„Huszka József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
bővítés és pontosítás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Huszka József''' ([[Kiskunfélegyháza]], 1854. november 20. - 1934. március 31.) etnográfus, művészettörténész, egyetemi tanár. |
'''Huszka József''' ([[Kiskunfélegyháza]], 1854. november 20. - 1934. március 31.) etnográfus, művészettörténész, egyetemi tanár. |
||
A [[Szarvas (város)|szarvas]]i gimnáziumban érettségizett, majd egy évet a Műegyetemen tanult. 1873-76 között ösztöndíjas tanárjelöltként tanult tovább, Budapesten rajztanári képesítést szerzett. Először [[Dés]]en, majd [[Zenta|Zentán]] és [[Sepsiszentgyörgy]]ön tanított. A népi formakincseket gyűjtötte, egykorúan [[Lechner Ödön]] törekvéseivel. Kutatásait hét kötetben foglalta össze, ezek közül legjelentősebb ''A turáni ornamentika története''. 2007-ben Kiskunfélegyháza posztumusz díszpolgárává választották. |
A [[Szarvas (város)|szarvas]]i gimnáziumban érettségizett, majd egy évet a Műegyetemen tanult. 1873-76 között ösztöndíjas tanárjelöltként tanult tovább, Budapesten rajztanári képesítést szerzett. Először [[Dés]]en, majd [[Zenta|Zentán]] és [[Sepsiszentgyörgy]]ön tanított. A népi formakincseket gyűjtötte, egykorúan [[Lechner Ödön]] törekvéseivel. Kutatásait hét kötetben foglalta össze, ezek közül legjelentősebb ''A magyar turáni ornamentika története''. 2007-ben Kiskunfélegyháza posztumusz díszpolgárává választották. |
||
==Kiállítás munkásságáról== |
|||
==Forrás== |
|||
A Magyar Néprajzi Múzeum 2005-ben, születésének 150 éves évfordulója alkalmából kiállítást rendezett abból a gazdag hagyatékból (közel ezer rajz és 250 fotó), amit e múzeum Huszka Józseftől őriz. Ezek nagy része az 1880-as évektől kezdve készült és örökítette meg elsősorban Erdélynek és Észak-Magyarországnak a legfontosabb műemlékeit, néprajzi tárgyait. De nemcsak a Felvidéken és Erdélyben gyűjtött, hanem bejárta az Alföld számos települését s mindenütt a népművészet alkotásait gyűjtötte, fényképezte vagy lerajzolta. A főbb témái voltak: festett bútorok, hímzések, székely kapuk, kerámiák, a népi életből, az egyházművészet területéről pedig a Szent László legenda falkép-ciklus a templomokban. |
|||
==Irodalom== |
|||
* ''Félegyházi Közlöny'' 18 (2009), március 26, 5. o. |
* ''Félegyházi Közlöny'' 18 (2009), március 26, 5. o. |
||
* Huszka J. (1930): A magyar turáni ornamentika története. Budapest |
|||
* Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest |
|||
* László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
*[http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?ID=62&IDT=3550 a jubileumi kiállításról a Néprajzi Múzeumban} |
|||
[[Kategória:Kiskunfélegyháza]] |
|||
[[kategória:Kiskunfélegyháza]] [[kategória:magyar néprajzkutatók]] [[kategória:magyar művészettörténészek]] |
|||
[[Kategória:Magyar grafikusok]] |
|||
[[Kategória:Magyar művészettörténészek]] |
|||
A lap 2009. június 18., 11:09-kori változata
Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. - 1934. március 31.) etnográfus, művészettörténész, egyetemi tanár.
A szarvasi gimnáziumban érettségizett, majd egy évet a Műegyetemen tanult. 1873-76 között ösztöndíjas tanárjelöltként tanult tovább, Budapesten rajztanári képesítést szerzett. Először Désen, majd Zentán és Sepsiszentgyörgyön tanított. A népi formakincseket gyűjtötte, egykorúan Lechner Ödön törekvéseivel. Kutatásait hét kötetben foglalta össze, ezek közül legjelentősebb A magyar turáni ornamentika története. 2007-ben Kiskunfélegyháza posztumusz díszpolgárává választották.
Kiállítás munkásságáról
A Magyar Néprajzi Múzeum 2005-ben, születésének 150 éves évfordulója alkalmából kiállítást rendezett abból a gazdag hagyatékból (közel ezer rajz és 250 fotó), amit e múzeum Huszka Józseftől őriz. Ezek nagy része az 1880-as évektől kezdve készült és örökítette meg elsősorban Erdélynek és Észak-Magyarországnak a legfontosabb műemlékeit, néprajzi tárgyait. De nemcsak a Felvidéken és Erdélyben gyűjtött, hanem bejárta az Alföld számos települését s mindenütt a népművészet alkotásait gyűjtötte, fényképezte vagy lerajzolta. A főbb témái voltak: festett bútorok, hímzések, székely kapuk, kerámiák, a népi életből, az egyházművészet területéről pedig a Szent László legenda falkép-ciklus a templomokban.
Irodalom
- Félegyházi Közlöny 18 (2009), március 26, 5. o.
- Huszka J. (1930): A magyar turáni ornamentika története. Budapest
- Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
Külső hivatkozások
- [http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?ID=62&IDT=3550 a jubileumi kiállításról a Néprajzi Múzeumban}