„Sebastian Fabian Klonowic” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{személy infobox}} '''Sebastian Fabian Klonowic''' (Sulmierzyce, 1545 körül – Lublin, 1602. augusztus 29.) lengyel költő. Különösen szatirá…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox}} |
{{személy infobox}} |
||
'''Sebastian Fabian Klonowic''' ([[Sulmierzyce]], 1545 körül – [[Lublin]], [[1602]]. [[augusztus 29.]]) lengyel költő. Különösen szatiráíról nevezetes. Leghiresebb verse ''A tutajos'', melyet a [[Danzig]]ba utazó lengyel tutajosok épülésére és intésére írt, hogy honvágyukat csillapítsa. Ő ugyanis gabonatutajon megtette az utat Danzigig, ennek eredménye ez a könyv. ''Roxolánia'' című latin költeményében a ruszin tájék szépségeit írta le. Szatiráiban a lengyel nemesi hierarchiát és a jezsuitákat ostorozza, ezért sok üldözést kellett szenvednie. |
'''Sebastian Fabian Klonowic''' ([[Sulmierzyce]], 1545 körül – [[Lublin]], [[1602]]. [[augusztus 29.]]) lengyel költő. Különösen szatiráíról nevezetes. Leghiresebb verse ''A tutajos'', melyet a [[Danzig]]ba utazó lengyel tutajosok épülésére és intésére írt, hogy honvágyukat csillapítsa. Ő ugyanis gabonatutajon megtette az utat Danzigig, ennek eredménye ez a könyv. ''Roxolánia'' című latin költeményében a ruszin tájék szépségeit írta le. Szatiráiban a lengyel nemesi hierarchiát és a jezsuitákat ostorozza, ezért sok üldözést kellett szenvednie. |
||
==Nevezetesebb művei== |
|||
* Victoria deorum. In qua continetur veri herois educatio (1587) |
|||
* Roxolania (1584) |
|||
* Żale nagrobne na ślachetnie urodzonego Pana Jana Kochanowskiego (1585) |
|||
* Flis, to jest Spuszczanie statków Wisłą i inszymi rzekami do niej przypadającymi (1595) |
|||
* Worek Judaszów to jest złe nabycie majętności (1600) |
|||
* Hebdomas, to jest Siedem tegodniowych piosnek wyjętych z pierwszych Ksiąg Moiżeszowych kapituły pierwszej, co którego dnia Pan Bóg stworzył i jako siódmego dnia odpoczynął, krótko zebranych przez Sebastyjana Klonowica z Sulimierzyc, pisarza ławicy lubelskiej. (Krakkó, 1581) |
|||
==Forrás== |
==Forrás== |
A lap 2015. október 14., 07:53-kori változata
Sebastian Fabian Klonowic | |
Született | 1545[1][2][3][4][5] Sulmierzyce[6] |
Elhunyt | 1602. augusztus 29. (56-57 évesen)[7] Lublin[6] |
Állampolgársága | Két Nemzet Köztársasága |
Házastársa | Agnieszka Acernusowa |
Foglalkozása | |
Iskolái | Jagelló Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebastian Fabian Klonowic témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sebastian Fabian Klonowic (Sulmierzyce, 1545 körül – Lublin, 1602. augusztus 29.) lengyel költő. Különösen szatiráíról nevezetes. Leghiresebb verse A tutajos, melyet a Danzigba utazó lengyel tutajosok épülésére és intésére írt, hogy honvágyukat csillapítsa. Ő ugyanis gabonatutajon megtette az utat Danzigig, ennek eredménye ez a könyv. Roxolánia című latin költeményében a ruszin tájék szépségeit írta le. Szatiráiban a lengyel nemesi hierarchiát és a jezsuitákat ostorozza, ezért sok üldözést kellett szenvednie.
Nevezetesebb művei
- Victoria deorum. In qua continetur veri herois educatio (1587)
- Roxolania (1584)
- Żale nagrobne na ślachetnie urodzonego Pana Jana Kochanowskiego (1585)
- Flis, to jest Spuszczanie statków Wisłą i inszymi rzekami do niej przypadającymi (1595)
- Worek Judaszów to jest złe nabycie majętności (1600)
- Hebdomas, to jest Siedem tegodniowych piosnek wyjętych z pierwszych Ksiąg Moiżeszowych kapituły pierwszej, co którego dnia Pan Bóg stworzył i jako siódmego dnia odpoczynął, krótko zebranych przez Sebastyjana Klonowica z Sulimierzyc, pisarza ławicy lubelskiej. (Krakkó, 1581)
Forrás
- Bokor József (szerk.). Klonovicz, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
- ↑ Alvin
- ↑ NUKAT
- ↑ a b psb.11754.1
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)