„Vizenyős terület” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Wetland''' a modern [[limnológia]]i szakirodalomban egyre gyakoribb a kifejezés, amely magyarul vizenyős területet jelent. Olyan területek ezek, amelyek átmenetet (ökoton) képeznek a valódi szárazföldi és vízi élőhelyek között. Lehetnek állandóan -mint a tőzeges mocsarak- vagy csak időszakosan nedvesek, mint a legtöbb olyan mocsaras hely, mely nálunk nyár közepére-végére kiszárad. Átmenti területek, melyeken a vegetációfejlődés az adott helyen jellemző szukcessziós szeriesz valamely szakaszában van. A szukcessziós fejlődés lehet szinte követhetetlenül lassú (tőzeglápok), de lehet olyan gyors is, hogy a wetland a szerves anyagok gyors felhalmozódása miatt szinte éveken vagy évtizedeken belül terresztris társulássá alakul. |
A '''Wetland''' a modern [[limnológia]]i szakirodalomban egyre gyakoribb a kifejezés, amely magyarul vizenyős területet jelent. Olyan területek ezek, amelyek átmenetet (ökoton) képeznek a valódi szárazföldi és vízi élőhelyek között. Lehetnek állandóan -mint a tőzeges mocsarak- vagy csak időszakosan nedvesek, mint a legtöbb olyan mocsaras hely, mely nálunk nyár közepére-végére kiszárad. Átmenti területek, melyeken a vegetációfejlődés az adott helyen jellemző szukcessziós szeriesz valamely szakaszában van. A szukcessziós fejlődés lehet szinte követhetetlenül lassú (tőzeglápok), de lehet olyan gyors is, hogy a wetland a szerves anyagok gyors felhalmozódása miatt szinte éveken vagy évtizedeken belül terresztris társulássá alakul. |
||
==Meghatározás== |
== Meghatározás == |
||
A wetland-ek oly különbözőek, hogy nem könnyű egységesen definiálni őket, az egyes meghatározásokat nagymértékben befolyásolja a definícióba bevonni szándékozott projectek vagy célobjektumok jellege. |
A wetland-ek oly különbözőek, hogy nem könnyű egységesen definiálni őket, az egyes meghatározásokat nagymértékben befolyásolja a definícióba bevonni szándékozott projectek vagy célobjektumok jellege. |
||
===Első definíció=== |
=== Első definíció === |
||
Ramsari Konferencia definíciója pl. azért tűzi ki a bűvös 6-m-es határt, mert azokat a területeket is wetland-nek szándékozik tekinteni, melyek a vízimadarak (elsősorban is a vándorló vízimadarak) megtelepedésére alkalmasak, és ezek közül a búvármadarak nemigen merülnek 6 m-nél mélyebbre. |
Ramsari Konferencia definíciója pl. azért tűzi ki a bűvös 6-m-es határt, mert azokat a területeket is wetland-nek szándékozik tekinteni, melyek a vízimadarak (elsősorban is a vándorló vízimadarak) megtelepedésére alkalmasak, és ezek közül a búvármadarak nemigen merülnek 6 m-nél mélyebbre. |
||
===Második definíció=== |
=== Második definíció === |
||
A második definíció kivehető célja a mély vízektől való elhatárolás, a harmadik a hidrológiai viszonyokra koncentrál. Más meghatározások az ember által kialakított területeket (halastavak, rizsföldek), vagy a tengerpart menti mocsarakat kizárják definícióikból. |
A második definíció kivehető célja a mély vízektől való elhatárolás, a harmadik a hidrológiai viszonyokra koncentrál. Más meghatározások az ember által kialakított területeket (halastavak, rizsföldek), vagy a tengerpart menti mocsarakat kizárják definícióikból. |
||
==Wetlandok jelentősége== |
== Wetlandok jelentősége == |
||
