„Akrofóbia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a kisebb formai javítások |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
[[Kategória:Mentális zavarok]] |
[[Kategória:Mentális zavarok]] |
||
[[ |
[[en:Acrophobia]] |
||
[[arz:اكروفوبيا]] |
[[arz:اكروفوبيا]] |
||
[[ast:Acrofobia]] |
[[ast:Acrofobia]] |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
[[ca:Acrofòbia]] |
[[ca:Acrofòbia]] |
||
[[cs:Akrofobie]] |
[[cs:Akrofobie]] |
||
[[ |
[[de:Akrophobie]] |
||
[[eo:Pintotimo]] |
[[eo:Pintotimo]] |
||
[[es:Acrofobia]] |
[[es:Acrofobia]] |
A lap 2010. január 4., 07:30-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az akrofóbia (másnéven tériszony, magaslati félelelem) a görög Akra szóból származik, és sziklát, vagy csúcsot jelent.
Az akrofóbia akkor lép fel, ha az ezzel küszködő ember hegyekbe, toronyba, sokadik emeletre, hidakra, vagy egyszerűen az erkélyre megy illetve létrára mászik
Ez a fóbia gyakran halálfélelemmel párosul, és olykor repülőn is pánik léphet fel.
Az akrofóbia tünetei lehetnek: szívdobohás, szédülés, izzadás, mellkasi fájdalom, az ún. „lehúz a mélység“-érzet. Az akrofóbia gyógyítható gyógyszeres kezeléssel, pszichoterápiával is.