„Körmenet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Úrnapi körmenet Csömörön: apró |
a jav |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
{{építés alatt}} |
||
A '''körmenet''' (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére. |
A '''körmenet''' (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére. A '''körmenet''' az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. Lényegi ismérv a papi vezetés, mivel ebben különbözik a körmenet a [[búcsús csoport]]tól.<ref>Magyar katolikus lexikon</ref> |
||
== A szó eredete == |
== A szó eredete == |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
== Vallási cselekményként == |
== Vallási cselekményként == |
||
A '''körmenet''' mint vallási cselekmény régóta ismert; részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozása, részint csapások és szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Az egyház az [[Ószövetség]]ben is használatos szokást <ref>Kir. III 8, 3</ref> szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, [[ereklye|ereklyéit]] stb. vinni tilos. |
|||
== Úrnapi körmenet Csömörön == |
== Úrnapi körmenet Csömörön == |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
== Az egyházjogban == |
== Az egyházjogban == |
||
A '''körmenet''' az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. A papi vezetés lényegi ismérv, ebben különbözik a körmenet a [[búcsús csoport]]tól.<ref>Magyar katolikus lexikon</ref> |
|||
== Képgaléria == |
== Képgaléria == |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
A lap 2021. szeptember 22., 12:47-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A körmenet (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére. A körmenet az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. Lényegi ismérv a papi vezetés, mivel ebben különbözik a körmenet a búcsús csoporttól.[1]
A szó eredete
A processio latin eredetű szó, "procedo", azaz 'előre menni, haladni' szóból származik. [2]
Vallási cselekményként
A körmenet mint vallási cselekmény régóta ismert; részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozása, részint csapások és szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Az egyház az Ószövetségben is használatos szokást [3] szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából körmeneteket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli körmenet, mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos körmenetek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró körmenetek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási körmenet husvét előestéjén. Azokat a körmeneteket, melyekben az Oltáriszentséget is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) körmeneteknek nevezzük; ilyen körmeneteken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.
Úrnapi körmenet Csömörön
Csömörön a Pünkösd utáni második vasárnapon, általában júniusban ünneplik úrnapját, mely a hálaadó ünnep az Úr Testéért és Véréért a 13. század óta. Csömör azon kevés helyek egyike, ahol máig teljességében él e hagyomány. A csömöri katolikusok közel két kilométer hosszú, egy méter széles, friss kerti és mezei virágokból és szirmokból virágszőnyeget készítenek és hozzá koszorúkból kialakított virágkápolnákat állítanak. A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó úrnapi körmenetét.[4][5]
Az egyházjogban
Képgaléria
-
Budafok (2009) -
Körmenet Dunaszerdahelyen (2013) -
Körmenet Sevillában, Spanyolországban (2015) -
Körmenet Spanyolországban (2018)
Jegyzetek
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ Magyar Katolikus lexikon
- ↑ Kir. III 8, 3
- ↑ Lábadi 2003, 32. o.
- ↑ Úrnapi virágszőnyeg Csömörön (HTML). csomor.hu, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
Források
- Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131-132. old.
- Magyar katolikus lexikon