„Bouvines-i csata” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. december 20., 16:20-kori változata

Sablon:Csata Az 1214 július 27-én lefolyt bouvines-i csata Franciaország egyesítésének fontos állomása volt. A II. Fülöp Ágost által vezetett csapatok vereséget mértek a Földnélküli János angol király és IV. Ottó német-római császár körül szerveződő koalíció seregére, ezzel Fülöp Ágost megszilárdította hódításait.

Előzmények

II. Fülöp Ágost a keresztes hadjáratról hazatérve hozzálátott az angol uralkodók uralma alá tartozó területek bekebelezéséhez, Oroszlánszívű Rihárd visszatérése azonban ekkor még meghiúsította terveit. A később Földnélküliként ismert János trónra kerülése után kedvezőbben alakultak számára az események, 1202-ben elkobozta János földjeit, és be is vonult Anjouba, Bretagneba, Mainebe, Normandiába és Tourainbe. Ezt követően állandósultak a harcok János és Fülöp között.^[1]

Eközben a Német-Római birodalomban a Brunswick-házból származó IV. Ottó nem tudta megszilárdítani hatalmát, és 1210-es kiátkozását követően Mainzban német királlyá koronázták II. Frigyest. Fülöp Frigyest támogatta, mire válaszul Ottó ellene fordult.^[1]

Ottó és János pártjára állt Flandria és Boulogne grófja is. 1214-ben megindult támadásuk két fronton zajlott, János dél felől támadt, míg Ottó északkelet felől tört be. A délnyugat felől támadó János délre csalta II. Fülöp seregét, azonban Ottó nem volt elég gyors, és nem tudta kihasználni északon a kedvező alkalmat. Fülöp a visszavonuló János sakkban tartására Lajos herceget 800 lovaggal, 2000 egyéb lovassal és 7000 gyalogossal Potiouban hagyta, ő maga északra vonult, ahol új sereget szervezett, és megütközött Ottóval.^[1]

A csata lefolyása

Ottó július 12-én érte el Nivelles-t,^[1] ahol egyesült szövetségeseivel, majd továbbindult Bouvines felé. A francia csapatokkal július 27-én^[2] csaptak össze Bouvines mellett, ahol a Lille és Tournai közötti út hídja átvezet a Marsa folyón.

27-én reggel Fülöp elhatározta, hogy átkel a folyó bal partjára, azonban amikor az elővéd már átkelt, megfigyelői az ellenség közeledtét jelentették. Megváltoztatta haditervét, és a jobb parton állította fel csatarendjét. A jobbszárnyra kerültek a burgundi lovagok némi gyalogsággal kiegészítve, középen az Ile-de-France-i és normann lovagok álltak fel a király parancsnoksága alatt. A balszárnyat a gyalogság zöme valamint a délnyugati tartományokból érkező nehézlovasság alkotta.^[3]^[1] A közép előtt álltak fel a számszeríjászok.^[1] A hagyományoknak megfelelően A sereg szárnyait a Marsa mocsarai is fedezték,^[3] és Fülöp a túlpartról visszatérő csapatoktöbbségét a balszárny meghosszabbítására használta fel.^[1]

Ottó azt hitte, menet közben lepi meg a franciákat, azonban a francia hátvéd Adam de Melun vezetésével sikeresen feltartóztatta őket, míg a fősereg felfejlődött. A németek, akik azt hitték, már a francia sereget üldözik, meglepődtek, amikor a rendezett francia sorokba ütköztek. A menetből kibontakozó német csapatok harcrendje a franciákéhoz hasonló volt, jobbszárnyon a lovagi lovasság foglalt helyet Boulogne grófjának vezetésével, őket egészítette ki William Longsword zsoldos gyalogsága.^[1] A balszárnyat a flandriai gróf lovagjai, míg a derékhadat a császár vezette német és németalföldi csapatok (főként lándzsás gyalogság) alkották. A csapatok felfejlődése időt vett igénybe, így nem bocsátkozhattak egyszerre harcba.^[3]

