„Inverzió (matematika)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
rho^2 helyett 1
végtelen helyett végtelen távoli pont
9. sor: 9. sor:
**A középpontján átmenő [[hipersík]]okat és az alapgömböt merőlegesen metsző gömböket önmagukba viszi.
**A középpontján átmenő [[hipersík]]okat és az alapgömböt merőlegesen metsző gömböket önmagukba viszi.
*Megcseréli az alapgömb belsejét és külsejét.
*Megcseréli az alapgömb belsejét és külsejét.
*Nincs értelmezve a középpontjában. A [[végtelen]]nel bővített térben a középpont a végtelenbe képződik.
*Nincs értelmezve a középpontjában. A végtelen távoli ponttal bővített térben a középpont a végtelenbe képződik.
*Gömb vagy hipersík képe gömb vagy hipersík.
*Gömb vagy hipersík képe gömb vagy hipersík.
*Szögtartó, érintkezéstartó a gömbök és hipersíkok körében.
*Szögtartó, érintkezéstartó a gömbök és hipersíkok körében.

A lap 2009. május 18., 18:48-kori változata

Az inverzió geometriai transzformáció, ami nem hasonlósági transzformáció, de az érintkezést megtartja.

Legyen kijelölve egy gömb az euklidészi térben; középpontját jelölje , sugarát . A gömbre vonatkozó inverzióban az pont képe megadható vektorosan: Másként: képe az a pont, ami az félegyenesen van, és a középponttól mért távolsága Ekkor az inverzió alapgömbje. A pont az inverzió középpontja vagy pólusa, az inverzió hatványa.

Tulajdonságai

  • Négyzete az identitás.
  • Fixpontjai az alapgömbjének pontjai.
    • A középpontján átmenő hipersíkokat és az alapgömböt merőlegesen metsző gömböket önmagukba viszi.
  • Megcseréli az alapgömb belsejét és külsejét.
  • Nincs értelmezve a középpontjában. A végtelen távoli ponttal bővített térben a középpont a végtelenbe képződik.
  • Gömb vagy hipersík képe gömb vagy hipersík.
  • Szögtartó, érintkezéstartó a gömbök és hipersíkok körében.
  • Az alacsonyabb dimenziós gömbök és alterek körében is szögtartó és érintkezéstartó.
    • A középpontban érintkező gömbök és hipersíkok képei párhuzamos hipersíkok.
  • A metsző altérre vett leszűkítése is inverzió. Ennek alapgömbje az inverzió alapgömbjéből kimetszett alacsonyabb dimenziós gömb.
  • Irányításváltó.

A komplex számsíkon

A síkbeli inverzió tekinthető a komplex számokon értelmezett függvénynek. Különösen egyszerűen lehet tárgyalni az egységkörre vett inverziót:

A komplex szám inverze

Így bizonyíthatók a síkbeli inverzió következő tulajdonságai:

  • A középponton átmenő kör középponton át nem menő egyenesre képeződik
  • Annak a körnek a képe, ami nem megy át a középponton, a középponton át nem menő kör
  • Az inverzió nem reguláris függvény, mert megváltoztatja az irányítást. Másként: nem reguláris, mert előáll az és a konjugálás kompozíciójaként, és a konjugálás nem reguláris.

Források

  • Simon-Baderkó: Másodrendű parciális differenciálegyenletek – inverzió értelmezése magasabb dimenzióban is
  • Halász Gábor: Komplex függvénytan – az egységkörre vett inverzió a komplex számsíkon
  • Reiman István: Geometria és határterületei – inverzió a komplex síkon tulajdonságokkal