„Enez” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Török település infobox |
{{Török település infobox |
||
| név = |
| név =Enez |
||
| helyi név = |
| helyi név = |
||
| kép = |
| kép = |
||
| képméret = |
| képméret = |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
}} |
}} |
||
''' |
'''''', [[ókor]]i nevén Aenos, régies magyar nevén Énosz, város [[Törökország]] Edirne tartományában. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A Marica folyó déli partján fekvő városról az [[1800-as évek]] végén még azt írta a Pallas Nagy Lexikona: |
A Marica folyó déli partján fekvő városról az [[1800-as évek]] végén még azt írta a Pallas Nagy Lexikona: |
||
{{idézet2|...város Drinápoly török vilajet Dedeagacs |
{{idézet2|...város Drinápoly török vilajet Dedeagacs szandszákban az Egei-tenger partján, a Marica torkolatától keletre, mintegy 6000 lakossal. A környékén levő mocsarak egészségtelenné teszik, amiért lakóinak száma nem igen növekszik; ennek dacára elég élénk kereskedést űz gyapjúval, pamuttal, bőrökkel, viaszkkal, de főképpen gabonával, amelyet a Maricán hoznak ide. Kikötője e hajókra nézve jelenleg hozzáférhetetlen; ezeknek tőle mintegy 6 km.-nyire kell horgonyozniok. Az antik Aenosnak egy szomszédos nagy lagúna, az embodismeni tó volt a kikötője; azon nagy töltésnek, amely a szelek ellen védte, maradványait máig is láthatni. A városnak máig is van egy szép erőssége a bizánci időkből: 15 km.-nyire vannak Trajanopolis romjai, amelyet Trajan alapított és a XVI. századig virágzó város volt.}} |
||
[[1355]]-ben a [[Genovai Köztársaság]] birtokába tartozott, [[1376]]-ban a [[Leszbosz]] [[Leszbosz a Gattilusi család uralma alatt|szigetét uraló]] Gattilusik vásárolták meg és az élére mindig valamelyik családtagot állították (mintegy nyolcvan éven át három Gattilusi-féle uralkodója volt Enosznak, [[Miklós enoszi uralkodó|Miklós]], [[Palamédész enoszi uralkodó|Palamédész]] és [[II. Teodór enoszi uralkodó|Teodór]]). |
[[1355]]-ben a [[Genovai Köztársaság]] birtokába tartozott, [[1376]]-ban a [[Leszbosz]] [[Leszbosz a Gattilusi család uralma alatt|szigetét uraló]] Gattilusik vásárolták meg és az élére mindig valamelyik családtagot állították (mintegy nyolcvan éven át három Gattilusi-féle uralkodója volt Enosznak, [[Miklós enoszi uralkodó|Miklós]], [[Palamédész enoszi uralkodó|Palamédész]] és [[II. Teodór enoszi uralkodó|Teodór]]). |
A lap 2015. december 20., 14:05-kori változata
Enez | |
Közigazgatás | |
Ország | Törökország |
Régió | Marmara |
Tartomány | Edirne |
Rang | város |
Polgármester | Ahmet Çayır (DSP) |
Népesség | |
Teljes népesség | 10 886 fő (2018) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 43′ 29″, k. h. 26° 04′ 57″Koordináták: é. sz. 40° 43′ 29″, k. h. 26° 04′ 57″ | |
Enez weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Enez témájú médiaállományokat. |
', ókori nevén Aenos, régies magyar nevén Énosz, város Törökország Edirne tartományában.
Fekvése
Az Égei-tenger partján, a Marica torkolatától keletre fekvő település.
Története
A Marica folyó déli partján fekvő városról az 1800-as évek végén még azt írta a Pallas Nagy Lexikona:
„ | ...város Drinápoly török vilajet Dedeagacs szandszákban az Egei-tenger partján, a Marica torkolatától keletre, mintegy 6000 lakossal. A környékén levő mocsarak egészségtelenné teszik, amiért lakóinak száma nem igen növekszik; ennek dacára elég élénk kereskedést űz gyapjúval, pamuttal, bőrökkel, viaszkkal, de főképpen gabonával, amelyet a Maricán hoznak ide. Kikötője e hajókra nézve jelenleg hozzáférhetetlen; ezeknek tőle mintegy 6 km.-nyire kell horgonyozniok. Az antik Aenosnak egy szomszédos nagy lagúna, az embodismeni tó volt a kikötője; azon nagy töltésnek, amely a szelek ellen védte, maradványait máig is láthatni. A városnak máig is van egy szép erőssége a bizánci időkből: 15 km.-nyire vannak Trajanopolis romjai, amelyet Trajan alapított és a XVI. századig virágzó város volt. | ” |
1355-ben a Genovai Köztársaság birtokába tartozott, 1376-ban a Leszbosz szigetét uraló Gattilusik vásárolták meg és az élére mindig valamelyik családtagot állították (mintegy nyolcvan éven át három Gattilusi-féle uralkodója volt Enosznak, Miklós, Palamédész és Teodór).
1456-ban II. Mehmed szultán foglalta el.
A várost ma fesztiválok és tiszta strandjai teszik híressé.
Nevezetességek
- Erőd - mely még a bizánci időkben épült.
- Itt szállt hajóra utazásai alkalmával 1820. január vége, február eleje körül Kőrösi Csoma Sándor.
Források
- Pallas Nagy Lexikona