A csatát a burgundi herceg támadása nyitotta meg, rohamát azonban a flamand lovagok megállították, majd ellentámadásuk szétszórta a rendeződő burgundiakat.^[3] Ekkor tért vissza a folyó túlpartjáról a francia elővéd, amely oldalba támadta a flamand lovagokat, foglyul ejtették Ferdinánd grófot, mire a flandriai lovasság elmenekült.^[3]

A német derékhad eközben diadalmasan nyomult előre, azonban a soraikat ismételten rendező burgundiak és a Fülöp körül álló lovagok kisegítették szorult helyzetéből Fülöpöt, akit kiütöttek a nyeregből, azonban kiváló páncélja megmentette életét ellenségei között.^[3]

A harc francia balszárnyon indult meg utolsóként, ahol Boulogne grófja gyalogosaiból „erődöt” szervezett, ahova a lovagok visszatérhettek fáradalmaikat kipihenni.^[3] A francia gyalogság azonban áttörte az erődöt, és foglyul ejtette mind Renaud de Dammartint, mind William Longswordot.

A francia lovagok, miután szétszórták a német gyalogságot, a kisebb létszámú, de pihent császári lovagságra vetették magukat. A harcban csaknem foglyul ejtették Ottót, miután megölték alóla lovát.^[1] A császárt szász testőrsége kimentette, és miután egyik nemese átadta lovát, Ottó elmenekült a csatatérről.

Következmények

Források

Földi, Pál. A világtörténelem nagy csatái. Laude Kiadó, 124-126. o.. ISBN 963 9121 17 0
The Battle of Bouvines (xenophonegroup.com) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. december 20.)

Jegyzetek és hivatkozások

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Xenophone nevű lábjegyzeteknek
↑ Ez a nap egy vasárnapra esett, amit a kortárs beszámolók igen fontos részletnek tartottak.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Földi nevű lábjegyzeteknek

A Wikimédia Commons tartalmaz Bouvines-i csata témájú médiaállományokat.

Hadtudomány-portál
Középkorportál

[Xenophone-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Xenophone nevű lábjegyzeteknek

[2] Ez a nap egy vasárnapra esett, amit a kortárs beszámolók igen fontos részletnek tartottak.

[Földi-3] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Földi nevű lábjegyzeteknek

[1]

[2]

[3]

