„Prizma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: sr:Призма (оптика)
Cecca (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Dispersion prism.jpg|200px|bélyegkép|Fehér fény felbontása prizmával]]
[[Kép:Dispersion prism.jpg|jobbra|250px|bélyegkép]] A '''prizma''' átlátszó anyagból készült [[test (geometria)|test]], amely két olyan – egymással [[hegyesszög]]et bezáró – oldallal rendelkezik, amelyeken át a [[fény]] ki- és beléphet.
A '''prizma''' olyan átlátszó anyagból készült [[test (geometria)|test]], melynek '''optikai sűrűség'''e eltér a levegőétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a [[sűrűség|térfogategység tömegével]].) Emiatt a fény [[fénysebesség|terjedési sebessége]] a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb [[fénytörés|megtörik]]. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát '''kétszer''' törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.
== Használata ==
* A prizmák elsősorban a közönséges fehér fénynek az alkotószíneire való felbontására szolgálnak.
* A gyakorlatban használt prizmák háromélű [[üveg]]hasábok, amelyeknek a [[keresztmetszet]]e egyenesszárú [[háromszög]]. A prizmának csak a két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két végét – [[fekete]] anyaggal vonják be.


Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén.
{{commons|Category:Prism}}


A fehér [[fény]] '''összetett fény''', vagyis több, különböző színű ([[hullámhossz]]ú, [[frekvencia|frekvenciájú]]) fény keveréke. Az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénytörésnél a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére.
{{csonk-dátum|csonk-fiz|2006 májusából}}

A prizmának általában csak a két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két végét – gyakran [[fekete]] anyaggal vonják be.

== Fajtái ==

{{commons|Category:Prisms}}
A prizmák anyagukat, alakjukat, felhasználásukat tekintve igen sokfélék lehetnek. Az alábbiakban röviden bemutatunk közülük néhányat.
* Egyszerű prizma
*: A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű [[üveg]]hasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú [[háromszög]]. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott '''[[törésmutató]]jától''' (n), a fény '''beesési szögétől''' (α), és a prizma '''törőszögétől''' (φ), vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől.
* Egyeneslátású vagy Amici-prizma
*: Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző [[diszperzió]]jú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább.
* Képfordító vagy derékszögű prizma
*: Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. Mivel az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár [[Fénytörés#Határszög|teljes visszaverődést]] szenved, 90 illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák [[tükör|tükrök]] helyett (pl. [[Távcső#Jellemzők|Lencsés távcsövek]]).
* Fresnel-féle biprizma
*: Két, nagyon kis törõszögű (α < 5˚), alapjaival egymás felé fordított prizmából áll. Többek között [[interferencia]]képet lehet előállítani vele.

{|
|[[Fájl:Prisma.png|150px|bélyegkép|Egyszerű prizma]]
|[[Fájl:Double Amici Prism.svg|412px|bélyegkép|Egyeneslátású prizma]]
|[[Fájl:Porro-prism.png|127px|bélyegkép|Derékszögű prizma]]
|}

== Lásd még ==

*[[Diszperzió]]
*[[Fény]]
*[[Fénytörés]]

== Külső hivatkozások ==

*[http://eundp.digitalbrain.com/eundp/accounts/pama.eundp/web/LessonPlanner/prizma/tores/ A prizma fénytörése]
*[http://metal.elte.hu/~phexp/doc/geo/h6s1s3s2.htm Diszperzió bemutatása üvegprizmával]
*[http://metal.elte.hu/~phexp/doc/huo/i2s2.htm Fényinterferencia Fresnel-féle biprizmával]


[[Kategória:Optika]]
[[Kategória:Optika]]

A lap 2009. július 7., 11:18-kori változata

Fehér fény felbontása prizmával

A prizma olyan átlátszó anyagból készült test, melynek optikai sűrűsége eltér a levegőétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a térfogategység tömegével.) Emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.

Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén.

A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénytörésnél a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére.

A prizmának általában csak a két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két végét – gyakran fekete anyaggal vonják be.

Fajtái

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Prizma témájú médiaállományokat.

A prizmák anyagukat, alakjukat, felhasználásukat tekintve igen sokfélék lehetnek. Az alábbiakban röviden bemutatunk közülük néhányat.

  • Egyszerű prizma
    A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű üveghasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú háromszög. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott törésmutatójától (n), a fény beesési szögétől (α), és a prizma törőszögétől (φ), vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől.
  • Egyeneslátású vagy Amici-prizma
    Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző diszperziójú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább.
  • Képfordító vagy derékszögű prizma
    Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. Mivel az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár teljes visszaverődést szenved, 90 illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák tükrök helyett (pl. Lencsés távcsövek).
  • Fresnel-féle biprizma
    Két, nagyon kis törõszögű (α < 5˚), alapjaival egymás felé fordított prizmából áll. Többek között interferenciaképet lehet előállítani vele.
Egyszerű prizma
Egyeneslátású prizma
Derékszögű prizma

Lásd még

Külső hivatkozások