A vizenyős területek különleges jelentőségét annak a felismerése adja, hogy a Föld biodiverzitásának fenntartásában e területeknek kiemelködően fontos szerepe van, emiatt védelmük megoldása alapvető természet- és környezetvédelmi feladat. Magyarországon a folyószabályozások, ill. lecsapolások (még a Balaton lecsapolásának tervét is kidolgozták, s ennek célja az lett volna, hogy mezőgazdaságilag művelhető területeket szerezzenek) előtt a vizenyős területek aránya sokkal nagyobb volt, mint ma. Számos lecsapolás végződött kudarccal: a kapott "szárazföldek" különféle okoknál fogva mezőgazdasági termelésre teljes mértékben alkalmatlannak bizonyultak. E területeken a jövőbeni cél csakis a wetland-rekonstrukció lehet, majd pedig a rekonstruált terület turisztikai hasznosítása. Világszinten az egyik legnagyobb lélegzetű wetland rekonstrukció volt a [[Kis-Balaton]] 1980-as években kezdődött visszaállítása. Miközben az eredeti cél (a Balaton vízminőségének védelme) lassan megvalósulni látszik, a terület-főleg az ott megtelepedett vízimadarak nagy száma és fajgazdagsága miatt-hazánk egyik legnagyobb természeti értéke, a Ramsari Konvenció hatálya alatt álló szigorúan védett természetvédelmi terület. |
A vizenyős területek különleges jelentőségét annak a felismerése adja, hogy a Föld biodiverzitásának fenntartásában e területeknek kiemelködően fontos szerepe van, emiatt védelmük megoldása alapvető természet- és környezetvédelmi feladat. Magyarországon a folyószabályozások, ill. lecsapolások (még a Balaton lecsapolásának tervét is kidolgozták, s ennek célja az lett volna, hogy mezőgazdaságilag művelhető területeket szerezzenek) előtt a vizenyős területek aránya sokkal nagyobb volt, mint ma. Számos lecsapolás végződött kudarccal: a kapott "szárazföldek" különféle okoknál fogva mezőgazdasági termelésre teljes mértékben alkalmatlannak bizonyultak. E területeken a jövőbeni cél csakis a wetland-rekonstrukció lehet, majd pedig a rekonstruált terület turisztikai hasznosítása. Világszinten az egyik legnagyobb lélegzetű wetland rekonstrukció volt a [[Kis-Balaton]] 1980-as években kezdődött visszaállítása. Miközben az eredeti cél (a Balaton vízminőségének védelme) lassan megvalósulni látszik, a terület-főleg az ott megtelepedett vízimadarak nagy száma és fajgazdagsága miatt-hazánk egyik legnagyobb természeti értéke, a Ramsari Konvenció hatálya alatt álló szigorúan védett természetvédelmi terület. |
||
[[ |
[[Fájl:Wetlands (Moscow, Russia).jpg|thumb|400px|right|Vizenyős terület [[Moszkva]] területén, Oroszország.]] |
||
==Szempontok== |
== Szempontok == |
||
A fentiekben láttuk, hogy a "wetland" meghatározása nehéz feladat. Ha tudományos szempontból kívánunk e területekkel foglalkozni, akkor vízháztartási szempontból (mely általában a legfontosabb ökológiai tényező az ilyen területeken) az alábbiakat kell tekintetbe vennünk (Boulton&Brock 1999): |
A fentiekben láttuk, hogy a "wetland" meghatározása nehéz feladat. Ha tudományos szempontból kívánunk e területekkel foglalkozni, akkor vízháztartási szempontból (mely általában a legfontosabb ökológiai tényező az ilyen területeken) az alábbiakat kell tekintetbe vennünk (Boulton&Brock 1999): |
||
===Időzítés=== |
=== Időzítés === |
||
Mikor van víz jelen? A kis kiterjedésű, időszakos wetland-ek esetén az éven belüli időjárási mintázat (pl. csapadékeloszlás)a meghatározó. Az állandó wetland-ek ökológiai folyamatait a többéves, mezoklimatikus ciklusok (pl. sorozatos aszályos vagy csapadékos évek) befolyásolják leginkább. |
Mikor van víz jelen? A kis kiterjedésű, időszakos wetland-ek esetén az éven belüli időjárási mintázat (pl. csapadékeloszlás)a meghatározó. Az állandó wetland-ek ökológiai folyamatait a többéves, mezoklimatikus ciklusok (pl. sorozatos aszályos vagy csapadékos évek) befolyásolják leginkább. |
||
===Gyakoriság=== |
=== Gyakoriság === |
||
Milyen gyakran váltják egymást a kiszáradásos és elöntéses időszakok? Minimuma a nulla (állandóan vízborított terület), mely évi sokszori értékig terjedhet. Pl. az egy adott helyen rendszeresen (minden esőzés után keletkező és kiszáradó) megjelenő pocsolyák képezik a másik végletet: e pocsolyák akár pár nap alatt képesek benépesülni, minthogy a bennük élő rövid életidejű, mikroszkopikus növények és állatok a száraz időszakokat spórák, ciszták, tartós peték vagy egyéb propagulumok formájában átvészelik. |
