„Dell’Adami Rezső” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox Címke: HTML-sortörés |
|||
25. sor: | 25. sor: | ||
==Munkái== |
==Munkái== |
||
* Az anyagi magyar magánjog codificatiója. I. A nemzeti eredet problémája. Bpest, 1877. (Különnyomat a M. Themisből. Ism. M. Nyelvőr 351 l.) |
|||
⚫ | |||
* A jogtudományi oktatás reformjának kérdéséhez. U. ott, 1879. (Különny. a M. Themisből. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
* Magánjogi codificatióm. U. ott, 1887. |
|||
* A nemzetközi magánjog haladása. U. ott, 1888. (M. Jogászegyleti Értekezések XXXVII.) |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
11. Magánjogi codificatióm. U. ott, 1887. |
|||
⚫ | |||
Első cikkei a Törvényszéki Csarnokban (Szokolay István szerkesztése alatt) és a M. Themisben (1874–80.) jelentek meg; jogtudományi cikkeket és értekezésekt írt még a M. Jogászgyűlés Évkönyveibe (1874–85.) és a M. Jogászgyűlés kiadványaiba (1882–84.); továbbá a P. Naplóba (1872. 1880–85.), Egyetértésbe (1880–85.), P Lloydba (1880–85.), Jogtudományi Közlönybe (1880–84. 1887.). Budapesti Hirlapba (1881. 25. sz.), Büntetőjog Tárába (1882.), Nemzetgazdasági Szemlébe (1882.) Ügyvédek Lapjába (1885–86.) és a Nemzetbe (1887.) |
Első cikkei a Törvényszéki Csarnokban (Szokolay István szerkesztése alatt) és a M. Themisben (1874–80.) jelentek meg; jogtudományi cikkeket és értekezésekt írt még a M. Jogászgyűlés Évkönyveibe (1874–85.) és a M. Jogászgyűlés kiadványaiba (1882–84.); továbbá a P. Naplóba (1872. 1880–85.), Egyetértésbe (1880–85.), P Lloydba (1880–85.), Jogtudományi Közlönybe (1880–84. 1887.). Budapesti Hirlapba (1881. 25. sz.), Büntetőjog Tárába (1882.), Nemzetgazdasági Szemlébe (1882.) Ügyvédek Lapjába (1885–86.) és a Nemzetbe (1887.) |
A lap 2015. május 11., 07:45-kori változata
Dell’Adami Rezső | |
Született | 1850 Pest |
Elhunyt | 1888. május 20. Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | jogász, ügyvéd, egyetemi tanár |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dell’Adami Rezső (Pest, 1850 – Budapest, 1888. május 20.) jogász, ügyvéd, egyetemi és magántanár.
Élete
Iskoláit 1872-ben végezte; ezután a francia, angol, német, olasz és spanyol nyelveket sajátította el, mire hosszabb tanulmányútra ment Olaszországba, Belgiumba, Svájcba, Francia- és Németországba. Innen visszatérvén, azonnal a jogi szakirodalomra adta magát. Mindenütt talált munkásságának teret; forgott a törvényszéki termekben, oktatta az ifjúságot a tanszékről, munkálkodott a tudományos társulatokban, a szakirodalom terén és a napi sajtóban. A jogászgyűléseken kiváló szerepet vitt. A politikában a függetlenségi s negyvennyolcas pártnak volt a híve, de azért a kormány mindig szivesen fordult a szakképzett jogászhoz, így az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat is az ő munkája. Sokáig kínozta az idegbaj; évekig szenvedett tőle, annyira, hogy utóbb járni sem tudott és midőn a baj fokozódott, elmegyógyintézetbe került, ahol elhunyt.
Munkái
- Az anyagi magyar magánjog codificatiója. I. A nemzeti eredet problémája. Bpest, 1877. (Különnyomat a M. Themisből. Ism. M. Nyelvőr 351 l.)
- A kötelesrész. U. ott, 1879. (Különny. a Themisből.)
- A jogtudományi oktatás reformjának kérdéséhez. U. ott, 1879. (Különny. a M. Themisből.
- Igazságszolgáltatásunk reformja az államhatalmak megosztása szempontjából. U. ott, 1880. (M. Jogászegyleti Értekezések 1.)
- Olasz ügyvédi rendtartás. Ford. U. ott, 1882. (Külföldi Törvények II.)
- Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. U. ott, 1884. (M. Jogászegyleti Értekezések 23.)
- Választóimhoz. U. ott, 1884.
- A találmányi szabadalmak reformja. U. ott, 1885. (M. Jogászgyűlés Évkönyvéből.)
- A magyar polgári törvénykönyv tervezete és a modern jogtudomány. U. ott, 1885. (M. Jogászegyleti Értek. 9.)
- Az ügyvédségről. U. ott, 1887.
- Magánjogi codificatióm. U. ott, 1887.
- A nemzetközi magánjog haladása. U. ott, 1888. (M. Jogászegyleti Értekezések XXXVII.)
Első cikkei a Törvényszéki Csarnokban (Szokolay István szerkesztése alatt) és a M. Themisben (1874–80.) jelentek meg; jogtudományi cikkeket és értekezésekt írt még a M. Jogászgyűlés Évkönyveibe (1874–85.) és a M. Jogászgyűlés kiadványaiba (1882–84.); továbbá a P. Naplóba (1872. 1880–85.), Egyetértésbe (1880–85.), P Lloydba (1880–85.), Jogtudományi Közlönybe (1880–84. 1887.). Budapesti Hirlapba (1881. 25. sz.), Büntetőjog Tárába (1882.), Nemzetgazdasági Szemlébe (1882.) Ügyvédek Lapjába (1885–86.) és a Nemzetbe (1887.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.