„Csíkverebes” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Serto |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
==Nevének eredete== |
==Nevének eredete== |
||
Nevét a verebeskőnek nevezett sátorszerű pásztorkalyibáról kapta |
Nevét a verebeskőnek nevezett sátorszerű pásztorkalyibáról kapta. |
||
Viszont, van még egy másik hihetőbb elmélet is, ugyanis a "hidegkut" részen (Kelet)vasbányák voltak. A vasat feldolgozták: "verték" vagy másképp mondva "vasVERETŐ" volt a faluban. |
|||
tisztelt akarki aki szerkeszti ezt az oldalr Verebes nem errol volt hires hogy sok vereb talahato ott hannem embereirol es es hagymanyairol nem ilyen jott ment alapitasokrol hogy sok VAREB volt a faluban ez felhaborito es ugyanakor serto szamunkra kerem vegyek le ezta megallapitasukst ugyanakor varjuk latogatasukat CSIKVEREBESEN |
|||
==Története== |
==Története== |
||
A lap 2007. december 13., 21:00-kori változata
Csíkverebes (románul Vrabia): falu a mai Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag Tusnádhoz tartozik.
Fekvése
Központjától Tusnádtól 2 km-re északra az Olt bal partján a Vermed-patak beömlésénél fekszik.
Nevének eredete
Nevét a verebeskőnek nevezett sátorszerű pásztorkalyibáról kapta. Viszont, van még egy másik hihetőbb elmélet is, ugyanis a "hidegkut" részen (Kelet)vasbányák voltak. A vasat feldolgozták: "verték" vagy másképp mondva "vasVERETŐ" volt a faluban.
Története
Története során többször is leégett. A falunak 1910-ben 380 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 233 lakosából 232 magyar és 1 román volt.
Látnivalók
- Római katolikus temploma a 15. század|15. – 16. század fordulóján épült, a 18. században barokk stílusban átépítették.
- Őrzőangyalok kápolnája 1770 és 1775 között épült, fatornya 1836-ban készült a régi helyett.
- A falu borvizekben rendkívül gazdag, egykor palackozóüzeme is volt.
- A falutól nyugatra elterülő Benes-rétláp védett terület, borvízforrások táplálják.
Híres emberek
- Itt született 1893-ban Sándor Imre gyulafehérvári nagyprépost, segédpüspök a római katolikus egyház mártírja ,aki Rimnicu Sarat börtönében halt meg.