„Vihardagály” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
korr, formázás
1. sor: 1. sor:
[[Kép:Deichbruch.GIF|bélyegkép|250px|jobbra|Az 1717-es karácsonyi vihardagályt ábrázoló német rajz]]
[[Kép:Deichbruch.GIF|bélyegkép|350px|jobbra|Az 1717-es karácsonyi vihardagályt ábrázoló német rajz]]


A '''vihardagály''' tenger felől érkező erős szél és a dagály egybeesése idején jön létre, ilyenkor a vízszint több méterrel haladhatja meg az átlagos dagályszintet.
A '''vihardagály''' a tenger felől érkező erős szél és a [[árapály|dagály]] egybeesése idején jön létre, ilyenkor a vízszint több méterrel haladhatja meg a maximális dagályszintet.


==Keletkezés==
==Keletkezés==
A vihardagályt két természeti jelenség egyidejű jelentkezése válhatja ki. Kialakulásához szükséges a tenger felől érkező viharos erejű [[szél]], illetve az ezzel egy időben beküvetkező [[árapály|dagály]]. A szél ereje ilyenkor a partvonal felé áramló tengervizet a szárazföld belsejébe szorítja fel. A beáramló víz visszaduzzasztja a folyók vízszintjét, ezért a vihardagály jelenséget a szárazföld belsejében lévő területeken is észlelni lehet. <br>
A vihardagályt két természeti jelenség egyidejű jelentkezése válja ki. Kialakulásához szükséges a tenger felől érkező viharos erejű [[szél]], illetve az ezzel egy időben bekövetkező [[árapály|dagály]]. A szél ereje a partvonal felé áramló tengervizet a szárazföld belsejébe szorítja fel, a beáramló víz visszaduzzasztja a folyók vízszintjét, ezért a vihardagály jelenséget a szárazföld belsejében lévő területeken is észlelni lehet.

A vihardagályok elsősorban a téli félévhez köthetőek. Különösen súlyos vihardagályok jöhetnek létre, amikor a jelenség a folyókon levonuló árhullámmal egy időben keletkezik.
A vihardagályok elsősorban a téli félévhez köthetők. Különösen súlyos vihardagályok jöhetnek létre, amikor a jelenség a folyókon levonuló árhullámmal egy időben keletkezik.


==Hatásai==
==Hatásai==
A vihardagály hatásai:
A vihardagály hatásai:
*A partvonal rombolása
*A partvonal rombolása
*Hatalmas tengeröblök képződése (pl.:[[Dollart]] és [[Jade (folyó)|Jade]])
*Hatalmas tengeröblök képződése (pl.: [[Dollart]] és [[Jade (folyó)|Jade]])
*A partról elragadott anyag szétterítése a [[árapálysíkság|wattokon]]
*A partról elragadott anyag szétterítése a [[árapálysíkság|wattokon]]
*Parti síkságok elöntése, lakott és művelt területek pusztítása
*Parti síkságok elöntése, lakott és művelt területek pusztítása
*Sós tengervíz beáramlása a szárazföld belsejébe, növényzet pusztulása
*Sós tengervíz beáramlása a szárazföld belsejébe, ennek következtében a növényzet pusztulása
*Vízfolyások medrének megváltoztatása
*Vízfolyások medrének megváltoztatása


