„Prizma” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sr:Призма (оптика) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Dispersion prism.jpg|200px|bélyegkép|Fehér fény felbontása prizmával]] |
|||
[[Kép:Dispersion prism.jpg|jobbra|250px|bélyegkép]] A '''prizma''' átlátszó anyagból készült [[test (geometria)|test]], amely két olyan – egymással [[hegyesszög]]et bezáró – oldallal rendelkezik, amelyeken át a [[fény]] ki- és beléphet. |
|||
A '''prizma''' olyan átlátszó anyagból készült [[test (geometria)|test]], melynek '''optikai sűrűség'''e eltér a levegőétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a [[sűrűség|térfogategység tömegével]].) Emiatt a fény [[fénysebesség|terjedési sebessége]] a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb [[fénytörés|megtörik]]. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát '''kétszer''' törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor. |
|||
== Használata == |
|||
* A prizmák elsősorban a közönséges fehér fénynek az alkotószíneire való felbontására szolgálnak. |
|||
⚫ | |||
Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén. |
|||
⚫ | |||
A fehér [[fény]] '''összetett fény''', vagyis több, különböző színű ([[hullámhossz]]ú, [[frekvencia|frekvenciájú]]) fény keveréke. Az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénytörésnél a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére. |
|||
{{csonk-dátum|csonk-fiz|2006 májusából}} |
|||
⚫ | |||
== Fajtái == |
|||
⚫ | |||
A prizmák anyagukat, alakjukat, felhasználásukat tekintve igen sokfélék lehetnek. Az alábbiakban röviden bemutatunk közülük néhányat. |
|||
* Egyszerű prizma |
|||
*: A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű [[üveg]]hasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú [[háromszög]]. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott '''[[törésmutató]]jától''' (n), a fény '''beesési szögétől''' (α), és a prizma '''törőszögétől''' (φ), vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől. |
|||
* Egyeneslátású vagy Amici-prizma |
|||
*: Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző [[diszperzió]]jú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább. |
|||
* Képfordító vagy derékszögű prizma |
|||
*: Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. Mivel az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár [[Fénytörés#Határszög|teljes visszaverődést]] szenved, 90 illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák [[tükör|tükrök]] helyett (pl. [[Távcső#Jellemzők|Lencsés távcsövek]]). |
|||
* Fresnel-féle biprizma |
|||
*: Két, nagyon kis törõszögű (α < 5˚), alapjaival egymás felé fordított prizmából áll. Többek között [[interferencia]]képet lehet előállítani vele. |
|||
{| |
|||
|[[Fájl:Prisma.png|150px|bélyegkép|Egyszerű prizma]] |
|||
|[[Fájl:Double Amici Prism.svg|412px|bélyegkép|Egyeneslátású prizma]] |
|||
|[[Fájl:Porro-prism.png|127px|bélyegkép|Derékszögű prizma]] |
|||
|} |
|||
== Lásd még == |
|||
*[[Diszperzió]] |
|||
*[[Fény]] |
|||
*[[Fénytörés]] |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
*[http://eundp.digitalbrain.com/eundp/accounts/pama.eundp/web/LessonPlanner/prizma/tores/ A prizma fénytörése] |
|||
*[http://metal.elte.hu/~phexp/doc/geo/h6s1s3s2.htm Diszperzió bemutatása üvegprizmával] |
|||
*[http://metal.elte.hu/~phexp/doc/huo/i2s2.htm Fényinterferencia Fresnel-féle biprizmával] |
|||
[[Kategória:Optika]] |
[[Kategória:Optika]] |
A lap 2009. július 7., 11:18-kori változata
A prizma olyan átlátszó anyagból készült test, melynek optikai sűrűsége eltér a levegőétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a térfogategység tömegével.) Emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.
Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén.
A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénytörésnél a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére.
A prizmának általában csak a két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két végét – gyakran fekete anyaggal vonják be.
Fajtái
A prizmák anyagukat, alakjukat, felhasználásukat tekintve igen sokfélék lehetnek. Az alábbiakban röviden bemutatunk közülük néhányat.
- Egyszerű prizma
- A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű üveghasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú háromszög. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott törésmutatójától (n), a fény beesési szögétől (α), és a prizma törőszögétől (φ), vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől.
- Egyeneslátású vagy Amici-prizma
- Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző diszperziójú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább.
- Képfordító vagy derékszögű prizma
- Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. Mivel az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár teljes visszaverődést szenved, 90 illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák tükrök helyett (pl. Lencsés távcsövek).
- Fresnel-féle biprizma
- Két, nagyon kis törõszögű (α < 5˚), alapjaival egymás felé fordított prizmából áll. Többek között interferenciaképet lehet előállítani vele.