„Vita:Csíksomlyói búcsú” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
a
== Ujabb ellentmondasok ==
''A csatát követő évben '''1568-ban''', [...] a tordai országgyűlés négy vallás — a katolikus, evangélikus, református és unitárius — szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki. [3] '''1567''' Pünkösd szombatján''' ennek ellenére''' János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A székelyek István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői (Pasul Vlăhiţa) ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint a győzelem emlékére rendezik meg azóta is minden évben a Pünkösdi búcsút. Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1567-es ''(Sic! 1442-es evszam van. Megj. tolem)'' évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a'' ''János Zsigmond serege felett aratott győzelemre emlékezve.''(Sic! 1442-ben ez a J.Zsigmondi "gyozelem" meg sem tortenhetett.) [[Szerkesztő:Erdelyi kopo|ErdKo]] <sup>[[Szerkesztővita:Erdelyi kopo|vita]]</sup> 2011. szeptember 21., 13:19 (CEST)
 
A csíksomlyói pünkösdszombati búcsú történetére lásd ezt web-lapot: [[http://www.romkat.ro/hu/node/3463]]
Ellentmondás csak látszólag van: Már 1568 előtt is létezett Erdélyben az unitárius vallás, akárcsak a református, vagy az evangélikus, nem 1568-ban "jött létre"; más "dolog" a "létrejötte", és más "dolog" a tordai országgyűlés határozata! A búcsú alapjául szolgáló esemény nem "Habsburg-kitalálás", a Habsburg-házi királyok uralkodását is tárgyilagosan kell feltárni, és értékelni.[[Szerkesztő:Egresi István|Egresi István]] <sup>[[Szerkesztővita:Egresi István|vita]]</sup> 2015. december 23., 16:33 (CET)

Navigációs menü