„Wilhelm Friedemann Bach” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre |
a Halle an der Saale| |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
'''Wilhelm Friedemann Bach''' ([[1710]]. [[november 22]]. – [[1784]]. [[július 1]].) volt [[Johann Sebastian Bach]] legidősebb fia. Híres orgonista, rögtönző és a [[kontrapunkt]]ikus szerkesztés mestere. A család többi tagjától eltérően egy nyugodt, kiegyensúlyozott ember volt. |
'''Wilhelm Friedemann Bach''' ([[1710]]. [[november 22]]. – [[1784]]. [[július 1]].) volt [[Johann Sebastian Bach]] legidősebb fia. Híres orgonista, rögtönző és a [[kontrapunkt]]ikus szerkesztés mestere. A család többi tagjától eltérően egy nyugodt, kiegyensúlyozott ember volt. |
||
[[Weimar]]ban született, anyja Maria Barbara Bach. [[Lipcse|Lipcsében]] tanult (a [[Tamásiskola|Tamásiskolában]]), [[1733]]-től a [[drezda]]i Zsófia-templom orgonistája. [[1747]]-ben elnyeri a [[halle]]i Miasszonyunk-templom zeneigazgatói posztját, melyet [[1764]]-ig be is tölt. Ezután szabadúszó életmódot folytat egészen [[1784]]-ig, amikor is 74 évesen [[Berlin]]ben meghal. |
[[Weimar]]ban született, anyja Maria Barbara Bach. [[Lipcse|Lipcsében]] tanult (a [[Tamásiskola|Tamásiskolában]]), [[1733]]-től a [[drezda]]i Zsófia-templom orgonistája. [[1747]]-ben elnyeri a [[Halle an der Saale|halle]]i Miasszonyunk-templom zeneigazgatói posztját, melyet [[1764]]-ig be is tölt. Ezután szabadúszó életmódot folytat egészen [[1784]]-ig, amikor is 74 évesen [[Berlin]]ben meghal. |
||
Művei nagy része (amelyekből nagyon kevés került nyomtatásba) templomi [[kantáta|kantátákból]] áll. Hangszeres művei nagy hányadosát a [[zongora|zongorára]] írt [[fúga|fúgák]], [[polonéz]]ek és [[fantázia|fantáziák]] teszik ki. Leghíresebb műve a [[vonós hangszer|vonósokra]] (2 [[hegedű]], [[brácsa]], [[cselló]]), [[klarinét]]ra és [[kürt (hangszer)|kürt]]re írt szextettje. |
Művei nagy része (amelyekből nagyon kevés került nyomtatásba) templomi [[kantáta|kantátákból]] áll. Hangszeres művei nagy hányadosát a [[zongora|zongorára]] írt [[fúga|fúgák]], [[polonéz]]ek és [[fantázia|fantáziák]] teszik ki. Leghíresebb műve a [[vonós hangszer|vonósokra]] (2 [[hegedű]], [[brácsa]], [[cselló]]), [[klarinét]]ra és [[kürt (hangszer)|kürt]]re írt szextettje. |
||
A lap 2007. április 10., 07:58-kori változata
Wilhelm Friedemann Bach (1710. november 22. – 1784. július 1.) volt Johann Sebastian Bach legidősebb fia. Híres orgonista, rögtönző és a kontrapunktikus szerkesztés mestere. A család többi tagjától eltérően egy nyugodt, kiegyensúlyozott ember volt.
Weimarban született, anyja Maria Barbara Bach. Lipcsében tanult (a Tamásiskolában), 1733-től a drezdai Zsófia-templom orgonistája. 1747-ben elnyeri a hallei Miasszonyunk-templom zeneigazgatói posztját, melyet 1764-ig be is tölt. Ezután szabadúszó életmódot folytat egészen 1784-ig, amikor is 74 évesen Berlinben meghal.
Művei nagy része (amelyekből nagyon kevés került nyomtatásba) templomi kantátákból áll. Hangszeres művei nagy hányadosát a zongorára írt fúgák, polonézek és fantáziák teszik ki. Leghíresebb műve a vonósokra (2 hegedű, brácsa, cselló), klarinétra és kürtre írt szextettje.
Igen sok információval segítette Johann Nikolaus Forkelt, aki apja első életrajzírója volt.
Az ő neve nem összekeverendő Wilhelm Friedrich Ernst Bach-hal, aki ugyanúgy orgonista és zeneszerző volt (Ő Wilhelm Friedemann unokatestvére).