„Kamara haszna” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. május 3., 14:46-kori változata

A kamara haszna (lucrum camerae) eredetileg azt a bevételt jelentette, amely a pénz rendszeres és kötelező beváltásából származott. A kamara haszna egyszerű inflációs adó jellegű jövedelemhez juttatta a magyar uralkodókat. II. András idejében például az 1222. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik.

Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem ezüst és réz bizonyos ötvözetéből verték. A 14. század során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a pénzverés költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak.

Károly Róbert megszüntette ezt a gyakorlatot és 1323-tól állandó értékű ezüstdénárt, 1325-től pedig jó minőségű aranyforintot veretett, mely 100 dénárral volt egyenértékű és Európa-szerte népszerű pénznek bizonyult. 1336-ban a kötelező pénzváltást is eltörölték.

A kieső inflációs adó jellegű bevétel pótlására közvetlen adónemet vezettek be. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, ezért nevezték kapuadónak is. Összege először 18, később 20 dénár volt.

A kamara haszna nevűt, azaz a kapuadót Hunyadi Mátyás 1467-es pénzügyi reformja során bevezetett királyi kincstár adója elnevezésű, azaz a füstadó váltotta fel.

Forrás

Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig – Magyarok Európában I. (Háttér lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990)
Központi Bányászati Múzeum: A magyar bányászati termelés története
Draskóczy István: A magyar nép története 1526-ig (IKVA Kiadó, 1990.; ISBN 963-7760-13-X)
1222. évi XXIII. törvénycikk

A lap 2008. február 11., 14:26-kori változata szerkesztés Ramirez (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 2 228 szerkesztés füstadó ← Régebbi szerkesztés		A lap 2008. május 3., 14:46-kori változata szerkesztés visszavonás Damibot (vitalap \| szerkesztései) botok 19 683 szerkesztés a Robot:Zárójelek kurziválása Újabb szerkesztés →
1. sor:		1. sor:
	A '''kamara haszna''' (''lucrum camerae'') eredetileg azt a bevételt jelentette, amely a [[pénz]] rendszeres és kötelező beváltásából származott. A kamara haszna egyszerű [[inflációs adó]] jellegű jövedelemhez juttatta a magyar uralkodókat. [[II. András]] idejében például az [[1222]]. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik.		A '''kamara haszna''' ''(lucrum camerae)'' eredetileg azt a bevételt jelentette, amely a [[pénz]] rendszeres és kötelező beváltásából származott. A kamara haszna egyszerű [[inflációs adó]] jellegű jövedelemhez juttatta a magyar uralkodókat. [[II. András]] idejében például az [[1222]]. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik.

	Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem [[ezüst]] és [[réz]] bizonyos ötvözetéből verték. A [[14. század]] során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a pénzverés költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak.		Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem [[ezüst]] és [[réz]] bizonyos ötvözetéből verték. A [[14. század]] során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a pénzverés költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak.