„Eszkimó samanizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
a Bot: 5 írásjel átmozgatva a <ref> elé. (Hibakód: 61) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Yupik shaman Nushagak.jpg|bélyegkép|200px|Jupik sámán gonosz szellemet űz ki egy beteg fiúból / A gonosz megverésének munkája. Nushagak terület, Alaszka, 1890-es évek.<ref>Fienup-Riordan, Ann. 1994:206</ref>]] |
[[Fájl:Yupik shaman Nushagak.jpg|bélyegkép|200px|Jupik sámán gonosz szellemet űz ki egy beteg fiúból / A gonosz megverésének munkája. Nushagak terület, Alaszka, 1890-es évek.<ref>Fienup-Riordan, Ann. 1994:206</ref>]] |
||
'''''Eszkimó samanizmus'''''ról beszélve, tudnunk kell, hogy a „[[samanizmus]]” megnevezés igen sokféle kultúra bizonyos jellegzetességeit fedheti |
'''''Eszkimó samanizmus'''''ról beszélve, tudnunk kell, hogy a „[[samanizmus]]” megnevezés igen sokféle kultúra bizonyos jellegzetességeit fedheti.<ref name=Hop-SamEu>Hoppál Mihály: Sámánok Eurázsiában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 05 8295 3. Lásd még [http://www.akkrt.hu/main.php?folderID=906&pn=2&cnt=31&catID=&prodID=17202&pdetails=1 a kiadó rövid ismertetőjét]. |
||
</ref> |
</ref> A legtöbb [[eszkimó]] csoportnál is van sajátos közvetítői szerep, az ezt betöltő személyek valóban képesek (a közösség szerint) a hiedelemvilág lényeivel (szellemek, mitikus lények) való kapcsolattartásra, így érthető a „samanizmus” terminussal való megjelölés. Ahogy a legtöbb e terminus alatt címkézett kultúrának, az eszkimó samanizmusnak is számos sajátos (vagy legalábbis nem minden samanisztikus kultúrára jellemző) vonása van. |
||
A sámán életútját jellemző kényszer, amely számos [[szibéria]]i népnél megfigyelhető<ref name=Dio-Sam>Diószegi, Vilmos: Samanizmus. Gondolat („Élet és Tudomány Kiskönyvtár” sorozat), Budapest, 1962.</ref> |
A sámán életútját jellemző kényszer, amely számos [[szibéria]]i népnél megfigyelhető,<ref name=Dio-Sam>Diószegi, Vilmos: Samanizmus. Gondolat („Élet és Tudomány Kiskönyvtár” sorozat), Budapest, 1962.</ref> az eszkimóknál általában hiányzik: a jelölt, még ha esetleg kap is elhívatást, azt visszautasíthatja.<ref name=KleiSon-Esk>Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN 90 04 07160 1.</ref> |
||
Egyes csoportoknál, az eszkimó sámán külön sajátos sámánnyelvet használt,<ref>Freuchen 1961:227</ref> ez [[archaizmus]]ok és [[Metafora|metaforá]]k révén különbözött a köznyelvtől: tapasztalt sámánok egész mondatokat tudtak beszélni így |
Egyes csoportoknál, az eszkimó sámán külön sajátos sámánnyelvet használt,<ref>Freuchen 1961:227</ref> ez [[archaizmus]]ok és [[Metafora|metaforá]]k révén különbözött a köznyelvtől: tapasztalt sámánok egész mondatokat tudtak beszélni így.<ref name=Mer-BecHalfHid>Merkur, Daniel: Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit. (Series: Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion). Almqvist & Wiksell, Stockholm, 1985.</ref> (A gazdag morfológiájú [[eszkimó nyelvek]] egyébként is tág lehetőséget teremtenek a szóképzésre.) Azonban Szibéria egyes nem eszkimó kultúráiban is ismert a sámánének nyelvezetének köznyelvtől való eltérése (archaizmusok, szellemnevek).<ref>Diószegi 1960:63</ref> |
||
Egyes más kultúrák sámánjaihoz hasonlóan, az eszkimó sámánról is hiheti közössége: élete bizonyos szakaszában maga is állat volt, és ezért így átélt élményeit, tapasztalatát képes közössége javára fordítani |
