Ostenburg-Moravek Gyula

Fájl:OstenburgM.jpg

Ostenburg-Morawek Gyula 1920-ban

Ostenburg-Moravek Gyula, lovag (Marosvásárhely, 1884. december 2. – Budapest, 1944. január 13.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.

Életpályája

A Tanácsköztársaság után az egyik hírhedt tiszti különítmény parancsnoka. Őrnagyi rangot ért el. Tiszti különítményének tagjai( Kovarcz Emil, Lehrer Árpád, Megay László, Soltész István, Szakács Árpád és talán Baghy László ) 1920. február 17-én meggyilkolták Somogyi Bélat és Bacsó Bélat, a Népszava munkatársait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szembenálló politikai erőket.1920. március 1.-én a kormányzó választáskor a csapatai biztosították a "rendet" a Nemzetgyűlésben. 1921. augusztus 28-án ő tagadta meg Sopron kiürítését, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a város végül magyar maradhasson.A csendőrszázadainak köszönhetően jött létre a rövid életű Lajtabánság A második királypuccs alkalmával (1921. okt. 20 – 23.) különítményével Sopronban állomásozott. IV. Károly királyhoz-hoz csatlakozott, aki Sopronban ezredessé nevezte ki. A "gárda vadászezred" elnevezést IV. Károly adományozta a csendőrzászlóaljnak 1921. október 21-én. A budaörsi csata után rövid ideig fogságban volt, majd 1921. október 25.-én amnesztiában részesült. Végül nyugdíjazták, különítményét a gárda vadászezredet feloszlatták. 1932-ben Prónay Pállal közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fascista Pártot. Ez a párt az akkori kormánypárt jobboldali ellenzékeként működött, majd beleolvad egyéb párt-kezdeményekbe.

Külső hivatkozás

• Magyar Életrajzi Lexikon
• Sopron.hu