„Mócsi meteorit” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
kat- |
a →A mócsi meteorit jelentősége: form |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
==A mócsi meteorit jelentősége== |
==A mócsi meteorit jelentősége== |
||
A mócsi meteorit a hullások 85 százalékát kitevő |
A mócsi meteorit a hullások 85 százalékát kitevő [[kondrit]]ok közé tartozik. A szülő égitestnek, amelynek a „Mócs” töredéke, a magasabb hőmérsékletre fölmelegedett zónájából származik 6-os [[petrológia]]i osztályú fokozattal. (A [[Mezőmadaras]] L3, a [[Knyahinya]] L5.) |
||
Az 1960-as években, amikor az [[amerikai űrkutatás]] készült a [[holdkőzetek]] fogadására, összegezték az addig gyűjtött ismereteket a kondritos |
Az 1960-as években, amikor az [[amerikai űrkutatás]] készült a [[holdkőzetek]] fogadására, összegezték az addig gyűjtött ismereteket a kondritos meteoritokről. Ebben a munkában a „Mócsot” is fölhasználták. |
||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
A lap 2008. június 13., 21:22-kori változata
A mócsi meteorit 1883. február 3-án hullott le Mócs községben és környékén az erdélyi Mezőségben. Mintegy 3000 darabra becsülik az összegyűjtött töredékek számát. A darabokból sokat juttattak el a világ nagy múzeumaiba és így ez a meteorit is fontos szerepet játszott a kondritok kutatásában.
A mócsi meteorithullás
A mócsi meteorithullás az egyik legnagyobb darabszámú töredéket adó meteorithullás a meteoritika történetében. A Mezőség területén 8 falu térségét érintette és ezek mind föl vannak sorolva a Londoni Meteoritkatalógusban: Mezőgyéres, Vajdakamarás, Gyulatelke, Visa, Báré, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Márokháza, még Mócs község mellett.
A mócsi hullás szórási ellipszise mintegy 15 kilométer hosszan és 3 kilométer szélességben terül el. A meteorit északnyugati irányból közelített. Az apróbb darabok a szórási ellipszis északnyugati szélén, a nagyobbak annak délkeleti szélén hullottak le. A begyűjtött össztömeg mintegy 300 kilogrammnyi volt.
A mócsi meteorit jelentősége
A mócsi meteorit a hullások 85 százalékát kitevő kondritok közé tartozik. A szülő égitestnek, amelynek a „Mócs” töredéke, a magasabb hőmérsékletre fölmelegedett zónájából származik 6-os petrológiai osztályú fokozattal. (A Mezőmadaras L3, a Knyahinya L5.)
Az 1960-as években, amikor az amerikai űrkutatás készült a holdkőzetek fogadására, összegezték az addig gyűjtött ismereteket a kondritos meteoritokről. Ebben a munkában a „Mócsot” is fölhasználták.