„Kisspórások” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
| image_caption = ''Fibrillanosema crangonycis'' spóra
| image_caption = ''Fibrillanosema crangonycis'' spóra
| regnum = [[Gombák]] ''(Fungi)''
| regnum = [[Gombák]] ''(Fungi)''
| phylum = [[Járomspórás gombák]] ''(Zygomycota)''
| phylum = '''Kisspórások''' ''(Microsporidia)'
| phylum_authority = [[Édouard-Gérard Balbiani|Balbiani]]
| classis = '''Microsporidia'''
⚫
| subdivision_ranks =
| classis_authority = Balbiani 1882
⚫
| subdivision_ranks = Alosztályok
| subdivision =
| subdivision =
[[Dihaplophasea]]<br>
*[[Dihaplophasea]]
[[Haplophasea]]
*[[Haplophasea]]
}}
}}
A '''kisspórások''' ''(Microsporidia)'' állati paraziták, melyeket sokáig az [[egysejtűek]] közé tartozónak véltek. A közelmúltban sikerült egyértelműen tisztázni [[gombák]]kal való rokonságukat. Sejten belüli [[élősködők]], [[mitokondrium]]aik és [[ostor]]aik nincsenek, [[mitoszóma|mitoszómáik]] vannak. Terjesztő képleteik spórák, melyek mérete 1-40 [[μm]], faluk vastag és ellenálló, részben [[kitin]]ből épül fel. Benne egy sporoplazma nevű sejt, és egy feltekeredett rögzítőfonál található. Alkalmas gazdaszervezetbe jutva a rögzítőfonal kicsapódik a spórából, és injekciós tű módjára átdöfi a gazdasejt felszínét. Ezen keresztül jut a sporoplazma a sejt belsejébe, ahol intenzív ivartalan szaporodást folytat. Ivaros folyamataik is vannak, de nem kellően ismertek. Genomjuk meghökkentően kicsiny, a baktériumok genetikai kódjához hasonló méretű.
A '''kisspórások''' ''(Microsporidia)'' állati paraziták, melyeket sokáig az [[egysejtűek]] közé tartozónak véltek. A közelmúltban sikerült egyértelműen tisztázni [[gombák]]kal való rokonságukat. Sejten belüli [[élősködők]], [[mitokondrium]]aik és [[ostor]]aik nincsenek, [[mitoszóma|mitoszómáik]] vannak. Terjesztő képleteik spórák, melyek mérete 1-40 [[μm]], faluk vastag és ellenálló, részben [[kitin]]ből épül fel. Benne egy sporoplazma nevű sejt, és egy feltekeredett rögzítőfonál található. Alkalmas gazdaszervezetbe jutva a rögzítőfonal kicsapódik a spórából, és injekciós tű módjára átdöfi a gazdasejt felszínét. Ezen keresztül jut a sporoplazma a sejt belsejébe, ahol intenzív ivartalan szaporodást folytat. Ivaros folyamataik is vannak, de nem kellően ismertek. Genomjuk meghökkentően kicsiny, a baktériumok genetikai kódjához hasonló méretű.


Többségük, mint például a ''Nosema'' fajok, [[rovarok]] és [[rákok]] élősködői, jelentős gazdasági károkat okoznak a méhészetben és a selyemlepke-tenyésztésben. Más fajaik nagy, de csak egyetlen fertőzött sejtből álló daganatokat képeznek [[halak]] szöveteiben. Az ''[[Encephalitozoon cuniculi]]'' a [[rágcsálók]] és a [[házinyúl]] állományait tizedeli. Sok fajuk nem [[virulens]], és morfológiailag rendkívül jól integrálódott a gazdasejtbe, ezeket ismerjük a legkevésbé.
Többségük, mint például a ''Nosema'' fajok, [[rovarok]] és [[rákok]] élősködői, jelentős gazdasági károkat okoznak a méhészetben és a selyemlepke-tenyésztésben. Más fajaik nagy, de csak egyetlen fertőzött sejtből álló daganatokat képeznek [[halak]] szöveteiben. Az ''[[Encephalitozoon cuniculi]]'' a [[rágcsálók]] és a [[házinyúl]] állományait tizedeli. Sok fajuk nem [[virulens]], és morfológiailag rendkívül jól integrálódott a gazdasejtbe, ezeket ismerjük a legkevésbé.

<!--including humans and other mammals which can be parasitized by species of ''[[Encephalitozoon]]''. Their interior is dominated by a unique coiled structure called a polar tube (not to be confused with the polar filaments of [[Myxozoa]]). In most cases there are two closely associated [[cell nucleus|nuclei]], forming a ''diplokaryon'', but sometimes there is only one.

During infection, the polar tube penetrates the host cell (the process has been compared by [[Patrick J. Keeling]] to "turning a garden hose inside out"), and the contents of the spore are pumped through it. Keeling likens the system to a combination of "[[harpoon]] and [[hypodermic needle|hypodermic syringe]]", adding that it is "one of the most sophisticated infection mechanisms in biology".

