„Junkers G 23” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Története: Helyesírás. |
|||
27. sor: | 27. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Az [[Junkers F 13|F 13]] fejlesztése után a gyártó egy többmotoros változat kialakítását tűzte ki célul. Az új típus ''G 24'' néven készült el, azonban az 1923-ban bemutatott gép három ''Junkers L 2'' típusú motorja túl nagy összteljesítményt adott le (egyenkénti 144 kW), ezért a Nemzetközi Légiszállítás-ellenőrző Bizottság megvétózta a gyártását a [[ |
Az [[Junkers F 13|F 13]] fejlesztése után a gyártó egy többmotoros változat kialakítását tűzte ki célul. Az új típus ''G 24'' néven készült el, azonban az 1923-ban bemutatott gép három ''Junkers L 2'' típusú motorja túl nagy összteljesítményt adott le (egyenkénti 144 kW), ezért a Nemzetközi Légiszállítás-ellenőrző Bizottság megvétózta a gyártását a [[versailles-i békeszerződés]]re hivatkozva. A fejlesztőknek új erőforrások után kellett nézniük. Így esett a választás a 118 kW teljesítményű Mercedes D IIIa motorra, melyből kettőt a szárnyfeleken építettek be, az orrba az eredeti L 2-t hagyták. |
||
Első felszállását 1924. szeptember 18-án hajtotta végre, melyet géptöréses leszállás követett. A repülési tesztek a [[Nürnberg]] melletti [[Fürth (Bajorország)|Fürth]] közelében folytak, majd kevéssel később a svájci [[Dübendorf]]ban fejezték be a repülési tesztet, a gyártás [[Dessau]]ban zajlott. |
Első felszállását 1924. szeptember 18-án hajtotta végre, melyet géptöréses leszállás követett. A repülési tesztek a [[Nürnberg]] melletti [[Fürth (Bajorország)|Fürth]] közelében folytak, majd kevéssel később a svájci [[Dübendorf]]ban fejezték be a repülési tesztet, a gyártás [[Dessau]]ban zajlott. |
A lap 2019. november 19., 12:04-kori változata
Junkers G 23 | |
A svájci Ad Astra Aero légitársaság G 23-asa (CH 133) valószínűleg Dübendorf repülőteréről száll fel | |
Funkció | utasszállító repülőgép |
Gyártó | Junkers Motorenbau und Junkers Flugzeugwerk |
Gyártási darabszám | 24 db |
Személyzet | 2 fő + 9 fő utas |
Típusváltozatok | Junkers G 24 |
Első felszállás | 1924. szeptember 18. |
Méretek | |
Hossz | 15,23 m |
Fesztáv | 28,50 m |
Magasság | 5,40 m |
Szárnyfelület | 89 m² |
Tömegadatok | |
Szerkezeti tömeg | 2825 kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | 1 db Junkers L 2 és 2 db Mercedes D III típusú 6 hengeres soros motorok |
Teljesítmény | 378 kW |
Repülési jellemzők | |
Max. sebesség | 170 km/h |
A Wikimédia Commons tartalmaz Junkers G 23 témájú médiaállományokat. |
A G 23 a Junkers repülőgépgyár által az 1920-as években tervezett és gyártott hárommotoros, alsószárnyas, teljesen fémszerkezetű, 9 utas szállítására képes utasszállító repülőgép volt. Nagyobb teljesítményű motorokkal felszerelt változata a G 24.
Története
Az F 13 fejlesztése után a gyártó egy többmotoros változat kialakítását tűzte ki célul. Az új típus G 24 néven készült el, azonban az 1923-ban bemutatott gép három Junkers L 2 típusú motorja túl nagy összteljesítményt adott le (egyenkénti 144 kW), ezért a Nemzetközi Légiszállítás-ellenőrző Bizottság megvétózta a gyártását a versailles-i békeszerződésre hivatkozva. A fejlesztőknek új erőforrások után kellett nézniük. Így esett a választás a 118 kW teljesítményű Mercedes D IIIa motorra, melyből kettőt a szárnyfeleken építettek be, az orrba az eredeti L 2-t hagyták.
Első felszállását 1924. szeptember 18-án hajtotta végre, melyet géptöréses leszállás követett. A repülési tesztek a Nürnberg melletti Fürth közelében folytak, majd kevéssel később a svájci Dübendorfban fejezték be a repülési tesztet, a gyártás Dessauban zajlott.
Az utaskabin kialakítása a kor szelleméhez mérten szokatlan, zárt, 9 utasnak egyedi üléseket helyeztek el. A kabinban világítás és fűtés egyaránt volt. A törzs végében kapott helyet a poggyászszoba, valamint egy fürdőszoba mosdóval és WC-vel. A gépen kétfős legénység tartózkodott (pilóta és utaskiszolgáló).
A legtöbb G 23-at a Junkers repülőgépgyár svéd leányvállalata, a limhamni Aktie Bolaget Flygindustri átépítette a G 24 szintjére és többségében külföldi nyilvántartásban üzemeltették azokat Németországban. Az 1926 májusi versailles-i korlátozások lejárta után ezt, a szerződést kijátszó gyakorlatot mellőzték. Eztán már G 24 néven gyártották erősebb motorokkal Dessauban.
Az első három gépet a svájci Ad Astra Aero légitársaság vásárolta meg (CH 132, CH 133, ...) 1925-ben. Az első gyártási sorozatot (sorozatszámuk 831–851) a svéd limhamni gyár többségében átszerelte három darab L 2 motorú G 24-re.