„Bedřich Smetana” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Bedřich Smetana''' |
'''Bedřich Smetana''' [[1824]]. [[március 2.]] – [[Prága]], [[1884]]. [[május 12.]]) cseh zeneszerző volt, akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik. Nemzetközileg az [[Eladott menyasszony]] című operája és a zeneszerző otthonának történetét, legendavilágát és tájait bemutató ("Hazám") ciklus tette, melynek legismertebb tétele a ''Vltava'' ("Moldva"), illetve az Életemből e-moll vonósnégyes nyitánya. |
||
Smetana a zongorázás terén őstehetségnek számított. Első koncertjét hatéves korában adta. Miután kötelező tanulmányait teljesítette, [[Josef Proksch]] kezei alatt tanult [[Prága|Prágában]] zenélni. |
Smetana a zongorázás terén őstehetségnek számított. Első koncertjét hatéves korában adta. Miután kötelező tanulmányait teljesítette, [[Josef Proksch]] kezei alatt tanult [[Prága|Prágában]] zenélni.Smetana kétszer megnősült, a két házasságból hat gyermeke született, akik közül hárman csecsemőkorukban meghaltak. |
||
Smetana visszaköltözött Prágába. Hamar belevetette magát a cseh zenei életbe, és az új cseh opera egyik első híres egyénisége volt. Első két operáját, melyeknek címe A branderburgiak Csehországban, illetve az Eladott menyasszony, 1866-ban az újonnan megnyílt Tartományi Színházban mutatták be. . Smetana még ez évben a színház vezető karmestere lett, de ekkoriban sok kritika érte a munkája miatt. Ez az ellenállás megtörte a kreatív alkotási ritmusát, és esetleg még egészségének megromlásával is kapcsolatba hozható, melynek következtében 1874-ben ott kellett hagynia a színházat. |
|||
Bár ez év végére teljesen elvesztette a hallását, a színházi kötelezettségek okozta stressz elmúltával az egész hátralévő életében aktívan alkotott, zenét szerzett. Már korában is nagyra értékelték a cseh művészetért és kultúráért végbe vitt teljesítményét. Idegileg azonban összeomlott, és emiatt utolsó éveit elmegyógyintézetben töltötte. |
Bár ez év végére teljesen elvesztette a hallását, a színházi kötelezettségek okozta stressz elmúltával az egész hátralévő életében aktívan alkotott, zenét szerzett. Már korában is nagyra értékelték a cseh művészetért és kultúráért végbe vitt teljesítményét. Idegileg azonban összeomlott, és emiatt utolsó éveit elmegyógyintézetben töltötte. |
||
Smetanát hazájában halála után is a a cseh zene atyjának tartották, és a kritikusok kortársainál s követőinél is többre értékelik az ő munkásságát. Ennek ellenére viszonylag kevés munkája tett szert nemzetközi hírnévre, és a legtöbb külföldi [[Antonín Dvořák]]ot sokkal jelentősebbnek tartja. |
|||
== Élete == |
|||
=== Családja és gyermekkora === |
|||
Bedřich Smetana Friedrich Smetana néven 1824. április 28-n Prágától keletre, a [[Habsburg Birodalom]]hoz tartozó [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]] és [[Morvaország]] határán, [[Litomyšl]]ben látta meg a napvilágot. František Smetanának és harmadik feleségének, Barbora Lynkovának harmadik közös gyermeke, első fia. Františeknek előző két házasságából volt még nyolc gyermeke, akik közül öt lánya élte túl a csecsemőkort. Barborával további tíz gyermekük volt, akik közül csak hét érte meg a felnőtt kort.<ref name=Clap9>Clapham (1972), pp. 9–11</ref><ref name="Large395" /> Az ekkor Habsburg uralom alatt álló Csehországban a német volt a hivatalos nyelv. Bár František tudott [[cseh nyelv|csehül]], gazdasági és társadalmi okokból kifolyólag ritkán használta. Emiatt gyermekei csak felnőttként tanultak meg szabályosan beszélni csehül.<ref name="Large, p. 3">Large, p. 3</ref> |