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 |másik fél= [[Kép:France Ancient.svg|25px]]&nbsp;[[Francia Királyság]]
 |parancsnokok1= [[Kép:Holy Roman Empire Arms-single head.svg|16px]]&nbsp;[[IV. Ottó német-római császár|IV. Ottó]]<br>
-[[Kép:Blason Geoffroy Plantagenet.svg|16px]]&nbsp;Vilmos, Salisbury grófja<br>
+[[Kép:Blason Geoffroy Plantagenet.svg|16px]]&nbsp;[[William Longsword]], Salisbury hercege<br>
 [[Kép:Blason Lorraine.svg|16px]]&nbsp;[[Renaud de Dammartin]]<br>
-[[Kép:Blason Nord-Pas-De-Calais.svg|16px]]&nbsp;Ferrand, Flandria grófja.
+[[Kép:Blason Nord-Pas-De-Calais.svg|16px]]&nbsp;Ferdinánd, Flandria grófja.
 |parancsnokok2= [[Kép:France Ancient.svg|16px]]&nbsp;[[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost]]<br>
 [[Kép:Blason Comtes Dreux.png|16px]]&nbsp;II. Róbert Dreux-i gróf<br>
@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 [[Kép:Blason Ducs Bourgogne (ancien).svg|16px]] [[III. Odó burgundi herceg]]
 |erők1= 20-25&nbsp;000<ref>Földi Pál szerint 20&nbsp;000, a xenophongroup honlapján 25&nbsp;000 szerepel. A lovasság és a gyalogság számát Földitől vettem át. </ref><br>
-*5000 lovag
+*5000 lovas
 *15&nbsp;000 gyalogos
 |erők2= kb. 15&nbsp;000<ref>Földi művében 11&nbsp;000 gyalogosról és mintegy 2000 lovasról ír, azonban más források(pl. Xenophon Group, [http://en.allexperts.com/e/b/ba/battle_of_bouvines.htm]) a francia lovasság számbeli fölényét említik meg. A részletezett számok a Xenophon Group honlapján hivatkozottakkal egyezik meg.</ref><br>
@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 ==Előzmények==
-II. Fülöp Ágost a [[Keresztes háborúk#III. keresztes hadjárat|keresztes hadjáratról]] hazatérve hozzálátott az angol uralkodók uralma alá tartozó területek bekebelezéséhez, [[Oroszlánszívű Rihárd]] visszatérése azonban ekkor még meghiúsította terveit. A később Földnélküliként ismert János trónra kerülése után kedvezőbben alakultak számára az események, [[1202]]-ben elkobozta János földjeit, és be is vonult [[Anjou]]ba, [[Bretagne]]ba, [[Maine]]be, [[Normandia|Normandiába]] és [[Tourain]]be. Ezt követően állandósultak a harcok János és Fülöp között.
+II. Fülöp Ágost a [[Keresztes háborúk#III. keresztes hadjárat|keresztes hadjáratról]] hazatérve hozzálátott az angol uralkodók uralma alá tartozó területek bekebelezéséhez, [[Oroszlánszívű Rihárd]] visszatérése azonban ekkor még meghiúsította terveit. A később Földnélküliként ismert János trónra kerülése után kedvezőbben alakultak számára az események, [[1202]]-ben elkobozta János földjeit, és be is vonult [[Anjou]]ba, [[Bretagne]]ba, [[Maine]]be, [[Normandia|Normandiába]] és [[Tourain]]be. Ezt követően állandósultak a harcok János és Fülöp között.<ref name = "Xenophone"/>
-Eközben a Német-Római birodalomban a [[Brunswick-ház]]ból származó IV. Ottó nem tudta megszilárdítani hatalmát, és [[1210]]-es [[kiátkozás]]át követően [[Mainz]]ban [[német király|német királlyá]] koronázták [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyest]]. Fülöp Frigyest támogatta, amire válaszul Ottó ellene fordult.
+Eközben a Német-Római birodalomban a [[Brunswick-ház]]ból származó IV. Ottó nem tudta megszilárdítani hatalmát, és [[1210]]-es [[kiátkozás]]át követően [[Mainz]]ban [[német király|német királlyá]] koronázták [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyest]]. Fülöp Frigyest támogatta, mire válaszul Ottó ellene fordult.<ref name = "Xenophone"/>
-Ottó és János pártjára állt [[Flandria]] és [[Boulogne]] grófja is. 1214-ben megindult támadásuk két fronton zajlott, János dél felől támadt, míg Ottó északkelet felől tört be.