Milyen gyakran váltják egymást a kiszáradásos és elöntéses időszakok? Minimuma a nulla (állandóan vízborított terület), mely évi sokszori értékig terjedhet. Pl. az egy adott helyen rendszeresen (minden esőzés után keletkező és kiszáradó) megjelenő pocsolyák képezik a másik végletet: e pocsolyák akár pár nap alatt képesek benépesülni, minthogy a bennük élő rövid életidejű, mikroszkopikus növények és állatok a száraz időszakokat spórák, ciszták, tartós peték vagy egyéb propagulumok formájában átvészelik. |
||
===Tartam=== |
=== Tartam === |
||
Mennyi ideig tart a vízborítottság? Napoktól évekig, évtizedekig váltohat. A [[Velencei-tó]] például szabályozás nélkül durván százévenként kiszárad. Az 1980-as években a tavat csak a víz nagy erőkkel történő utánpótlása akadályozta meg a kiszáradásban, a vízszint így is katasztrofálisan alacsony szintre süllyedt. Az élővilág szempontjából fontos ráta, vagyis hogy milyen gyorsan történik a kiszáradás és a feltöltődés. |
Mennyi ideig tart a vízborítottság? Napoktól évekig, évtizedekig váltohat. A [[Velencei-tó]] például szabályozás nélkül durván százévenként kiszárad. Az 1980-as években a tavat csak a víz nagy erőkkel történő utánpótlása akadályozta meg a kiszáradásban, a vízszint így is katasztrofálisan alacsony szintre süllyedt. Az élővilág szempontjából fontos ráta, vagyis hogy milyen gyorsan történik a kiszáradás és a feltöltődés. |
||
===Kiterjedés és mélység=== |
=== Kiterjedés és mélység === |
||
Mekkora az elöntött terület és milyen mély a vízborítás? |
Mekkora az elöntött terület és milyen mély a vízborítás? |
||
===Variabilitás=== |
=== Variabilitás === |
||
Annak a mértéke, hogy a fenti négy faktor térben és időben mennyire variál. |
Annak a mértéke, hogy a fenti négy faktor térben és időben mennyire variál. |
||
==Egyéb elnevezések== |
== Egyéb elnevezések == |
||
A magyar nyelv igen gazdag a sekély tavak, kisvizek, vizenyős területek elnevezésének vonatkozásában |
A magyar nyelv igen gazdag a sekély tavak, kisvizek, vizenyős területek elnevezésének vonatkozásában |
||
*kopolya |
* kopolya |
||
*szék |
* szék |
||
*tócsa |
* tócsa |
||
*tömpöly |
* tömpöly |
||
*pocsolya |
* pocsolya |
||
*láp |
* láp |
||
*mocsár |
* mocsár |
||
*dagonya |
* dagonya |
||
*dágvány |
* dágvány |
||
*tocsogó |
* tocsogó |
||
*libbány |
* libbány |
||
Ezek értelmezését Dévai (1976) munkájában, és/vagy a ''"Hidrológia szavakban"'' (Felföldy 1984) c. könyvében találjuk meg. |
Ezek értelmezését Dévai (1976) munkájában, és/vagy a ''"Hidrológia szavakban"'' (Felföldy 1984) c. könyvében találjuk meg. |
||
==Forrás== |
== Forrás == |
||
*Padisák Judit ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2005 |
* Padisák Judit ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2005 |
||
[[Kategória:Hidrológia]] |
[[Kategória:Hidrológia]] |
A lap 2010. július 3., 07:07-kori változata
A Wetland a modern limnológiai szakirodalomban egyre gyakoribb a kifejezés, amely magyarul vizenyős területet jelent. Olyan területek ezek, amelyek átmenetet (ökoton) képeznek a valódi szárazföldi és vízi élőhelyek között. Lehetnek állandóan -mint a tőzeges mocsarak- vagy csak időszakosan nedvesek, mint a legtöbb olyan mocsaras hely, mely nálunk nyár közepére-végére kiszárad. Átmenti területek, melyeken a vegetációfejlődés az adott helyen jellemző szukcessziós szeriesz valamely szakaszában van. A szukcessziós fejlődés lehet szinte követhetetlenül lassú (tőzeglápok), de lehet olyan gyors is, hogy a wetland a szerves anyagok gyors felhalmozódása miatt szinte éveken vagy évtizedeken belül terresztris társulássá alakul.
Meghatározás
A wetland-ek oly különbözőek, hogy nem könnyű egységesen definiálni őket, az egyes meghatározásokat nagymértékben befolyásolja a definícióba bevonni szándékozott projectek vagy célobjektumok jellege.