|||
[[Fájl:Zámek Litomyšl 1.JPG|thumb|left|Waldstein gróf kastélya Smetana szülővárosában, a cseh Litomyšlben.]] |
|||
Smetanáék Csehország [[Hradec Králové]] régiójából származtak. František kitanulta a sörfőzést és a vendéglátást, s a [[napóleoni háborúk]] idején mivel ruhát és kvártélyt tudott biztosítani a francia csapatoknak, tisztes jómódra tett szert. Már több sörözője volt azelőtt is, hogy 1823-ban [[Waldstein család|Waldstein báróhoz]] költözött volna Litomyšlbe. Gazdájának kastélya egyben a város leglátványosabb épülete, ékköve is volt.<ref name=Clap9 /><ref name=Steen694>Steen, p. 694</ref> |
|||
Bár az idősebb Setana sehol nem tanult zenélni, vele született tehetsége volt hozzá, és még egy vonósnégyesben is játszott.<ref name=Ottlov1>{{cite encyclopedia|last= Ottlová|first= Marta|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia=[[Grove Music Online]], ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=12 May 2009}} (Section 1)</ref> Bedřicht édesapja 1830-ban, hatévesen vezette be a hangszerek rejtelmeibe. A későbbi zeneszerző ekkor adta első koncertjét. Litomyšl Filozófiai Akadémiáján [[Daniel Auber|Auber]] ''[[A portici néma|A portici némájának]]'' nyitányát adta elő zongorra áthangszerelve. Az előadás vegyes fogadtatást kapott.<ref>Clapham (1972), p. 12</ref><ref>Newmarch, p. 54</ref> 1831-ben a család Csehorszég déli részébe, [[Jindřichův Hradec]]be költözött, abba a körzetbe, ahol egy évszázaddal később [[Gustav Mahler]] nőtt fel.<ref name=" Steen694" /><ref name=Large5 /> Smetana itt végezte el általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait. Hegedülni és zongorázni tanult itt, megismerkedett [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] és [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] munkáival, és elkezdett egyszerűbb előadásokat komponálni. Ezek közül egy, a (''Kvapiček'', magyarul "Kisgalop") piszkozatként fennmaradt.<ref name=Large5>Large, p. 5</ref><ref name=Clap13>Clapham (1972), pp. 13–14</ref> |
|||
1835-ben František nyugdíjba ment, és elköltözött egy délkelet-csehországi birtokra.<ref name=Clap13 /> Mivel a közelben nem volt megfelelő iskola, fiát egy [[jihlava]]i gimnáziumba küldte, ahol azonban a honvágy miatt nem tudott tanulni. Így átjelentkezett a [[Premontrei rend|premontreiek]] [[Německý Brod]]-i iskolájába, ahol megjött a kedve, és sokkal jobban haladt a leckével. <ref name=Clap13 /> barátai között felfedezhető [[Karel Havlíček Borovský|Karel Havlíček]], a későbbi forradalmár költő,<ref>Large, pp. 6–7. Havlíček was also known as Karel Havlíček Borovský.</ref> aki azzal, hogy Prágába költözött, befolyásolhatta Smetanát, hogy ő is a fővárosban folytassa az életét. A következő évtől, édesapja jóváhagyásával, beiratkozott a Prágai Akadémia Gimnáziumának egyik osztályába, melyet az ellentmondásos [[Josef Jungmann]], a cseh nemzeti megújhodás mozgalmának egyik kulcsszereplője vezetett.<ref name=Large7>Large, pp. 7–10</ref> |
|||
=== Zenei tanulmányai === |
|||
==== Első lépések ==== |
|||
