„Tengelyferdeség” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
interwiki, kat |
a félkövér kiemelés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A tengelyferdeség a keringés pályasíkja ([[ekliptika]]) és az adott bolygó [[Egyenlítő]]je által bezárt szög. A [[Föld]] tengelyferdesége: 23,5°. |
A '''tengelyferdeség''' a keringés pályasíkja ([[ekliptika]]) és az adott bolygó [[Egyenlítő]]je által bezárt szög. A [[Föld]] tengelyferdesége: 23,5°. |
||
A tengelyferdeség az alapvető oka annak, hogy a Földön egy adott pontban változnak az [[évszak]]ok. Ha a Föld forgástengelye merőleges lenne az ekliptikára, akkor egy adott helyen egész évben mindig ugyanannyi napsugárzást kapna. De mivel a forgástengely "ferde", télen rövidek a napok, nyáron hosszabbak - a besugárzás évente ciklikusan változik. (Lásd még a [[léghőmérséklet]] cikket) |
A tengelyferdeség az alapvető oka annak, hogy a Földön egy adott pontban változnak az [[évszak]]ok. Ha a Föld forgástengelye merőleges lenne az ekliptikára, akkor egy adott helyen egész évben mindig ugyanannyi napsugárzást kapna. De mivel a forgástengely "ferde", télen rövidek a napok, nyáron hosszabbak - a besugárzás évente ciklikusan változik. (Lásd még a [[léghőmérséklet]] cikket) |
A lap 2009. augusztus 15., 18:41-kori változata
A tengelyferdeség a keringés pályasíkja (ekliptika) és az adott bolygó Egyenlítője által bezárt szög. A Föld tengelyferdesége: 23,5°.
A tengelyferdeség az alapvető oka annak, hogy a Földön egy adott pontban változnak az évszakok. Ha a Föld forgástengelye merőleges lenne az ekliptikára, akkor egy adott helyen egész évben mindig ugyanannyi napsugárzást kapna. De mivel a forgástengely "ferde", télen rövidek a napok, nyáron hosszabbak - a besugárzás évente ciklikusan változik. (Lásd még a léghőmérséklet cikket)
A tengelyferdeség látványos következménye a sarkvidékeken (Arktisz, Antarktisz) nyáron a fehér éjszaka jelensége, illetve télen a folyamatos éjszaka.