„Lázár deák” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a képlinkek javítása, magyarítása |
deákos pontosítások |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Tabula hungariae.jpg|200px|jobbra|bélyegkép|A Tabula |
[[Kép:Tabula hungariae.jpg|200px|jobbra|bélyegkép|A Tabula Hungarie]] |
||
''' |
'''Lazarus''' vagy '''Lázár titkár''' (''Lazarus secretarius'', azaz [[Lázár]] keresztnevű titkár; [[16. század]]) a ''[[Tabula Hungarie]]''<ref>[http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/2/2d/Tabula_hungariae.jpg]</ref>, a [[Magyar Királyság]]ról készült első fennmaradt [[könyvnyomtatás|nyomtatott]] [[térkép]] készítője. A térkép értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a [[Török hódoltság|török megszállás]] előtti országnak. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ezért joggal vélhető, hogy Lázár |
Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ezért joggal vélhető, hogy Lázár a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna. |
||
Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy ''secretarius'', azaz „titkár” volt és [[Bakócz Tamás]] (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. Bakócz a 16. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű ''secretarius'' megjelölés inkább világi személyt takarhatott. |
Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy ''secretarius'', azaz „titkár” volt és [[Bakócz Tamás]] (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. Bakócz a 16. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű ''secretarius'' megjelölés inkább világi személyt takarhatott. |
||
A források szerint Lázár |
A források szerint Lázár nem végezhetett egyetemet sem, mivel akkor őt [[magister]]ként kellett volna megszólítani. Csak „hozzáértő” ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz [[deák]] volt. Így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket. |
||
Lázár deákot a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is |
Lázár "deákot" a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is megerősíti. Az „é” hangot „ee”-vel jelölte, például Ezeek, Zeek, Zeeplak stb., az „ö” hangot pedig „ew„-vel: Fewdwar, Gew, Eskew, Ewsi, Fewldeak, Tertzew, Besenew stb. A Tabula Hungarie helyneveinek feldolgozása során azt is megfigyelték, hogy a „c” hangot esetenként a „tz” betűk jelölik, például Adatz, Agatz, Bakotza stb. Ez a helyesírási sajátosság az ófelnémet nyelvjárás írásbeli gyakorlatára jellemző, feltevések szerint ez származhat bármely közreműködőtől is, aki a lázári kézirat nyomtatásra való előkészítésében részt vett. Ugyanakkor egyes településnevek írásánál nyelvjárási szokást is megörökített Lázár deák, például az „i” hang jelölésében: a Kézdi helynevet Kyzdy alakban találjuk a térképen. |
||
==Lásd még== |
==Lásd még== |
||
A lap 2009. március 13., 15:55-kori változata
Lazarus vagy Lázár titkár (Lazarus secretarius, azaz Lázár keresztnevű titkár; 16. század) a Tabula Hungarie[1], a Magyar Királyságról készült első fennmaradt nyomtatott térkép készítője. A térkép értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a török megszállás előtti országnak.
Élete
Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ezért joggal vélhető, hogy Lázár a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna. Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy secretarius, azaz „titkár” volt és Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. Bakócz a 16. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű secretarius megjelölés inkább világi személyt takarhatott.
A források szerint Lázár nem végezhetett egyetemet sem, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak „hozzáértő” ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz deák volt. Így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.
Lázár "deákot" a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is megerősíti. Az „é” hangot „ee”-vel jelölte, például Ezeek, Zeek, Zeeplak stb., az „ö” hangot pedig „ew„-vel: Fewdwar, Gew, Eskew, Ewsi, Fewldeak, Tertzew, Besenew stb. A Tabula Hungarie helyneveinek feldolgozása során azt is megfigyelték, hogy a „c” hangot esetenként a „tz” betűk jelölik, például Adatz, Agatz, Bakotza stb. Ez a helyesírási sajátosság az ófelnémet nyelvjárás írásbeli gyakorlatára jellemző, feltevések szerint ez származhat bármely közreműködőtől is, aki a lázári kézirat nyomtatásra való előkészítésében részt vett. Ugyanakkor egyes településnevek írásánál nyelvjárási szokást is megörökített Lázár deák, például az „i” hang jelölésében: a Kézdi helynevet Kyzdy alakban találjuk a térképen.
![[1]](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/2/2d/Tabula_hungariae.jpg){kind=link}