„Lajta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: sr:Лајта |
a Bot: következő hozzáadása: hr:Leitha |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
[[es:Leita]] |
[[es:Leita]] |
||
[[fr:Leitha]] |
[[fr:Leitha]] |
||
[[hr:Leitha]] |
|||
[[it:Leitha]] |
[[it:Leitha]] |
||
[[ja:ライタ川]] |
[[ja:ライタ川]] |
A lap 2009. október 31., 03:14-kori változata
Lajta | |
Közigazgatás | |
Országok | Ausztria, Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 182 km |
Vízgyűjtő terület | 2138,1 km² |
é. sz. 47° 44′ 11″, k. h. 16° 13′ 48″ | |
Torkolat | Duna |
é. sz. 47° 52′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Lajta a Duna jobb oldali mellékfolyója, amely a trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. Ezért az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó német neve Leitha, de régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a "Lajtán innen" és "Lajtán túl" is.
A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét.
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.
Irodalom
- Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam In: Századok, 1871.