Egyes más kultúrák sámánjaihoz hasonlóan, az eszkimó sámánról is hiheti közössége: élete bizonyos szakaszában maga is állat volt, és ezért így átélt élményeit, tapasztalatát képes közössége javára fordítani.<ref name=Bar-Esk>Mese: „Die Seele, die alle Tiere durchwanderte”. Barüske, Heinz: Eskimo Märchen. Eugen Diederichs Verlag („Die Märchen der Weltliteratur” sorozat), Düsseldorf • Köln 1969. 19–23. o. 7. mese.</ref><ref name=Vit-Sam>Vitebsky, Piers: A sámán. Magyar Könyvklub • Helikon Kiadó, Budapest, 1996. 106. o.</ref> |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
A lap 2009. június 28., 10:46-kori változata
Eszkimó samanizmusról beszélve, tudnunk kell, hogy a „samanizmus” megnevezés igen sokféle kultúra bizonyos jellegzetességeit fedheti.[2] A legtöbb eszkimó csoportnál is van sajátos közvetítői szerep, az ezt betöltő személyek valóban képesek (a közösség szerint) a hiedelemvilág lényeivel (szellemek, mitikus lények) való kapcsolattartásra, így érthető a „samanizmus” terminussal való megjelölés. Ahogy a legtöbb e terminus alatt címkézett kultúrának, az eszkimó samanizmusnak is számos sajátos (vagy legalábbis nem minden samanisztikus kultúrára jellemző) vonása van.
A sámán életútját jellemző kényszer, amely számos szibériai népnél megfigyelhető,[3] az eszkimóknál általában hiányzik: a jelölt, még ha esetleg kap is elhívatást, azt visszautasíthatja.[4]
Egyes csoportoknál, az eszkimó sámán külön sajátos sámánnyelvet használt,[5] ez archaizmusok és metaforák révén különbözött a köznyelvtől: tapasztalt sámánok egész mondatokat tudtak beszélni így.[6] (A gazdag morfológiájú eszkimó nyelvek egyébként is tág lehetőséget teremtenek a szóképzésre.) Azonban Szibéria egyes nem eszkimó kultúráiban is ismert a sámánének nyelvezetének köznyelvtől való eltérése (archaizmusok, szellemnevek).[7]
Egyes más kultúrák sámánjaihoz hasonlóan, az eszkimó sámánról is hiheti közössége: élete bizonyos szakaszában maga is állat volt, és ezért így átélt élményeit, tapasztalatát képes közössége javára fordítani.[8][9]
Külső hivatkozások
- Eliot Waldman. Inuit Shaman (streamed video). Native Art Traders. A leírás magyarul: „Inuit sámán. Beszélgetés az ember állattá változásáról, ahogy az inuit művészetben megjelenik. A sámán szerepe az inuit életben.”
Jegyzetek
- ↑ Fienup-Riordan, Ann. 1994:206
- ↑ Hoppál Mihály: Sámánok Eurázsiában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 05 8295 3. Lásd még a kiadó rövid ismertetőjét.
- ↑ Diószegi, Vilmos: Samanizmus. Gondolat („Élet és Tudomány Kiskönyvtár” sorozat), Budapest, 1962.
- ↑ Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN 90 04 07160 1.
- ↑ Freuchen 1961:227
- ↑ Merkur, Daniel: Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit. (Series: Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion). Almqvist & Wiksell, Stockholm, 1985.
- ↑ Diószegi 1960:63
- ↑ Mese: „Die Seele, die alle Tiere durchwanderte”. Barüske, Heinz: Eskimo Märchen. Eugen Diederichs Verlag („Die Märchen der Weltliteratur” sorozat), Düsseldorf • Köln 1969. 19–23. o. 7. mese.
- ↑ Vitebsky, Piers: A sámán. Magyar Könyvklub • Helikon Kiadó, Budapest, 1996. 106. o.
Bibliográfia
- Diószegi, Vilmos. Sámánok nyomában Szibéria földjén. Egy néprajzi kutatóút története. Budapest: Magvető Könyvkiadó (1960)
- Fienup-Riordan, Ann. Boundaries and Passages: Rule and Ritual in Yup'ik Eskimo Oral Tradition (angol nyelven). Norman, OK: University of Oklahoma Press (1994)
- Freuchen, Peter. Book of the Eskimos (angol nyelven). Cleveland • New York: The World Publishing Company (1961)