„Dell’Adami Rezső” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. január 30., 14:25-kori változata

Dell’Adami Rezső (Pest, 1850 – Budapest, 1888. május 20.) jogász, ügyvéd, egyetemi és magántanár.

Élete

Iskoláit 1872-ben végezte; ezután a francia, angol, német, olasz és spanyol nyelveket sajátította el, mire hosszabb tanulmányútra ment Olaszországba, Belgiumba, Svájcba, Francia- és Németországba. Innen visszatérvén, azonnal a jogi szakirodalomra adta magát. Mindenütt talált munkásságának teret; forgott a törvényszéki termekben, oktatta az ifjúságot a tanszékről, munkálkodott a tudományos társulatokban, a szakirodalom terén és a napi sajtóban. A jogászgyűléseken kiváló szerepet vitt. A politikában a függetlenségi s negyvennyolcas pártnak volt a híve, de azért a kormány mindig szivesen fordult a szakképzett jogászhoz, így az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat is az ő munkája. Sokáig kínozta az idegbaj; évekig szenvedett tőle, annyira, hogy utóbb járni sem tudott és midőn a baj fokozódott, elmegyógyintézetbe került, ahol elhunyt.

Munkái

1. Az anyagi magyar magánjog codificatiója. I. A nemzeti eredet problémája. Bpest, 1877. (Különnyomat a M. Themisből. Ism. M. Nyelvőr 351 l.)

2. A kötelesrész. U. ott, 1879. (Különny. a Themisből.)

3. A jogtudományi oktatás reformjának kérdéséhez. U. ott, 1879. (Különny. a M. Themisből.

4. Igazságszolgáltatásunk reformja az államhatalmak megosztása szempontjából. U. ott, 1880. (M. Jogászegyleti Értekezések 1.)

5. Olasz ügyvédi rendtartás. Ford. U. ott, 1882. (Külföldi Törvények II.)

6. Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. U. ott, 1884. (M. Jogászegyleti Értekezések 23.)

7. Választóimhoz. U. ott, 1884.

8. A találmányi szabadalmak reformja. U. ott, 1885. (M. Jogászgyűlés Évkönyvéből.)

9. A magyar polgári törvénykönyv tervezete és a modern jogtudomány. U. ott, 1885. (M. Jogászegyleti Értek. 9.)

10. Az ügyvédségről. U. ott, 1887.

11. Magánjogi codificatióm. U. ott, 1887.

12. A nemzetközi magánjog haladása. U. ott, 1888. (M. Jogászegyleti Értekezések XXXVII.)

Első cikkei a Törvényszéki Csarnokban (Szokolay István szerkesztése alatt) és a M. Themisben (1874–80.) jelentek meg; jogtudományi cikkeket és értekezésekt írt még a M. Jogászgyűlés Évkönyveibe (1874–85.) és a M. Jogászgyűlés kiadványaiba (1882–84.); továbbá a P. Naplóba (1872. 1880–85.), Egyetértésbe (1880–85.), P Lloydba (1880–85.), Jogtudományi Közlönybe (1880–84. 1887.). Budapesti Hirlapba (1881. 25. sz.), Büntetőjog Tárába (1882.), Nemzetgazdasági Szemlébe (1882.) Ügyvédek Lapjába (1885–86.) és a Nemzetbe (1887.)

