„Börtönbüntetés” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{országspecifikus/hu}} |
{{országspecifikus/hu}} |
||
A ''' |
A '''börtönbüntetés''' a [[szabadságvesztés]] büntetés börtön fokozatban történő végrehajtási módja, illetve annak tartama. |
||
A börtönt – mint végrehajtási fokozatot – a [[Bíróság (intézmény)|bíróság]] határozza meg az ítéletében. A fokozat végrehajtására szolgáló intézetet a [[Büntetés-végrehajtás]] ([[BvOP]]) illetékes szervezeti egysége jelöli ki. |
A börtönt – mint végrehajtási fokozatot – a [[Bíróság (intézmény)|bíróság]] határozza meg az ítéletében. A fokozat végrehajtására szolgáló intézetet a [[Büntetés-végrehajtás]] ([[BvOP]]) illetékes szervezeti egysége jelöli ki. |
A lap 2015. november 7., 23:18-kori változata
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A börtönbüntetés a szabadságvesztés büntetés börtön fokozatban történő végrehajtási módja, illetve annak tartama.
A börtönt – mint végrehajtási fokozatot – a bíróság határozza meg az ítéletében. A fokozat végrehajtására szolgáló intézetet a Büntetés-végrehajtás (BvOP) illetékes szervezeti egysége jelöli ki.
A börtönbüntetés végrehajtása során az elítélt
- rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, külső munkában kivételesen vehet részt,
- életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll,
- a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat.
A börtönbüntetés végrehajtásának általános szabályaitól enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) alkalmazhatóak, ha:
- az elítélt személyiségére,
- előéletére,
- életvitelére,
- családi körülményeire,
- bűnözői kapcsolataira,
- a szabadságvesztés során tanúsított magatartására,
- az elkövetett bűncselekményre, és
- a szabadságvesztés tartamára
tekintettel a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető.
Azt az elítéltet, aki a büntetését börtön fokozatban tölti, és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni.
A büntetés utáni beilleszkedést segítő programok
A büntetés töltése közben különféle módon igyekeznek a fogvatartottakat felkészíteni a társadalomba történő visszatérésre. Ezek döntően az intézmény feladata, de vannak civil szervezetek is, amelyek esetenként segítik munkájukat. A Murál Morál Mező egyesület közös művészeti alkotást (közösségi festést)[1] szervezett meg egy büntetés végrehajtó intézetben, amelyben résztvevők magaviselete a következő időszakban jelentősen javult. Az eseményt mutatja be a Falunk című dokumentumfilm.[2] Egy ausztrál börtön udvarán kialakított permakultúrás kertben kertészkedők közül többek későbbi beilleszkedését segítette a program.[3]
Forrás
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 27. §, 28/A. § (1) bekezdés, 29. § (1) bekezdés