„Mikola Petrovics Szjuhaj” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Mikola Petrovics Szjuhaj''' ([[ukrán nyelv|ukránul]]: ''Микола Петрович Сюгай;'' [[Alsókalocsa]], [[1898]]. [[április 3.]] – [[1921]]. [[augusztus 16.]]), közismert nevén '''Suhaj betyár''' ukrán-ruszin népi hős, bűnöző. [[Ivan Olbracht]] 1933-ban megjelent regénye nyomán lett széles körben ismert. A ''Suhaj'' nevet a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] csendőrségi jelentésekben használták a nehezebben kimondható Szjuhaj helyett így ezen a néven vált ismertté. |
'''Mikola Petrovics Szjuhaj''' ([[ukrán nyelv|ukránul]]: ''Микола Петрович Сюгай;'' [[Alsókalocsa]], [[1898]]. [[április 3.]] – [[1921]]. [[augusztus 16.]]), közismert nevén '''Suhaj betyár''' ukrán-ruszin [[betyár]], népi hős, bűnöző. [[Ivan Olbracht]] 1933-ban megjelent regénye nyomán lett széles körben ismert. A ''Suhaj'' nevet a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] csendőrségi jelentésekben használták a nehezebben kimondható Szjuhaj helyett így ezen a néven vált ismertté. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
A lap 2016. július 28., 09:01-kori változata
Mikola Petrovics Szjuhaj (ukránul: Микола Петрович Сюгай; Alsókalocsa, 1898. április 3. – 1921. augusztus 16.), közismert nevén Suhaj betyár ukrán-ruszin betyár, népi hős, bűnöző. Ivan Olbracht 1933-ban megjelent regénye nyomán lett széles körben ismert. A Suhaj nevet a csehszlovák csendőrségi jelentésekben használták a nehezebben kimondható Szjuhaj helyett így ezen a néven vált ismertté.
Élete
1898-ban született Alsókalocsa Szuhar nevű településrészén. Iskolába nem járt, alkalmi munkákból élt. 1917-ben behívták katonának az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe, a magyar hadsereg 85-ös balassagyarmati ezredéhez került lövésznek. Onnan a frontra küldték, útközben azonban megszökött. Alsókalocsán elfogták és visszaküldték az alakulatához. Onnan azonban újra megszökött és a háború végéig az Alsókalocsa környéki erdőkben bujkált, így az első világháború harcaiban nem vett részt.
A bujkáló Szhuhaj elfogására indítottt akcióban két csendőrt lőtt le. Az időközben román, majd később csehszlovák fennhatóság alá került Alsókalocsa környékén további összetűzései voltak az aktuális állam hatóságaival. A környékbeli személyek, főleg zsidó vándorkereskedők ellen elkövetett gyilkosságokkal a csehszlovák csendőrség elsősorban Szhujat gyanúsította. Lopás vádjával letartóztatták és börtönbe zárták. Felesége azonban két tehén árának megfelelő pénzzel megvesztegette a csendőröket és sikerült kiszabadítania.