==Híres vihardagályok==
==Híres vihardagályok==
*1228 – Körülbelül 100&nbsp;000 áldozat Frízföldön és Hollandiában
*1228 – Körülbelül 100&nbsp;000 áldozat [[Frízföld]]ön és [[Hollandia|Hollandiában]]
*[[1164]] [[február 17.]] – Júlia-ár, a [[Jade (folyó)|Jade]]-öböl keletkezése, 20&nbsp;000 halott
*[[1164]]. [[február 17.]] – Júlia-ár, a [[Jade (folyó)|Jade]]-öböl keletkezése, 20&nbsp;000 halott
*1362 – A második Marcel-dagály, 100&nbsp;000 áldozat a [[Dollart]] keletkezésekor. Az áradat a legmagasabb gátak szintjénél 2 méterrel magasabban öntötte el az [[Északi-tenger]] partvidékét.
*1362 – A második Marcel-dagály, 100&nbsp;000 áldozat a [[Dollart]] keletkezésekor. Az áradat a legmagasabb gátak szintjénél 2 méterrel magasabban öntötte el az [[Északi-tenger]] partvidékét.
*1511 – Antonius-dagály, a Weser torkollatának ideiglenes áthelyeződése a [[Jade (folyó)|Jade]] torkollatába
*1511 – Antonius-dagály, a Weser torkolatának ideiglenes áthelyeződése a [[Jade (folyó)|Jade]] torkolatába
*1642. – 300&nbsp;000 halott a [[kína]]i partvidéken.
*1642 – 300&nbsp;000 halott a [[kína]]i partvidéken.
*[[1717]]. [[december 24]]-25. – A Karácsonyi-dagály (fenti képen) 12&nbsp;000 halott az Északi-tenger partvidékén
*[[1717]]. [[december 24]]-25. – A Karácsonyi-dagály (a fenti képen) 12&nbsp;000 halott az [[Északi-tenger]] partvidékén
*[[1953]]. [[február 1.]] – A vihar áttöri a [[Schelde]] gátjait, és elönti Hollandia [[Zeeland]] tartományát, 2000 áldozat.
*[[1953]]. [[február 1.]] – A vihar áttöri a [[Schelde]] gátjait, és elönti Hollandia [[Zeeland]] tartományát, 2000 áldozat.
*1962. február 16-17. – A [[Hamburgi árvíz|Hamburgi-ár]] 340 halálos áldozatot követel [[Hamburgban]] és az [[Elba]] vidékén. Az Elba gátrendszerét 61 helyen törte át a normális vízszintnél 5,7 méterrel magasabb dagály.
*[[1962]]. [[február 16.|február 16]]-17. – A [[Hamburgi árvíz|Hamburgi-ár]] 340 halálos áldozatot követel [[Hamburgban]] és az [[Elba]] vidékén. Az Elba gátrendszerét 61 helyen törte át a normális vízszintnél 5,7 méterrel magasabb dagály.


==Lásd még==
==Lásd még==
[[Árapály]]<br>
* [[árapály]]
* [[árapálysíkság]]
[[Árapálysíkság]]<br>
[[Hamburgi árvíz]]<br>
* [[Hamburgi árvíz]]
[[Torlóár]]
* [[torlóár]]
* [[cunami]]


[[Kategória:Földrajz]]
[[Kategória:Földrajz]]

A lap 2008. szeptember 7., 16:17-kori változata

Az 1717-es karácsonyi vihardagályt ábrázoló német rajz

A vihardagály a tenger felől érkező erős szél és a dagály egybeesése idején jön létre, ilyenkor a vízszint több méterrel haladhatja meg a maximális dagályszintet.

Keletkezés

A vihardagályt két természeti jelenség egyidejű jelentkezése válja ki. Kialakulásához szükséges a tenger felől érkező viharos erejű szél, illetve az ezzel egy időben bekövetkező dagály. A szél ereje a partvonal felé áramló tengervizet a szárazföld belsejébe szorítja fel, a beáramló víz visszaduzzasztja a folyók vízszintjét, ezért a vihardagály jelenséget a szárazföld belsejében lévő területeken is észlelni lehet.

A vihardagályok elsősorban a téli félévhez köthetők. Különösen súlyos vihardagályok jöhetnek létre, amikor a jelenség a folyókon levonuló árhullámmal egy időben keletkezik.

Hatásai

A vihardagály hatásai:

  • A partvonal rombolása
  • Hatalmas tengeröblök képződése (pl.: Dollart és Jade)
  • A partról elragadott anyag szétterítése a wattokon
  • Parti síkságok elöntése, lakott és művelt területek pusztítása
  • Sós tengervíz beáramlása a szárazföld belsejébe, ennek következtében a növényzet pusztulása
  • Vízfolyások medrének megváltoztatása

Híres vihardagályok

  • 1228 – Körülbelül 100 000 áldozat Frízföldön és Hollandiában
  • 1164. február 17. – Júlia-ár, a Jade-öböl keletkezése, 20 000 halott
  • 1362 – A második Marcel-dagály, 100 000 áldozat a Dollart keletkezésekor. Az áradat a legmagasabb gátak szintjénél 2 méterrel magasabban öntötte el az Északi-tenger partvidékét.
  • 1511 – Antonius-dagály, a Weser torkolatának ideiglenes áthelyeződése a Jade torkolatába
  • 1642 – 300 000 halott a kínai partvidéken.
  • 1717. december 24-25. – A Karácsonyi-dagály (a fenti képen) 12 000 halott az Északi-tenger partvidékén
  • 1953. február 1. – A vihar áttöri a Schelde gátjait, és elönti Hollandia Zeeland tartományát, 2000 áldozat.
  • 1962. február 16-17. – A Hamburgi-ár 340 halálos áldozatot követel Hamburgban és az Elba vidékén. Az Elba gátrendszerét 61 helyen törte át a normális vízszintnél 5,7 méterrel magasabb dagály.

Lásd még