Japán Önvédelmi Haderő

Japán Önvédelmi Erők
Katonai erők
Korhatár	18 év
Létszám	férfiak 18-49: 27 003 112 (2005)
Alkalmas emberek	férfiak 22 234 663 (2005)
Évente korhatárt elérők	férfiak 683,147 (2005)
Költségek
Dollárban	$45,841 milliárd (2004)
GDP százaléka	1% (2004)

A Japán Önvédelmi Haderő (japánul 自衛隊; じえいたい magyarra átírva Dzsieitai, jelentése „önvédelmi haderő”) Japán II. világháború utáni haderejének hivatalos neve. Az Önvédelmi Haderő megalakulása óta nem vett részt valódi harccselekményekben, azonban egyes csapattestjei már több nemzetközi békefenntartó műveletben is bevetésre kerültek (pl. Irak és Afganisztán területén).

Erők

Személyi állomány

A JÖVE 1992-ben 246 400 főt számláltak. A Szárazföldi Önvédelmi Erő 156 ezret, a Tengerészeti Önvédelmi Erő 44 ezret, a Légi Önvédelmi Erő 46 ezret. A tartalék állomány 48 ezer főből áll.

Korlátozások

A japán katonaságot szigorúan korlátozták a japán alkotmány IX. fejezetében. Ez megtiltja hadsereg, haditengerészet és légierő létrehozását, de engedélyezi önvédelmi erők fenntartását. A JÖVE nagyon gyenge tengerentúlra való áttelepülési képességgel rendelkezik, nincsenek nagy hatótávolságú csapásmérő fegyvereik (nagy hatótávolságú levegő-föld fegyverek), légi üzemanyag-utántöltő képességeik, kétéltű (tengerészgyalogos), vagy különleges hadműveleti alakulataik. Ennek ellenére a JÖVE felszerelése nagyon korszerű. Japán hagyományosan GDP-je 1%-át költi véderejére, azonban a közelmúltbeli hihetetlen gazdasági fellendülés hozta bevételnövekmény miatt ez hatalmas összeg: az ország évi 45,8 milliárd USA-dollárt költ rájuk. Ennek fele a személyi állományra kell, a másik fele a felszerelésekre (karbantartás, raktározás, újak beszerzése, korszerűsítések, fejlesztések, hiánypótlások stb.) Ezzel Japán rendelkezik a hatodik legnagyobb katonai költségvetéssel, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság és Franciaország után.

Külföldi küldetések

Az első külföldi küldetésük, az ENSZ égisze alatt, az 1992-es (első) kambodzsai szabad választások biztosítása és felügyelete volt. Az ENSZ felhatalmazása nélküli első bevetésükre 2004-ben került sor Irakban. 2005-ben a JÖVE Indonéziában nyújtottak segítséget a 2004 karácsonyi szökőár után.

Felszerelések

A JSZFÖVE felszerelései: közepes harckocsik, felderítő járművek, lövészpáncélosok, vontatott és önjáró tarackok, mozsárágyúk, tüzérségi rakétavetők (és sorozatvetők), csöves légvédelmi tüzéreszközök, föld-föld rakéták, páncéltörő rakéták, merevszárnyú repülőgépek, harci (támadó) és szállító (támogató) helikopterek.

A JTÖVE felszerelései: gázolaj-üzemű tengeralattjárók, légvédelmi rakétás rombolók, fregattok (helikopterekkel a fedélzetükön), járőrhajók és kisebb partmenti hadihajók, aknaszedők, „kétéltű” (partraszálló) hajók, segédhajók, szárazföldi bázisú merevszárnyú repülőgépek és hajófedélzeti helikopterek.

A JLÖVE felszerelései: támadó repülőgépek, vadászrepülőgépek, felderítő repülőgépek, légi ellenőrző és korai riasztó (AWACS) repülőgépek, harcászati szállító repülőgépek, föld-levegő rakéták, levegő-föld rakéták, levegő-levegő rakéták, légtérellenőrző és riasztó rendszerek.

Szerveződés

Miniszterelnök – Védelmi miniszter – Védelmi miniszter helyettese – Védelmi Kormányhivatal főigazgatója – Az egyes haderőnemek vezérkari főnökei.

Híres személyiségek

• Fudzsinava Judzsi vezérezredes
• Sinszaku Janai őrnagy