Once inside the host cell, the sporoplasm grows, dividing or forming a [[multinucleate]] [[plasmodium]] before producing new spores. The life cycle varies considerably. Some have a simple [[asexual]] life cycle, while others have a complex life cycle involving multiple hosts and both asexual and [[sexual]] reproduction. Different types of spores may be produced at different stages, probably with different functions including [[autoinfection]] (transmission within a single host). The Microsporidia often cause chronic, debilitating diseases rather than lethal infections. Effects on the host include reduced longevity, fertility, weight, and general vigor. [[Vertical transmission]] of microsporidia is frequently reported. In the case of insect hosts, vertical transmission often occurs as [[transovarial]] transmission, where the microsporidian parasites pass from the ovaries of the female host into eggs and eventually multiply in the infected larvae. ''[[Amblyospora|Amblyospora salinaria]]'' n. sp. which infects the mosquito ''[[Culex|Culex salinarius]]'' Coquillett, and ''[[Amblyospora|Amblyospora californica]]'' which infects the mosquito ''[[Culex|Culex tarsalis]]'' Coquillett, provide typical examples of transovarial transmission of microsporidia (Andreadis and Hall 1979a,b; Jahn et al. 1986; Becnel and Andreadis 1998).

Fungi, and this is supported by several chemical and morphological features. In particular they appear to be allied with the [[Zygomycota]] or [[Ascomycota]].

Microsporidium was once the vernacular name for a member of the class Microsporea (Corliss and Levine 1963).
-->


== Főbb csoportjai ==
== Főbb csoportjai ==

A lap 2009. november 29., 20:55-kori változata

Microsporidia
Fibrillanosema crangonycis spóra
Fibrillanosema crangonycis spóra
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Kisspórások (Microsporidia)'
Balbiani
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Microsporidia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Microsporidia témájú kategóriát.

A kisspórások (Microsporidia) állati paraziták, melyeket sokáig az egysejtűek közé tartozónak véltek. A közelmúltban sikerült egyértelműen tisztázni gombákkal való rokonságukat. Sejten belüli élősködők, mitokondriumaik és ostoraik nincsenek, mitoszómáik vannak. Terjesztő képleteik spórák, melyek mérete 1-40 μm, faluk vastag és ellenálló, részben kitinből épül fel. Benne egy sporoplazma nevű sejt, és egy feltekeredett rögzítőfonál található. Alkalmas gazdaszervezetbe jutva a rögzítőfonal kicsapódik a spórából, és injekciós tű módjára átdöfi a gazdasejt felszínét. Ezen keresztül jut a sporoplazma a sejt belsejébe, ahol intenzív ivartalan szaporodást folytat. Ivaros folyamataik is vannak, de nem kellően ismertek. Genomjuk meghökkentően kicsiny, a baktériumok genetikai kódjához hasonló méretű.

Többségük, mint például a Nosema fajok, rovarok és rákok élősködői, jelentős gazdasági károkat okoznak a méhészetben és a selyemlepke-tenyésztésben. Más fajaik nagy, de csak egyetlen fertőzött sejtből álló daganatokat képeznek halak szöveteiben. Az Encephalitozoon cuniculi a rágcsálók és a házinyúl állományait tizedeli. Sok fajuk nem virulens, és morfológiailag rendkívül jól integrálódott a gazdasejtbe, ezeket ismerjük a legkevésbé.

Főbb csoportjai

Irodalom

  • Andreadis TG, Hall DW 1979a. Development, ultrastructure, and mode of transmission of Amblyospora sp. (Microspora) in the mosquito. J. Protozool. 26, 444–452.
  • Andreadis TG, Hall DW 1979b. Significance of transovarial infections of Amblyospora sp. (Microspora: Thelohaniidae) in relation to parasite maintenance in the mosquito Culex salinarius. J. Invertebr. Pathol. 34, 152–157.
  • Balbiani G 1882. Sur les microsporides ou psorospermies des Articulés. Comptes rendus de l’Académie des Sciences, Paris. 95, 1168-1171.
  • Becnel JJ, Andreadis TG 1998. Amblyospora salinaria n. sp. (Microsporidia: Amblyosporidae): parasite of Culex salinarius (Diptera: Culicidae), its life stages in an intermediate host and establishment as a new species. J. Invertebr. Pathol. 71:258-262.
  • Corliss JO, Levine ND 1963. Establishment of the Microsporidia as a new class in the protozoan subphylum Cnidospora. J. Protozool., 10 (Suppl.), 26-27.
  • Jahn GC, Hall DW, Zam SG 1986. A comparison of the life cycles of two Amblyospora (Microspora: Amblyosporidae) in the mosquitoes Culex salinarius and Culex tarsalis Coquillett. J. Florida Anti-Mosquito Assoc. 57, 24–27.
  • Katinka MD, Duprat S, Cornillot E, Méténier G, Thomarat F, Prensier G, Barbe V, Peyretaillade E, Brottier P, Wincker P, Delbac F, El Alaoui H, Peyret P, Saurin W, Gouy M, Weissenbach J, Vivarès CP 2001. Genome sequence and gene compaction of the eukaryote parasite Encephalitozoon cuniculi. Nature, 414, 450-453.
  • Keeling PJ et al. 2000. Evidence from Beta-Tubulin Phylogeny that Microsporidia Evolved From Within the Fungi. Molecular Biology and Evolution, 17, 23-31.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisspórások&oldid=6614638”