„Koronakidobódás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: eu:Koroa-masaren eiekzio |
→Földi hatások: kieg, korr, link |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
A naptevékenységi jelenségek közül a koronakidobódásoknak van a legerősebb földi hatása. A közvetlen hatások a következők: |
A naptevékenységi jelenségek közül a koronakidobódásoknak van a legerősebb földi hatása. A közvetlen hatások a következők: |
||
* A kidobódásokat kísérő [[rádiókitörés]]ek megzavarhatják a rádiós kommunikációt és a |
* A kidobódásokat kísérő [[rádiókitörés]]ek megzavarhatják a rádiós kommunikációt és a [[radar]]ok működését. |
||
*A lökésfrontban felgyorsított nagyenergiájú (akár 100 MeV feletti) |
*A lökésfrontban felgyorsított nagyenergiájú (akár 100 MeV feletti) [[proton]]ok és más részecskék károsíthatják az űreszközöket, az űrhajósok, és a repülőgépek személyzetének egészségét. |
||
* Ha a [[Föld]] a kidobott anyag útjába esik, a földi [[magnetoszféra|magnetoszférának]] ütközve [[mágneses vihar]]t okozhat. A vihar megzavarhatja a |
* Ha a [[Föld]] a kidobott anyag útjába esik, a földi [[magnetoszféra|magnetoszférának]] ütközve [[mágneses vihar]]t okozhat. A vihar megzavarhatja a [[navigáció]]t, megbolondítva az [[iránytű]]ket. Emellett a mágneses tér gyors ingadozása erős [[kóboráram]]okat indukálhat az elektromos berendezésekben, ami túlterhelést okoz, ez pedig olykor - elsősorban magas földrajzi szélességeken, például [[Kanada]], [[Skandinávia]] - nagy területeket érintő áramkimaradásokhoz vezet. |
||
* A magnetoszférában - a [[van Allen-övek]]ben állandóan jelenlevő töltött részecskék a mágneses vihar következtében a sarkvidékeknél bejuthatnak a Föld felső légkörébe, ott a [[sarki fény]] néven ismert fényjelenséget okozva. |
* A magnetoszférában - a [[van Allen-övek]]ben állandóan jelenlevő töltött részecskék a mágneses vihar következtében a sarkvidékeknél bejuthatnak a Föld felső légkörébe, ott a [[sarki fény]] néven ismert fényjelenséget okozva. |
||
* A magnetoszférában a töltött részecskék mennyisége jelentősen megnőhet, ha a Földet eltaláló (koronakidobódásból eredő) [[bolygóközi mágneses felhő]] mágneses polaritása a magnetoszféráéval ellentétes. Ekkor ugyanis a felhő és a magnetoszféra között [[mágneses átkötődés]] történhet, s ennek révén a felhő plazmája bejuthat bolygónk magnetoszférájába. |
* A magnetoszférában a töltött részecskék mennyisége jelentősen megnőhet, ha a Földet eltaláló (koronakidobódásból eredő) [[bolygóközi mágneses felhő]] mágneses polaritása a magnetoszféráéval ellentétes. Ekkor ugyanis a felhő és a magnetoszféra között [[mágneses átkötődés]] történhet, s ennek révén a felhő plazmája bejuthat bolygónk magnetoszférájába. |
A lap 2009. július 15., 10:05-kori változata
A koronakidobódás a naptevékenység egyik megnyilvánulása: a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe.
Az angol szakirodalomban a koronakidobódások neve: "coronal mass ejection" vagy elterjedt rövidítéssel CME. (Magyar szövegekben gyakran találkozhatunk a "koronakitörés" vagy "koronakilövellés" elnevezésekkel is, ezek azonban mind az angol eredetit, mind a jelenség lényegét kevésbé hűen adják vissza.)
A koronakidobódás oka a Nap mágneses terének instabilitása. A mágneses erők hatására a kidobódó plazmafelhő (melynek helyét természetesen azonnal kitölti a környező gáz) egyre gyorsuló emelkedésbe kezd, s a Napot elhagyva bolygóközi mágneses felhővé válik. Az emelkedés sebessége végül többé-kevésbé állandóvá válik, bár ha a környező napszél (4-500 km/s-os) sebességétől jelentősen eltér, a közegellenállás miatt még további fokozatos lassulásnak vagy gyorsulásnak van kitéve. Egyes koronakidobódások sebessége akár a 2-3000 km/s-ot is elérheti.
A kidobott plazmafelhő tömege és kg között van, átlagosan kg. A kidobódás kezdetén mérete legfeljebb 100 Mm, hőmérséklete 1-2 millió K, benne a mágneses tér erőssége néhány gauss. A felszállás során a környező nyomás csökkenése miatt a plazmacsomó tágul és hűl.
A nagyobb sebességű koronakidobódások a környező koronában szuperszonikusan mozogva maguk előtt (és oldalt) lökésfrontot keltenek. Az ilyen nagy kidobódások ezért óriási, táguló buborék vagy csepp formájában jelennek meg a koronagráfos felvételeken. A lökésfront okozta plazmaoszcilláció rádiókitörést is okoz. Ilyen ún. II. típusú rádiókitörések a koronakidobódások mintegy 2/3-át kísérik.
Földi hatások
A naptevékenységi jelenségek közül a koronakidobódásoknak van a legerősebb földi hatása. A közvetlen hatások a következők:
- A kidobódásokat kísérő rádiókitörések megzavarhatják a rádiós kommunikációt és a radarok működését.
- A lökésfrontban felgyorsított nagyenergiájú (akár 100 MeV feletti) protonok és más részecskék károsíthatják az űreszközöket, az űrhajósok, és a repülőgépek személyzetének egészségét.
- Ha a Föld a kidobott anyag útjába esik, a földi magnetoszférának ütközve mágneses vihart okozhat. A vihar megzavarhatja a navigációt, megbolondítva az iránytűket. Emellett a mágneses tér gyors ingadozása erős kóboráramokat indukálhat az elektromos berendezésekben, ami túlterhelést okoz, ez pedig olykor - elsősorban magas földrajzi szélességeken, például Kanada, Skandinávia - nagy területeket érintő áramkimaradásokhoz vezet.
- A magnetoszférában - a van Allen-övekben állandóan jelenlevő töltött részecskék a mágneses vihar következtében a sarkvidékeknél bejuthatnak a Föld felső légkörébe, ott a sarki fény néven ismert fényjelenséget okozva.
- A magnetoszférában a töltött részecskék mennyisége jelentősen megnőhet, ha a Földet eltaláló (koronakidobódásból eredő) bolygóközi mágneses felhő mágneses polaritása a magnetoszféráéval ellentétes. Ekkor ugyanis a felhő és a magnetoszféra között mágneses átkötődés történhet, s ennek révén a felhő plazmája bejuthat bolygónk magnetoszférájába.
Irodalom
- Stix M. (2002). The Sun. An introduction. Springer; 2nd ed. ISBN 3540207414
- Aschwanden M. (2004). Physics of the Solar Corona. Springer. ISBN 3-540-22321-5
- Forbes et al. (2006). CME Theory and Models. Space Sci. Rev. 123, 251-302.
- R.A.Howard, A Historical Perspective on Coronal Mass Ejections