláfestésre, vagy a kameramozgásokra.
A másik szövegrész ''a szereplők neveit'', és utána az ún. ''dialógusok'' (szövegek) szó szerinti, szándék szerint filmben elhangzó változatát tartalmazza. Az irodalmi forgatókönyv lényegében a majdani film teljes, mindenre kiterjedő leírása, amely gyakran önálló irodalmi alkotásként, olvasmányélményként is megállhatja a helyét ([[Ingmar Bergman]] forgatókönyvei például voltaképpen regényszerű nyelvezettel és minőségben készültek.)
A másik szövegrész ''a szereplők neveit'', és utána az ún. ''dialógusok'' (szövegek) szó szerinti, szándék szerint filmben elhangzó változatát tartalmazza. Az irodalmi forgatókönyv lényegében a majdani film teljes, mindenre kiterjedő leírása, amely gyakran önálló irodalmi alkotásként, olvasmányélményként is megállhatja a helyét ([[Ingmar Bergman]] forgatókönyvei például voltaképpen regényszerű nyelvezettel és minőségben készültek.)


A ''technikai forgatókönyv'' az irodalmi forgatókönyv alapján készül, formátuma, megkötései jóval feszesebbek az irodalmi forgatókönyvénél. Rendszerint két hasábban íródik: ''baloldalt az instrukciós rész'' jóval tömörebb megfogalmazásban, s a kameramozgások, a beállítások, a vágások immáron részletes rögzítései, tervei szerepelnek. ''A jobb oldali rész a hangé'': itt is szerepelnek a szereplők nevei, azok szövegei, de a zörejek, a zene is feljegyzésre kerül. A technikai forgatókönyvet az irodalmi forgatókönyv alapján rendszerint a film rendezője írja, esetleg a forgatókönyvíró és az operatőr bekapcsolódásával.
A ''technikai forgatókönyv'' az irodalmi forgatókönyv alapján készül, formátuma, megkötései jóval feszesebbek az irodalmi forgatókönyvénél. Rendszerint két hasábban íródik: ''baloldalt az instrukciós rész'' jóval tömörebb megfogalmazásban, s a kameramozgások, a beállítások, a vágások immáron részletes rögzítései, tervei szerepelnek. ''A jobb oldali rész a hangé'': itt is szerepelnek a szereplők nevei, azok szövegei, de a zörejek, a zene is feljegyzésre kerül. A technikai forgatókönyvet az irodalmi forgatókönyv alapján rendszerint a film rendezője írja, esetleg a forgatókönyvíró és az operatőr bekapcsolódásával.
A technikai forgatókönyv napjaink filmgyártásában egyre kevésbé használatos: a rendezők manapság jobb szeretik technikai instrukcióikat kézzel bejegyezni az irodalmi forgatókönyv lapjaira.
A technikai forgatókönyv napjaink filmgyártásában egyre kevésbé használatos: a rendezők manapság jobb szeretik technikai instrukcióikat kézzel bejegyezni az irodalmi forgatókönyv lapjaira.


Más szempontú csoportosítás:
Más szempontú csoportosítás:


Az ''eredeti forgatókönyv'' a forgatókönyvíró és/vagy rendező saját ötletéből születik meg.
Az ''eredeti forgatókönyv'' a forgatókönyvíró és/vagy rendező saját ötletéből születik meg.
Az ''adaptált forgatókönyv'' valamely irodalmi mű (dráma, regény, novella, képregény stb.) adaptálása (átültetése) játékfilmbe. Leggyakrabban sikerregényeket szoktak adaptálni a várható kasszasiker reményében. Adaptált könyveknél megmarad a regény cselekménye, karakterei, helyszínei, kora stb. A forgatókönyv az időkorlát miatt némi változtatásokkal követi a regény történetét, de igyekszik hű maradni az eredeti darabhoz. Van olyan példa is, mikor az eredeti mű csak részben felel meg a forgatókönyvnek.
Az ''adaptált forgatókönyv'' valamely irodalmi mű (dráma, regény, novella, képregény stb.) adaptálása (átültetése) játékfilmbe. Leggyakrabban sikerregényeket szoktak adaptálni a várható kasszasiker reményében. Adaptált könyveknél megmarad a regény cselekménye, karakterei, helyszínei, kora stb. A forgatókönyv az időkorlát miatt némi változtatásokkal követi a regény történetét, de igyekszik hű maradni az eredeti darabhoz. Van olyan példa is, mikor az eredeti mű csak részben felel meg a forgatókönyvnek.


