„Forgatókönyv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozások: clean up AWB |
Nincs indoklás, nem is indokolt a sablon |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''forgatókönyv''' játékfilmek és dokumentumfilmek írásban rögzített alapanyaga. Bár a hasonlóság igen jelentős, mégsem célszerű összekeverni a [[szövegkönyv]]vel, amely élő színpadi előadások, rádiójátékok stb. írásbeli alapja. |
|||
A forgatókönyv írása pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Játékfilmek esetében két fajtáját különböztetjük meg: |
A forgatókönyv írása pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Játékfilmek esetében két fajtáját különböztetjük meg: |
A lap 2017. október 18., 17:24-kori változata
A forgatókönyv játékfilmek és dokumentumfilmek írásban rögzített alapanyaga. Bár a hasonlóság igen jelentős, mégsem célszerű összekeverni a szövegkönyvvel, amely élő színpadi előadások, rádiójátékok stb. írásbeli alapja.
A forgatókönyv írása pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Játékfilmek esetében két fajtáját különböztetjük meg:
- Az irodalmi forgatókönyv
- A technikai forgatókönyv
Az irodalmi forgatókönyv két szövegrészből áll: a leíró, instrukciós rész, amely tartalmazza a helyszínek, a díszletek, a szereplők, a mozgások részletes leírását, esetleg a szereplők érzéseinek, gondolatainak leírását (pl. Ingmar Bergman, Szabó István stb. forgatókönyveiben), és általában a jelenetek hangulatának pontos ismertetését. Esetenként utalhat a zörejekre, a zenei aláfestésre, vagy a kameramozgásokra. A másik szövegrész a szereplők neveit, és utána az ún. dialógusok (szövegek) szó szerinti, szándék szerint filmben elhangzó változatát tartalmazza. Az irodalmi forgatókönyv lényegében a majdani film teljes, mindenre kiterjedő leírása, amely gyakran önálló irodalmi alkotásként, olvasmányélményként is megállhatja a helyét (Ingmar Bergman forgatókönyvei például voltaképpen regényszerű nyelvezettel és minőségben készültek.)
A technikai forgatókönyv az irodalmi forgatókönyv alapján készül, formátuma, megkötései jóval feszesebbek az irodalmi forgatókönyvénél. Rendszerint két hasábban íródik: baloldalt az instrukciós rész jóval tömörebb megfogalmazásban, s a kameramozgások, a beállítások, a vágások immáron részletes rögzítései, tervei szerepelnek. A jobb oldali rész a hangé: itt is szerepelnek a szereplők nevei, azok szövegei, de a zörejek, a zene is feljegyzésre kerül. A technikai forgatókönyvet az irodalmi forgatókönyv alapján rendszerint a film rendezője írja, esetleg a forgatókönyvíró és az operatőr bekapcsolódásával.
A technikai forgatókönyv napjaink filmgyártásában egyre kevésbé használatos: a rendezők manapság jobb szeretik technikai instrukcióikat kézzel bejegyezni az irodalmi forgatókönyv lapjaira.
Más szempontú csoportosítás:
Az eredeti forgatókönyv a forgatókönyvíró és/vagy rendező saját ötletéből születik meg.
Az adaptált forgatókönyv valamely irodalmi mű (dráma, regény, novella, képregény stb.) adaptálása (átültetése) játékfilmbe. Leggyakrabban sikerregényeket szoktak adaptálni a várható kasszasiker reményében. Adaptált könyveknél megmarad a regény cselekménye, karakterei, helyszínei, kora stb. A forgatókönyv az időkorlát miatt némi változtatásokkal követi a regény történetét, de igyekszik hű maradni az eredeti darabhoz. Van olyan példa is, mikor az eredeti mű csak részben felel meg a forgatókönyvnek.