„Vjacseszlav Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a kis kiegészítés |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
Vjacseszlav – vagy Szlava, ahogyan becézték – utolsó gyermekként született, és mint ilyet, elkényeztették. Édesapja katonai pályára szánta, de mivel Vjacseszlav nagyon szeretett rajzolni, hagyta, hogy fia a szabadidejében rajzolgasson. |
Vjacseszlav – vagy Szlava, ahogyan becézték – utolsó gyermekként született, és mint ilyet, elkényeztették. Édesapja katonai pályára szánta, de mivel Vjacseszlav nagyon szeretett rajzolni, hagyta, hogy fia a szabadidejében rajzolgasson. |
||
A nagyherceg [[1875]]-ben bátyjával, [[Demeter Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Demeterrel]] a ''Kadetszkij'' hajóra kerültek szolgálni, hogy megtapasztalhassák a tengerészek életét. |
Alexandra Joszifovna nagyhercegnő sokat utazott, és ha tehette, magával vitte Vjacseszlavot is. A fiút kisebb korában egy kozák altiszt nevelte, azonban a nagyherceg [[1875]]-ben bátyjával, [[Demeter Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Demeterrel]] csatlakozott a haditengerészethez. A ''Kadetszkij'' hajóra kerültek szolgálni, hogy megtapasztalhassák a tengerészek életét. |
||
[[1879]] februárjában hirtelen beteg lett. Fájt a feje, és hányingere volt – ezek az [[agyvérzés]] tünetei, amit elszenvedett. Halálát állítólag előre megjósolta a pavlovszki családi kastély kísértete, egy fehér ruhás hölgy, aki az erkélyen jelent meg neki.<ref>Charlotte Zeepvat: ''Ablak egy elveszett világra - A Romanov-család fotóalbuma'' Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2006; 256. oldal</ref> |
[[1879]] februárjában hirtelen beteg lett. Fájt a feje, és hányingere volt – ezek az [[agyvérzés]] tünetei, amit elszenvedett. Halálát állítólag előre megjósolta a pavlovszki családi kastély kísértete, egy fehér ruhás hölgy, aki az erkélyen jelent meg neki.<ref>Charlotte Zeepvat: ''Ablak egy elveszett világra - A Romanov-család fotóalbuma'' Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2006; 256. oldal</ref> |
A lap 2007. december 27., 09:50-kori változata
Vjacseszlav Konsztantyinovics nagyherceg | |
Született | 1862. július 1. Varsó |
Elhunyt | 1879. február 15. (16 évesen) Szentpétervár |
Állampolgársága | orosz |
Szülei | Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg |
Foglalkozása | arisztokrata |
Kitüntetései | Szent András-rend |
Halál oka | agyhártyagyulladás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vjacseszlav Konsztantyinovics nagyherceg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vjacseszlav Konsztantyinovics nagyherceg (oroszul: Великий князь Вячеслав Константинович Романов; Szentpétervár, 1862. július 13. – Pavlovszk, 1879. február 27.) orosz nagyherceg, Konstantin Nyikolajevics nagyherceg és Alexandra Joszifovna szász-altenburgi hercegnő hatodik gyermeke.
Vjacseszlav – vagy Szlava, ahogyan becézték – utolsó gyermekként született, és mint ilyet, elkényeztették. Édesapja katonai pályára szánta, de mivel Vjacseszlav nagyon szeretett rajzolni, hagyta, hogy fia a szabadidejében rajzolgasson.
Alexandra Joszifovna nagyhercegnő sokat utazott, és ha tehette, magával vitte Vjacseszlavot is. A fiút kisebb korában egy kozák altiszt nevelte, azonban a nagyherceg 1875-ben bátyjával, Demeterrel csatlakozott a haditengerészethez. A Kadetszkij hajóra kerültek szolgálni, hogy megtapasztalhassák a tengerészek életét.
1879 februárjában hirtelen beteg lett. Fájt a feje, és hányingere volt – ezek az agyvérzés tünetei, amit elszenvedett. Halálát állítólag előre megjósolta a pavlovszki családi kastély kísértete, egy fehér ruhás hölgy, aki az erkélyen jelent meg neki.[1]
Jegyzetek
- ↑ Charlotte Zeepvat: Ablak egy elveszett világra - A Romanov-család fotóalbuma Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2006; 256. oldal
Források
- Zeepvat, Charlotte: Ablak egy elveszett világra - A Romanov-család fotóalbuma