„Castel dell’Ovo” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
arról van szó, nem többletinfó |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A vár Megarisz (olaszul [[Megaride]]) kis szigetén áll, ahol az első [[cumae]] |
A vár Megarisz (olaszul [[Megaride]]) kis szigetén áll, ahol az első [[cumae]]i telepesek az [[i. e. 4. század]]ban megalapították a régi város magvát. Az 1. században egy római patrícius, Lucius Licinius Lucullus villát építtetett ezen a helyen, amit az [[5. század]] elején [[III. Valentinus]] római császár megerősített. Az utolsó nyugatrómai császár, [[Romulus Augustus]] ide vonult vissza, miután [[Odoaker]] 476-ban elűzte. Eugippius [[492]]-ben kolostort emeltetett itt. |
||
A római kori épületeket a [[9. század]]ban a helyi lakosok lebontották, nehogy a [[szaracén]] fosztogatók elfoglalják őket. Az első várat ezen a helyen a [[normannok]] építették, a [[12. század]]ban. Jelentőségéből az I. Anjou Károly által elképzelt [[Castel Nuovo]] felépítése után veszített. A Castel dell'Ovo a királyi udvartartás és kincstár székhelye lett. [[1387]]. április 19-én, a Castel dell’Ovo falai között keltek [[László nápolyi király]] levelei, amelyekben atyja, [[II. Károly magyar király|II. Károly]] halálával együtt a magyar királyi méltóság birtokbavételét is közhírré tette, [[Zsigmond magyar király]] ellenében. |
A római kori épületeket a [[9. század]]ban a helyi lakosok lebontották, nehogy a [[szaracén]] fosztogatók elfoglalják őket. Az első várat ezen a helyen a [[normannok]] építették, a [[12. század]]ban. Jelentőségéből az I. Anjou Károly által elképzelt [[Castel Nuovo]] felépítése után veszített. A Castel dell'Ovo a királyi udvartartás és kincstár székhelye lett. [[1387]]. április 19-én, a Castel dell’Ovo falai között keltek [[László nápolyi király]] levelei, amelyekben atyja, [[II. Károly magyar király|II. Károly]] halálával együtt a magyar királyi méltóság birtokbavételét is közhírré tette, [[Zsigmond magyar király]] ellenében. |
A lap 2015. január 7., 00:38-kori változata
Nápoly történelmi központja | |
Világörökség | |
Castel dell'Ovo | |
Adatok | |
Ország | Olaszország |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, IV |
Felvétel éve | 1995 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 49′ 41″, k. h. 14° 14′ 53″Koordináták: é. sz. 40° 49′ 41″, k. h. 14° 14′ 53″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Castel dell’Ovo témájú médiaállományokat. |
A Castel dell’Ovo (jelentése Tojásvár) egy nápolyi vár.
Elnevezése
A reneszánsz idején a vár nevével (magyarul tojás) kapcsolatban született egy monda, amely szerint Vergilius – akit szívesen szerepeltettek varázslóként is – a vár egyik szobájában felfüggesztett egy vaskalitkát, benne egy lezárt üveggel, abban egy tojással és azt mondta, hogy ameddig az el nem törik, a vár urának baja nem lesz. A monda szerint I. Johanna nápolyi királynő uralkodása idején eltörött a tojás és hiába tettek helyébe másikat, a végzet beteljesedett és családjának sok tagja itt végezte életét, többek közt az utolsó Anjou, II. Johanna is.
Története
A vár Megarisz (olaszul Megaride) kis szigetén áll, ahol az első cumaei telepesek az i. e. 4. században megalapították a régi város magvát. Az 1. században egy római patrícius, Lucius Licinius Lucullus villát építtetett ezen a helyen, amit az 5. század elején III. Valentinus római császár megerősített. Az utolsó nyugatrómai császár, Romulus Augustus ide vonult vissza, miután Odoaker 476-ban elűzte. Eugippius 492-ben kolostort emeltetett itt.
A római kori épületeket a 9. században a helyi lakosok lebontották, nehogy a szaracén fosztogatók elfoglalják őket. Az első várat ezen a helyen a normannok építették, a 12. században. Jelentőségéből az I. Anjou Károly által elképzelt Castel Nuovo felépítése után veszített. A Castel dell'Ovo a királyi udvartartás és kincstár székhelye lett. 1387. április 19-én, a Castel dell’Ovo falai között keltek László nápolyi király levelei, amelyekben atyja, II. Károly halálával együtt a magyar királyi méltóság birtokbavételét is közhírré tette, Zsigmond magyar király ellenében.
A vár mai formáját az aragón fennhatóság alatt kapta (15. század). Az Olasz Háborúk során a franciák és a spanyolok is ágyúzták. A Nápolyi Köztársaság felkelői 1799-ben a Bourbon-pártiakat lőtték innen.
Az 1800-as években kis halászfalu alakult a vár tövében, Borgo Marinari. A falucska ma is létezik, viszont inkább vendéglőiről és motorcsónak-kikötőjéről ismert.
A vár ma a nápolyi ifjú házasok kedvenc fényképháttere.
A vár elrendezése
A várat 100 m hosszú földnyelv köti össze a szárazfölddel, melynek elején két bástya áll. A vár szögletes, kb. 200 m hosszú és 45 m széles. A belső épületekben kiállításokat és különféle rendezvényeket tartanak. A kastély mögötti nyúlványt eredetileg kikötőnek használták. A vár délkeleti oldalán impozáns kerek torony áll.
Felhasznált irodalom
- Dombi József: Nápoly, Panoráma Kiadó, 1978, ISBN 963-243-120-0
- New Guide to Naples and Surrounding Area, ISBN 88-8180-084-5
- http://www.inaples.it
- http://www.danpiz.net/napoli/monumenti/Monumenti.htm