+Ottó és János pártjára állt [[Flandria]] és [[Boulogne]] grófja is. 1214-ben megindult támadásuk két fronton zajlott, János dél felől támadt, míg Ottó északkelet felől tört be. A délnyugat felől támadó János délre csalta II. Fülöp seregét, azonban Ottó nem volt elég gyors, és nem tudta kihasználni északon a kedvező alkalmat. Fülöp a visszavonuló János sakkban tartására [[VIII. Lajos francia király|Lajos herceget]] 800 lovaggal, 2000 egyéb lovassal és 7000 gyalogossal [[Potiou]]ban hagyta, ő maga északra vonult, ahol új sereget szervezett, és megütközött Ottóval.<ref name = "Xenophone"/>
 ==A csata lefolyása==
+Ottó [[július 12]]-én érte el [[Nivelles]]-t,<ref name = "Xenophone"/> ahol egyesült szövetségeseivel, majd továbbindult Bouvines felé. A francia csapatokkal július 27-én<ref>Ez a nap egy vasárnapra esett, amit a kortárs beszámolók igen fontos részletnek tartottak.</ref> csaptak össze Bouvines mellett, ahol a [[Lille]] és [[Tournai]] közötti út hídja átvezet a [[Marsa folyó]]n.
+-én reggel Fülöp elhatározta, hogy átkel a folyó bal partjára, azonban amikor az [[elővéd]] már átkelt, megfigyelői az ellenség közeledtét jelentették. Megváltoztatta haditervét, és a jobb parton állította fel [[csatarend]]jét. A jobbszárnyra kerültek a burgundi lovagok némi gyalogsággal kiegészítve, középen az [[Ile-de-France]]-i és normann lovagok álltak fel a király parancsnoksága alatt. A balszárnyat a gyalogság zöme valamint a délnyugati tartományokból érkező nehézlovasság alkotta.<ref name = "Földi"/><ref name = "Xenophone"/> A közép előtt álltak fel a [[számszeríj]]ászok.<ref name = "Xenophone"/> A hagyományoknak megfelelően A sereg szárnyait a Marsa mocsarai is fedezték,<ref name = "Földi"/> és Fülöp a túlpartról visszatérő csapatoktöbbségét a balszárny meghosszabbítására használta fel.<ref name = "Xenophone"/>
+Ottó azt hitte, menet közben lepi meg a franciákat, azonban a francia hátvéd Adam de Melun vezetésével sikeresen feltartóztatta őket, míg a fősereg felfejlődött. A németek, akik azt hitték, már a francia sereget üldözik, meglepődtek, amikor a rendezett francia sorokba ütköztek. A menetből kibontakozó német csapatok harcrendje a franciákéhoz hasonló volt, jobbszárnyon a lovagi lovasság foglalt helyet Boulogne grófjának vezetésével, őket egészítette ki William Longsword [[zsoldos]] gyalogsága.<ref name = "Xenophone"/> A balszárnyat a flandriai gróf lovagjai, míg a derékhadat a császár vezette német és [[németalföld]]i csapatok (főként [[lándzsa|lándzsás]] gyalogság) alkották. A csapatok felfejlődése időt vett igénybe, így nem bocsátkozhattak egyszerre harcba.<ref name = "Földi"/>
+A csatát a burgundi herceg támadása nyitotta meg, rohamát azonban a flamand lovagok megállították, majd ellentámadásuk szétszórta a rendeződő burgundiakat.<ref name = "Földi"/> Ekkor tért vissza a folyó túlpartjáról a francia elővéd, amely oldalba támadta a flamand lovagokat, foglyul ejtették Ferdinánd grófot, mire a flandriai lovasság elmenekült.<ref name = "Földi"/>
+A német derékhad eközben diadalmasan nyomult előre, azonban a soraikat ismételten rendező burgundiak és a Fülöp körül álló lovagok kisegítették szorult helyzetéből Fülöpöt, akit kiütöttek a nyeregből, azonban kiváló [[páncél]]ja megmentette életét ellenségei között.<ref name = "Földi"/>
+A harc francia balszárnyon indult meg utolsóként, ahol Boulogne grófja gyalogosaiból „erődöt” szervezett, ahova a lovagok visszatérhettek fáradalmaikat kipihenni.<ref name = "Földi"/> A francia gyalogság azonban áttörte az erődöt, és foglyul ejtette mind Renaud de Dammartint, mind William Longswordot.
+A francia lovagok, miután szétszórták a német gyalogságot, a kisebb létszámú, de pihent császári lovagságra vetették magukat. A harcban csaknem foglyul ejtették Ottót, miután megölték alóla lovát.<ref name = "Xenophone"/> A császárt szász [[testőrség]]e kimentette, és miután egyik nemese átadta lovát, Ottó elmenekült a csatatérről.
 ==Következmények==
@@ 47. sor: / 60. sor: @@
 ==Jegyzetek és hivatkozások==
 {{források}}
 {{Commons|Category:Battle of Bouvines}}
-{{Portál|Hadtudomány|-}}
+{{Portál|Hadtudomány|-|Középkor}}