„Vakolat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
A szárazanyag általában cement (380kg azaz 3,8 mázsa) plusz mész (380 kg azaz 3,8 mázsa) (adalékanyag bányahomok, többnyire a cementet helyettesítik ezzel, részben biztosítva a habarcs szükséges konzisztenciáját). |
A szárazanyag általában cement (380kg azaz 3,8 mázsa) plusz mész (380 kg azaz 3,8 mázsa) (adalékanyag bányahomok, többnyire a cementet helyettesítik ezzel, részben biztosítva a habarcs szükséges konzisztenciáját). |
||
Azt kell még tudni, hogy a kiadósság készen kapható |
Azt kell még tudni, hogy a kiadósság készen kapható, '''zsákos kiszerelésű''' habarcsalapanyagokról szól a fenti példában. '''Más esetben''' a szükséges anyag kiszámításához ismerni kell |
||
*az anyag (cement, mész, homok) [[sűrűség]]ét<ref>[http://pavogy.web.elte.hu/Kornyez/Koz_kis/suruseg1.html Néhány sűrúség-táblázat pavogy.webről]</ref> (tonna/m³ vagy kg/m³), |
|||
*valamint az anyag térfogatának (m³) kiszámításához szükséges testeket (pl. lapos földterületen [[kúp]]alakba rendezik a homokot, de a meszesgödörben már többnyire [[téglatest]] alakban van a mész), hogy jól határozzuk meg az anyagszükségletet. |
|||
[[Fájl:Fama gipsz.jpg|frame|300x300px|jobbra|Gipszforma – öntőminta, [[Szlávics László (szobrász, 1959)|ifj. Szlávics László]]: Fáma-díj, fotó: ifj. Szlávics László]] |
[[Fájl:Fama gipsz.jpg|frame|300x300px|jobbra|Gipszforma – öntőminta, [[Szlávics László (szobrász, 1959)|ifj. Szlávics László]]: Fáma-díj, fotó: ifj. Szlávics László]] |
||
== Glett == |
== Glett == |
||
A lap 2019. szeptember 22., 10:13-kori változata
 |
A vakolat mész, homok vagy folyami kavics és víz keverékéből kialakított habarcs, malter. A vakolat lehet cementes besimítású (nemes vakolat) vagy egyszerűen meszelt.
A vakolat rendeltetése
Az épületek, építmények falainak külső és belső védelme a hőhatásokkal (hideg-meleg), csapadékkal vagy más egyéb a falat károsító hatással szemben. A vakolat általános receptje szerint egy rész vízhez két rész szárazanyagot kell keverni. A keverést szükség szerint kézzel vagy géppel végzik. A vakolat felvitele általában kézzel történik vakolókanál és simítófa vagy simító szerszám segítségével. [1]
Vakolat lehet céljától függően: – Külső – Belső – Durva – Finom
Példa vakolandó felület meghatározására
| Felületek neve | Felületek száma, db | Méretek(sz.m.), m | Alapterület m² | Levonandó terület, m² | Vakolandó terület, m² |
|---|---|---|---|---|---|
| Oldalfal | 4 | 5,00×4,00 | 20 | - | 4×20=80 |
| Mennyezet | 1 | 5,00×5,00 | 25 | - | 1×25=25 |
| Ajtó | 1 | 1,00×2,00 | 2 | -1×2=−2 | |
| Ablak | 2 | 2,00×2,00 | 4 | -2×4=−8 | |
| Levonandó ∑ | - | - | - | −10 | − 10 |
| Összesen | - | - | - | - | 95 |
Általában 1cm-es vakolathoz szükséges vakolat anyag kiadóssága 10-12 kg/m², azaz a következőképpen kell számolnunk:
95 m² x 12 kg/m³ = 1140 kg (m²/m²), azaz egy rész víz = 380 kg (liter azaz 3,8m³) víz; két rész szárazanyag = 760 kg. [2]
A szárazanyag általában cement (380kg azaz 3,8 mázsa) plusz mész (380 kg azaz 3,8 mázsa) (adalékanyag bányahomok, többnyire a cementet helyettesítik ezzel, részben biztosítva a habarcs szükséges konzisztenciáját). Azt kell még tudni, hogy a kiadósság készen kapható, zsákos kiszerelésű habarcsalapanyagokról szól a fenti példában. Más esetben a szükséges anyag kiszámításához ismerni kell
- valamint az anyag térfogatának (m³) kiszámításához szükséges testeket (pl. lapos földterületen kúpalakba rendezik a homokot, de a meszesgödörben már többnyire téglatest alakban van a mész), hogy jól határozzuk meg az anyagszükségletet.
Glett
A glett a vakolat legfinomabb változata. Olyan massza, amely a gipsz (meszes általában por alakú ásvány) és a víz meghatározott arányú keveréke. A megszáradt vakolat festés illetve tapétázás előtti hibajavítására szolgál, a munkaműveletet glettelésnek nevezik.[4]
A massza sűrűségétől függően formákba önthető, és felületek díszítésére is használható (pl. mennyezet és oldalfal találkozásánál, csillár mennyezetbe illesztésénél stb.).
Érdekesség
A gipsz lehet:[5]
- kristályos ásvány (képlet: CaSO42H2O)
- gletthez használt vízzel kevert égetett fehér por
- gipszkötés vagy gipszágy (orvosi értelemben)
- mezőgazdaságban pedig gipszet tartalmazó műtrágya
Vakolatarchitektúra
A 19. század második felétől lakóépületek és gazdasági épületek falazatainak bevonására alkalmazták a paraszti építészetben. Tégla, vályog és kőfalazatokat egyaránt vakoltak. A vakolat státusz-szimbólummá is vált a vakolatminták terjedésével. Mezővárosokban, polgárias falvakban már a 18. században gyakoriak voltak a mészhabarcsos vakolatú házak, a 19. században egyre jelentékenyebbekké lettek, a klasszicista, romantikus, copf és eklektikus ízlés szinte folklorizálódott a vakolatarchitektúrában. Az egyes díszítőelemek néhol azonban évtizedes késéssel jelentkeztek, és sokáig divatban maradtak, egyes falvakban még az 1920-as, 30-as évekig is.
A vakolatarchitektúra és -technika döntően az első világháború után változott meg, ebben döntő szerepe volt az ún. „pallér ízlésnek”, ami a fejlett nagyvárosok környéki falvakból indult el. A második világháború után a fröcskölt és dörzsölt vakolatok jöttek divatba, ekkor terjedtek el a nemes vakolatok is, azaz a cementes besimításúak.
Jegyzetek
- ↑ Vakolás házilag [1]
- ↑ Hogyan számoljuk a vakolat anyagszükségletet?
- ↑ Néhány sűrúség-táblázat pavogy.webről
- ↑ sablon:Forrás-bakos lássad:glettelés cikkBakos Ferenc.szerk.: Fábián Pál, Zigány Judit, Ármósné Eisenbarth Magda, Bödey József: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 302. oldal. o. [1986]. ISBN 963-05-4262-5
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. 464oldal. o. ISBN 963-05-0731-5
Források
- Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 464–466. o. ISBN 963-05-2443-0
- Günter Bayer: Javítások a ház körül Budapest, Sziget Kiadó 1999. ISBN 963-8138-36-X
- Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. 1456. o. ISBN 963-05-0731-5 (a vakol fn. 1. sz. jelentése)