„Fagypúp” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: ISBN formátum javítása |
a Bot: következő hozzáadása: pl:Tufur |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
[[en:Hummock]] |
[[en:Hummock]] |
||
[[de:Presseishügel]] |
[[de:Presseishügel]] |
||
[[pl:Tufur]] |
|||
[[ru:Торосы]] |
[[ru:Торосы]] |
A lap 2008. december 4., 19:29-kori változata
A fagypúp a periglaciális területeken kialakuló kis méretű felszíni forma. A nemzetközi szakirodalom által használt elnevezése a tufur, amely a magyar nyelvben nem honosodott meg.
Jellemzők
A fagypúpok zárt gyeptakaróval rendelkező tőzeges, finom agyagos anyagban jönnek létre. Jellemző elterjedési területük a sarkvidék, de a délebbi területek magasan fekvő fennsíkjain is megjelenhetnek. Kizárólag sík, illetve nagyon enyhén lejtő felületeken fejlődnek ki. A halmok rendezetten, egyenletes eloszlásban sorakoznak egymás mellett. Rendezettségük avatatlan szemlélő számára emberi kéz munkájának is tűnhet. A fagypúpok magassága maximum 1,5 méter, átmérőjük legfeljebb 3 méter.
Keletkezés
A keletkezés oka a földfelszínt borító gyeptakaró egyenetlenségének köszönhető. A különböző vastagságú tőzegréteg eltérően hőszigeteli a földet. A vastagabb tőzegtakaróval fedett felületen ősszel hamarabb fagy meg a talaj víztartalma. A megfagyott talaj a megnövekedett nyomás miatt felpúposodik, ez vezet a látványos halmok kialakulásához.
Források
- Általános Természetföldrajz - Budapest 1992; ISBN 963-18-8928-9; 384-386