„Zsoldos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
forrás a további bővítéshez |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A [[harmincéves háború]] után általánossá vált, de az általános [[hadkötelezettség]] bevezetése háttérbe szorította. |
A [[harmincéves háború]] után általánossá vált, de az általános [[hadkötelezettség]] bevezetése háttérbe szorította. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
* {{hely|Hudecz Bálint, Ókor 2013/3.}} {{CitPer| szerző=Hudecz Bálint | cím=Görög és kár zsoldosok a saisi kori Egyiptomban | periodika=Ókor | év=2013 | évfolyam=XII. | szám=3 | oldal=9–16.}} |
|||
== További információk == |
== További információk == |
||
A lap 2015. január 28., 02:24-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A zsoldos pénzfizetés, „zsold” ellenében katonai szolgálatot vállaló harcos.
A zsoldos katonákból álló hadsereg előnye – az alkalmilag összeverbuvált banderiális hadsereggel szemben – hogy a hosszú ideig szolgálatot teljesítő harcosok magasabb képzettséggel rendelkeznek, hátránya a gyengébb erkölcsi érték. A 14-16. században a haladást képviselték, ilyen hadsereg volt I. Mátyás fekete serege is.
A harmincéves háború után általánossá vált, de az általános hadkötelezettség bevezetése háttérbe szorította.
Jegyzetek
Források
- ↑ Hudecz Bálint, Ókor 2013/3.: Hudecz Bálint: Görög és kár zsoldosok a saisi kori Egyiptomban. Ókor, XII. évf. 3. sz. (2013) 9–16. o.
További információk
- Magyar biztonsági emberek, testőrök, nemzetközi terepen – Origo, 2010. március 29.
