„Andrássy Kálmán” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Forrás hiányzik |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
''nemes'' '''Andrássy Kálmán''' ([[Tarcal (település)|Tarcal]], [[1852|1852.]] [[október 13.]] - [[Buj]], [[1937]] [[április 1.]]) buji református pap, író. |
''nemes'' '''Andrássy Kálmán''' ([[Tarcal (település)|Tarcal]], [[1852|1852.]] [[október 13.]] - [[Buj]], [[1937]] [[április 1.]]) buji református pap, író. |
||
A lap 2018. június 9., 01:21-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
nemes Andrássy Kálmán (Tarcal, 1852. október 13. - Buj, 1937 április 1.) buji református pap, író.
| Andrássy Kálmán | |
| Született | 1852. október 13. Tarcal |
| Elhunyt | 1937. április 1. (84 évesen) Buj |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái | Sárospataki Református Teológiai Akadémia |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
Andrássy Kálmán 1852. október 13-án született Tarcal településen ifj. Andrássy István és Miklós Judit harmadik gyermekeként. Apai ágon a tarcali nemes Andrássy család leszármazottja.
Gyermekkorában református nevelésben részesült. Iskoláját Sárospatakon végezte, ahol teológiát tanult, tanulmányait 1876-ban végezte el, majd a nyírségi Őr településen káplánkodott pár évig, ahol megismerte későbbi feleségét, nemes bicskei és császári Komoróczy Ilonát. A 28 éves férfi 1879. június 18-án lépett házasságba Bujon a 17 éves lánnyal, a későbbiekben 7 gyermekükről van feljegyzésünk.. Pár hónapra rá, 1879 októberében szintén a nyírségi Bujon lett lelkész. A Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat tizenharmadik 1908–1910. évi ciklusának pártoló tagjaként van megemlítve több neves ember névsorában. 1914-ben tanácsbíróvá választották. A tiszántúli egyházkerület 1917-ben zsinati póttaggá választotta. Szerkesztője volt az Élet világossága című kis folyóiratnak is, de időközben több cikke is megjelent a Protestáns egyházi és iskolai lapokban, néhol Adorján Balázs vagy Soós Lajos álnéven írt.
1931-ben nyugállományba lépett, 52 évig töltötte be a község lelkészének pozícióját. A köztiszteletben álló lelkész 1937 április 1-én hunyt el 85 évesen. A temetőt, ahova temették felszámolták és családi házakat építettek helyére, így temetési emlékéről nincs fennmaradt információ.
Művei
- A községi hitelszövetkezetekről (Debrecen, 1898.)
- 25 év a buji ev. ref. egyház életéből, 1879-1904 (Nyíregyháza, 1904)
- Szövetkezeti munka eredményei egyházi életünkben (Budapest, 1908.)
- Kálvin János lelki világa (→középszabolcsi egyházmegye jegyzőkönyvében.) (Nyíregyháza, 1917.)
- Feltámadás (Budapest, 1918)
- Emlékkönyv a reformáció negyedszázados fordulója alkalmából a buji ref. egyházban tartott ünnepélyről (Nyíregyháza, 1918.)
- Bibliamagyarázatok (Tahitótfalu, 1926.)
- Szenvedéstől a diadalomig (Tahitótfalu, 1927.)