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-'''Dell' Adami Rezső''' ([[Pest]], [[1850]] – [[Budapest]], [[1888]]. [[május 20.]]) jogász, ügyvéd, egyetemi és magántanár
+'''Dell’Adami Rezső''' ([[Pest]], [[1850]] – [[Budapest]], [[1888]]. [[május 20.]]) jogász, ügyvéd, egyetemi és magántanár.
 ==Élete==
-Iskoláit [[1872]]-ben végezte; ezután a [[francia nyelv|francia]], [[angol nyelv|angol]], [[német nyelv|német]], [[olasz nyelv|olasz]] és [[spanyol nyelv]]eket sajátította el, mire hosszabb tanulmányútra ment [[Olaszország]]ba, [[Belgium]]ba, [[Svájc]]ba, [[Franciaország|Francia]]- és [[Németország]]ba. Innen visszatérvén, azonnal a jogi szakirodalomra adta magát. Mindenütt talált munkásságának teret; forgott a törvényszéki termekben, oktatta az ifjuságot a tanszékről, munkálkodott a tudományos társulatokban, a szakirodalom terén és a napi sajtóban. A jogászgyűléseken kiváló szerepet vitt. A politikában a függetlenségi s negyvennyolcas pártnak volt a hive, de azért a kormány mindig szivesen fordult a szakképzett jogászhoz, így az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat is az ő munkája. Sokáig kínozta az idegbaj; évekig szenvedett tőle, annyira, hogy utóbb járni sem tudott és midőn a baj fokozódott, elmegyógyintézetbe került, ahol elhunyt.
+Iskoláit [[1872]]-ben végezte; ezután a [[francia nyelv|francia]], [[angol nyelv|angol]], [[német nyelv|német]], [[olasz nyelv|olasz]] és [[spanyol nyelv]]eket sajátította el, mire hosszabb tanulmányútra ment [[Olaszország]]ba, [[Belgium]]ba, [[Svájc]]ba, [[Franciaország|Francia]]- és [[Németország]]ba. Innen visszatérvén, azonnal a jogi szakirodalomra adta magát. Mindenütt talált munkásságának teret; forgott a törvényszéki termekben, oktatta az ifjúságot a tanszékről, munkálkodott a tudományos társulatokban, a szakirodalom terén és a napi sajtóban. A jogászgyűléseken kiváló szerepet vitt. A politikában a függetlenségi s negyvennyolcas pártnak volt a híve, de azért a kormány mindig szivesen fordult a szakképzett jogászhoz, így az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat is az ő munkája. Sokáig kínozta az idegbaj; évekig szenvedett tőle, annyira, hogy utóbb járni sem tudott és midőn a baj fokozódott, elmegyógyintézetbe került, ahol elhunyt.
 ==Munkái==
@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 . A nemzetközi magánjog haladása. U. ott, 1888. (M. Jogászegyleti Értekezések XXXVII.)
-Első czikkei a Törvényszéki Csarnokban (Szokolay István szerkesztése alatt) és a M. Themisben (1874–80.) jelentek meg; jogtudományi cikkeket és értekezésekt irt még a M. Jogászgyűlés Évkönyveibe (1874–85.) és a M. Jogászgyűlés kiadványaiba (1882–84.); továbbá a P. Naplóba (1872. 1880–85.), Egyetértésbe (1880–85.), P Lloydba (1880–85.), Jogtudományi Közlönybe (1880–84. 1887.). Budapesti Hirlapba (1881. 25. sz.), Büntetőjog Tárába (1882.), Nemzetgazdasági Szemlébe (1882.) Ügyvédek Lapjába (1885–86.) és a Nemzetbe (1887.)
+Első cikkei a Törvényszéki Csarnokban (Szokolay István szerkesztése alatt) és a M. Themisben (1874–80.) jelentek meg; jogtudományi cikkeket és értekezésekt írt még a M. Jogászgyűlés Évkönyveibe (1874–85.) és a M. Jogászgyűlés kiadványaiba (1882–84.); továbbá a P. Naplóba (1872. 1880–85.), Egyetértésbe (1880–85.), P Lloydba (1880–85.), Jogtudományi Közlönybe (1880–84. 1887.). Budapesti Hirlapba (1881. 25. sz.), Büntetőjog Tárába (1882.), Nemzetgazdasági Szemlébe (1882.) Ügyvédek Lapjába (1885–86.) és a Nemzetbe (1887.)
 ==Források==
 *{{Szinnyei|2||toc/d.htm}}
 [[Kategória:Magyar jogászok]]
-[[Kategória:19. századi magyar pedagógusok]]
+[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
 [[Kategória:Magyar újságírók]]