Első definíció
Ramsari Konferencia definíciója pl. azért tűzi ki a bűvös 6-m-es határt, mert azokat a területeket is wetland-nek szándékozik tekinteni, melyek a vízimadarak (elsősorban is a vándorló vízimadarak) megtelepedésére alkalmasak, és ezek közül a búvármadarak nemigen merülnek 6 m-nél mélyebbre.
Második definíció
A második definíció kivehető célja a mély vízektől való elhatárolás, a harmadik a hidrológiai viszonyokra koncentrál. Más meghatározások az ember által kialakított területeket (halastavak, rizsföldek), vagy a tengerpart menti mocsarakat kizárják definícióikból.
Wetlandok jelentősége
A vizenyős területek különleges jelentőségét annak a felismerése adja, hogy a Föld biodiverzitásának fenntartásában e területeknek kiemelködően fontos szerepe van, emiatt védelmük megoldása alapvető természet- és környezetvédelmi feladat. Magyarországon a folyószabályozások, ill. lecsapolások (még a Balaton lecsapolásának tervét is kidolgozták, s ennek célja az lett volna, hogy mezőgazdaságilag művelhető területeket szerezzenek) előtt a vizenyős területek aránya sokkal nagyobb volt, mint ma. Számos lecsapolás végződött kudarccal: a kapott "szárazföldek" különféle okoknál fogva mezőgazdasági termelésre teljes mértékben alkalmatlannak bizonyultak. E területeken a jövőbeni cél csakis a wetland-rekonstrukció lehet, majd pedig a rekonstruált terület turisztikai hasznosítása. Világszinten az egyik legnagyobb lélegzetű wetland rekonstrukció volt a Kis-Balaton 1980-as években kezdődött visszaállítása. Miközben az eredeti cél (a Balaton vízminőségének védelme) lassan megvalósulni látszik, a terület-főleg az ott megtelepedett vízimadarak nagy száma és fajgazdagsága miatt-hazánk egyik legnagyobb természeti értéke, a Ramsari Konvenció hatálya alatt álló szigorúan védett természetvédelmi terület.
Szempontok
A fentiekben láttuk, hogy a "wetland" meghatározása nehéz feladat. Ha tudományos szempontból kívánunk e területekkel foglalkozni, akkor vízháztartási szempontból (mely általában a legfontosabb ökológiai tényező az ilyen területeken) az alábbiakat kell tekintetbe vennünk (Boulton&Brock 1999):
Időzítés
Mikor van víz jelen? A kis kiterjedésű, időszakos wetland-ek esetén az éven belüli időjárási mintázat (pl. csapadékeloszlás)a meghatározó. Az állandó wetland-ek ökológiai folyamatait a többéves, mezoklimatikus ciklusok (pl. sorozatos aszályos vagy csapadékos évek) befolyásolják leginkább.
Gyakoriság
Milyen gyakran váltják egymást a kiszáradásos és elöntéses időszakok? Minimuma a nulla (állandóan vízborított terület), mely évi sokszori értékig terjedhet. Pl. az egy adott helyen rendszeresen (minden esőzés után keletkező és kiszáradó) megjelenő pocsolyák képezik a másik végletet: e pocsolyák akár pár nap alatt képesek benépesülni, minthogy a bennük élő rövid életidejű, mikroszkopikus növények és állatok a száraz időszakokat spórák, ciszták, tartós peték vagy egyéb propagulumok formájában átvészelik.
Tartam
Mennyi ideig tart a vízborítottság? Napoktól évekig, évtizedekig váltohat. A Velencei-tó például szabályozás nélkül durván százévenként kiszárad. Az 1980-as években a tavat csak a víz nagy erőkkel történő utánpótlása akadályozta meg a kiszáradásban, a vízszint így is katasztrofálisan alacsony szintre süllyedt. Az élővilág szempontjából fontos ráta, vagyis hogy milyen gyorsan történik a kiszáradás és a feltöltődés.
Kiterjedés és mélység
Mekkora az elöntött terület és milyen mély a vízborítás?
Variabilitás
Annak a mértéke, hogy a fenti négy faktor térben és időben mennyire variál.
Egyéb elnevezések
A magyar nyelv igen gazdag a sekély tavak, kisvizek, vizenyős területek elnevezésének vonatkozásában
- kopolya
- szék
- tócsa
- tömpöly
- pocsolya
- láp
- mocsár
- dagonya
- dágvány
- tocsogó
- libbány
Ezek értelmezését Dévai (1976) munkájában, és/vagy a "Hidrológia szavakban" (Felföldy 1984) c. könyvében találjuk meg.
Forrás
- Padisák Judit ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2005