== Forgatókönyvrészlet (Fény ösvényei)==
== Forgatókönyvrészlet (Fény ösvényei) ==
54. BELSŐ, CSILLÁÉK ELŐSZOBÁJA – NAPPAL
54. BELSŐ, CSILLÁÉK ELŐSZOBÁJA – NAPPAL

Csilla belép az ajtón, próbálja tartani magát, és köszönés nélkül azonnal a szobája felé indul.
Csilla belép az ajtón, próbálja tartani magát, és köszönés nélkül azonnal a szobája felé indul.
Nagyi szobájából televízió hangja és villódzása szűrődik ki.
Nagyi szobájából televízió hangja és villódzása szűrődik ki.

NAGYI
NAGYI
(a szobából túlkiabálja a tévét)
(a szobából túlkiabálja a tévét)
35. sor: 35. sor:
* [http://www.pannonscript.byethost11.com./ Hogyan írjunk forgatókönyvet?]
* [http://www.pannonscript.byethost11.com./ Hogyan írjunk forgatókönyvet?]


{{DEFAULTSORT:Forgatoko~nyv}}
[[Kategória:Filmművészet]]
[[Kategória:Filmművészet]]



A lap 2010. július 19., 11:08-kori változata

A forgatókönyv játékfilmek és dokumentumfilmek írásban rögzített alapanyaga. Bár a hasonlóság igen jelentős, mégsem célszerű összekeverni a szövegkönyvvel, amely élő színpadi előadások, rádiójátékok stb. írásbeli alapja.

A forgatókönyv írása pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Játékfilmek esetében két fajtáját különböztetjük meg:

1. Az irodalmi forgatókönyv

2. A technikai forgatókönyv

Az irodalmi forgatókönyv két szövegrészből áll: a leíró, instrukciós rész, amely tartalmazza a helyszínek, a díszletek, a szereplők, a mozgások részletes leírását, esetleg a szereplők érzéseinek, gondolatainak leírását (pl. Ingmar Bergman, Szabó István stb. forgatókönyveiben), és általában a jelenetek hangulatának pontos ismertetését. Esetenként utalhat a zörejekre, a zenei aláfestésre, vagy a kameramozgásokra. A másik szövegrész a szereplők neveit, és utána az ún. dialógusok (szövegek) szó szerinti, szándék szerint filmben elhangzó változatát tartalmazza. Az irodalmi forgatókönyv lényegében a majdani film teljes, mindenre kiterjedő leírása, amely gyakran önálló irodalmi alkotásként, olvasmányélményként is megállhatja a helyét (Ingmar Bergman forgatókönyvei például voltaképpen regényszerű nyelvezettel és minőségben készültek.)

A technikai forgatókönyv az irodalmi forgatókönyv alapján készül, formátuma, megkötései jóval feszesebbek az irodalmi forgatókönyvénél. Rendszerint két hasábban íródik: baloldalt az instrukciós rész jóval tömörebb megfogalmazásban, s a kameramozgások, a beállítások, a vágások immáron részletes rögzítései, tervei szerepelnek. A jobb oldali rész a hangé: itt is szerepelnek a szereplők nevei, azok szövegei, de a zörejek, a zene is feljegyzésre kerül. A technikai forgatókönyvet az irodalmi forgatókönyv alapján rendszerint a film rendezője írja, esetleg a forgatókönyvíró és az operatőr bekapcsolódásával. A technikai forgatókönyv napjaink filmgyártásában egyre kevésbé használatos: a rendezők manapság jobb szeretik technikai instrukcióikat kézzel bejegyezni az irodalmi forgatókönyv lapjaira.

Más szempontú csoportosítás:

Az eredeti forgatókönyv a forgatókönyvíró és/vagy rendező saját ötletéből születik meg. Az adaptált forgatókönyv valamely irodalmi mű (dráma, regény, novella, képregény stb.) adaptálása (átültetése) játékfilmbe. Leggyakrabban sikerregényeket szoktak adaptálni a várható kasszasiker reményében. Adaptált könyveknél megmarad a regény cselekménye, karakterei, helyszínei, kora stb. A forgatókönyv az időkorlát miatt némi változtatásokkal követi a regény történetét, de igyekszik hű maradni az eredeti darabhoz. Van olyan példa is, mikor az eredeti mű csak részben felel meg a forgatókönyvnek.

Forgatókönyvrészlet (Fény ösvényei)

54. BELSŐ, CSILLÁÉK ELŐSZOBÁJA – NAPPAL
Csilla belép az ajtón, próbálja tartani magát, és köszönés nélkül azonnal a szobája felé indul.
Nagyi szobájából televízió hangja és villódzása szűrődik ki.
                                 NAGYI
                   (a szobából túlkiabálja a tévét)
         Te vagy az, kislányom? Ott a süti az asztalon!

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz forgatókönyvíró témájú médiaállományokat.