Óhegy (település)

Óhegy (szlovákul: Staré Hory): falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. A mai település Alsószarvas (Dolný Jelenec), Kánalja (Polkanová), Török (Turecká), Bálinttelep (Valentová), Parasnyó (Prašnica) és Ribó (Rybie)) egyesítésével keletkezett. 2001-ben 459 lakosából 453 szlovák volt.

Fekvése

Besztercebányától 12 km-re északra az Óhegyi-völgyben a Beszterce partján fekszik.

Története

A település valószínűleg a 13. században keletkezett, mint a gazdag ezüst és rézbányák mellé épített bányászfalu. Oklevél csak 1536-ban említi először mint Besztercebánya (Banská Bystrica) területén lévő bányásztelepülést. Bányái Besztercebányához tartoztak, hasznukat a város polgárai, majd 1495 után a Thurzók és a Fuggerek húzták. Kohói a 15. század végén már működtek. 1546 után a bányák a kamara tulajdonába mentek át, de egyre jobban kimerültek. A 18. század végére megszűnt a bányászat. Lakói szénégetéssel, fakitermeléssel, kézimunkával (hímzés, csipkeverés) foglalkoztak, majd a környék üzemeiben dolgoztak. A 19. század végén a faluban csipkekészítő iskolát alapítottak, amely csipkekészítés színvonalának emelése céljából létesült. A csipkéket besztercebányai piacon értékesítették.

1910-ben 1877, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. 1926-ban a község felett vizierőmű épült.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma a 14. században épült, a 15. században bővítették, mai formáját az 1850-es bővítéssel és klasszicista átépítéssel nyerte el. Eredeti gótikus boltívei ma is láthatók. Főoltárán 16. századi Boldogasszony-szobor áll. A tempom zarándokhely, ahova az ország minden részéből érkeznek zarándokok.
• A Szent Anna kápolna 1794-ben épült.
• Az egykori bányahivatal épülete a 18. század második felében épült, Besztercebánya város címere díszíti.
• A völgy különböző részein még láthatók a bányászok egykori jellegzetes házai.