„Nezahualcóyotl texcocói uralkodó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. január 10., 11:10-kori változata

Acolmitzli Nezahualcóyotl (Texcoco, 1402. április 28. – Texcoco, 1472. június 4.) azték uralkodó, filozófus és költő volt.

Élete

Az acolhuák uralkodója volt (csicsmekák törzsszövetség), akik az aztékokhoz hasonlóan a nahuák elágazó nyelv- és kultúrkörébe tartoznak. Nezahualcóyotl Ixtlilxóchitl (apa) és Matlalcihuatzin (anya) gyermekeként látta meg a napvilágot, akiket a tepanekák egy rajtaütés során megnyilkoltak. Erre Nezahualcóyotl az aztékok fővárosába Tenochtitlánba menekült, mert az aztékok uralkodója házasság révén a rokonságba tartozott. Itt széles körű képzésben volt része az elkövetkező években, de többször is menekülnie kellett a tapenákok elől. Végül 1431-ben szövetségesei, az aztékok segítségével legyőzte a tapenákokat és visszatérhetett hazája fővárosába Texcocoba, ahol 29 évesen végre uralkodó lett. A hosszú várakozásnak köszönheti nevét is; Nezahualcóyotl aztékul annyit tesz mint "éhes kojote".

Az elkövetkező években Texcocoban felvirágzott a kultúra, tudomány, építészet, vallás és mezőgazdaság. Őt magát mind az építészet, mind a költészet és filozófia rendkívül érdekelte. Többek között ő tervezte azt az vízvezetéket is, amely a sós vizű Texcoco-tó egy szigetére épült Tenochtitlánt ellátta ivóvízzel. Palotájanak, amelynek romjait még ma is meg lehet csodálni Texcoco-ban, szintén rafinált vízellátása volt. Néhány költeménye szájhagyomány útján fennmaradt és keresztény szerzetesek végül feljegyezték a XVI. században. Codex Ixtlilxóchitl

Valószínűsíthető, hogy Nezahualcóyotl számtalan asszonyával több mint 100 gyereket nemzett. Fia Nezahualpilli (* 1464; † 1515) halála után 1472-ben követte a trónon.

Irodalom

José Luis Martínez: Nezahualcóyotl: vida y obra. Mexiko-város: Fondo de Cultura Económica, 1972.
Heiderose Hack-Bouillet: Nezahualcóyotl: Blumen und Gesänge. Scaneg, München 2005. ISBN 3892355126
Gordon Brotherston: "Nezahualcóyotl's Lamentaciones and their Náhuatl origins: the westernization of ephemerality". In: Estudios de Cultura Náhuatl, 10, 1972, S. 393-408.

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Élete ==
-Az acolhuák uralkodója volt (csicsmekák törzsszövetség), akik az [[aztékok]]hoz hasonlóan a nahuák elágazó nyelv- és kultúrkörébe tartoznak. Nezahualcóyotl Ixtlilxóchitl (apa) és Matlalcihuatzin (anya) gyermekeként látta meg a napvilágot, akiket a [[tepanekák]] egy rajtaütés során megnyilkoltak. Erre Nezahualcóyotl az aztékok fővárosába Tenochtitlánba menekült, mert az aztékok uralkodója házasság révén a rokonságba tartozott. Itt széleskörű képzésben volt része az elkövetkező években, de többször is menekülnie kellett a tapenákok elől. Végül 1431-ben szövetségesei, az aztékok segítségével legyőzte a tapenákokat és visszatérhetett hazája fővárosába [[Texcoco]]ba, ahol 29 évesen végre uralkodó lett. A hosszú várakozásnak köszönheti nevét is; Nezahualcóyotl aztékul annyit tesz mint "éhes kojote".
+Az acolhuák uralkodója volt (csicsmekák törzsszövetség), akik az [[aztékok]]hoz hasonlóan a nahuák elágazó nyelv- és kultúrkörébe tartoznak. Nezahualcóyotl Ixtlilxóchitl (apa) és Matlalcihuatzin (anya) gyermekeként látta meg a napvilágot, akiket a [[tepanekák]] egy rajtaütés során megnyilkoltak. Erre Nezahualcóyotl az aztékok fővárosába Tenochtitlánba menekült, mert az aztékok uralkodója házasság révén a rokonságba tartozott. Itt széles körű képzésben volt része az elkövetkező években, de többször is menekülnie kellett a tapenákok elől. Végül 1431-ben szövetségesei, az aztékok segítségével legyőzte a tapenákokat és visszatérhetett hazája fővárosába [[Texcoco]]ba, ahol 29 évesen végre uralkodó lett. A hosszú várakozásnak köszönheti nevét is; Nezahualcóyotl aztékul annyit tesz mint "éhes kojote".
 Az elkövetkező években Texcocoban felvirágzott a kultúra, tudomány, építészet, vallás és mezőgazdaság. Őt magát mind az építészet, mind a költészet és filozófia rendkívül érdekelte. Többek között ő tervezte azt az vízvezetéket is, amely a sós vizű [[Texcoco-tó]] egy szigetére épült Tenochtitlánt ellátta ivóvízzel. Palotájanak, amelynek romjait még ma is meg lehet csodálni Texcoco-ban, szintén rafinált vízellátása volt. Néhány költeménye szájhagyomány útján fennmaradt és keresztény szerzetesek végül feljegyezték a XVI. században. [[Codex Ixtlilxóchitl]]