Smetana 1839 őszén érkezett meg Prágába. Mivel Jungmann iskolája számára túlságonsa idegennek számított,<ref name=Large7 /> Smetana lassan elkezdett kimaradozni az órákról. Koncertekre, operába járt, katonai rézfúvósokat hallgatott, és belépett egy vonósnégyesbe is, akiknek rövidebb darabokat is írt.<ref name=Large7 /> Liszt prágai zongor hangversenyei után úgy érezte, ő cask a zenei pályán találja meg saját számításait.<ref name=Large7 /> Saját szavaival éve „Isten kegyelmével és segítségével egy napon a technika terén [[Liszt Ferenc|Liszt]], a komponálás terén pedig [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] leszek”.<ref name="Schonberg77" /><ref name=Rosa56>Newmarch, p. 56</ref> Az idill azonban hamar véget ért, amint František rájött fia kicsapongó életmódjára. Ekkor elvitte a városból.<ref name=Large7 /> Apja ekkoriban a zenét szabadidpős elfoglaltságnak találta, és nem látott benne karrierlehetőségeket.<ref name="Large, p. 3" /> Smetanát átköltöztették [[Nové Město nad Metují|Nové Městóba]] nagybátyjához, ahol rövid időre szerelmes lett unokatestvérébe, Louisába. Ennek a románcnak állított emléket a ''Louisa Polka'', Smetana legrégebbi, fennmaradt szerzeménye.<ref>Large, pp. 10–11</ref> |
|||
Unokabátyjként Josef Smetana, a [[Plzeň|pilseni]] Premontrei Iskola tanára ajánlotta fel, hogy figyel majd a fiura hátralévő tanulmányi ideje alatt. Ezek után Smetana 1840-ben Pilsenbe költözött.<ref name=Ottlov1 /> Egészen 1843-ig, tanulmányai befejezéséig ott maradt. Sokat lendítet a város életén, hogy mennyire ért a zongorához, ennek köszönhetően változatos társasági életet élt, és többször felbukkant különböző éjszakai mulatókban.<ref name=Rosa56 /> Több románcban is része volt. Ezek közül a legfontosabbat Kateřina Kolářovávaltarotta fenn. A lányt már kora gyermekkora óta ismerte. Smetana teljesen beleszeretett. Naplójában egyszer ezt írta: "Ha nem vagyok vele, teljesen úgy érzem, mintha tűkön ülnék, egyszerűen nem tudok lenyugodni."<ref>Large, p. 17</ref> Több zenét is neki szerzett, többek között két ''[[quadrille]]t'', egy duettet, és egy félbehagyott, bal kézre írt zongora leckét.<ref name=Large19>Large, p. 19</ref> Ekkor született első oratórikus műve, egy B-moll menüett.<ref name=Clap15>Clapham (1972), pp. 15–16</ref> |
|||
==== Diák és tanár ==== |
|||
Mire befejezte tanulmányait, édesapja gazdagsága leáldozóban volt. Bár ekkor már beleegyezett abba František, hogy fia a zene területén próbáljon meg boldogulni, ehhez már nem tudott anyagi támogatást biztosítani.<ref name=Rosa56 /><ref name=Large19 /> Smetana 1843. augusztusban 20 [[osztrák-magyar forint|forinttal]] a zsebében elhagyta Prágát,<ref>Newmarch, p. 57</ref><ref>Hogy össze lehessen hasonlítani, ez mekkora összeg, Setana 1866-ban, mikor a színházhoz került, 1200 forint fizetést kapott. Clapham (1972), p. 34</ref><ref name=Clap17>Clapham (1972), p. 17</ref> Mivel még semmilyen zenei képzést nem kapott, Kateřina Kolářová édesanyja bemutatta [[Josef Proksch]]nak, a Prágai Zenei Itézet, vezetőjének. Kateřina ekkoriban az intézet hallgatója volt.<ref name=Ottlov1 /><ref name=Large19 /> Proksch a legmodernebb tanítási módszereket alkalmazta, és olyan zeneszerzők művei alapján tanított, mint [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]], [[Frédéric Chopin|Chopin]], [[Hector Berlioz|Berlioz]] vagy Liszt lipcsei társasága.<ref name=Ottlov1 /> 1844. januárban Proksch belegyezett abba, hogy felvegye Smetanát a tanulói közé. Ugyanekkor megoldódni látszódtak az anyagi gondok is, ugyanis felvették egy cseh nemesi családhoz, a Thun családhoz, mint zongoraoktató.<ref name=Ottlov1 /> |
|||
A következő három évben Smetana a Thun gyerekeknek zongoraórákat adott, de ugyanakkor ő maga is zeneelméletet és komponálást tanult Prokschnál. Többek között tánczenék, dalok, impromptuk, [[bagatell]]ek és a G-dú zongora szonáta kerültek ki a kezei alól.<ref>Large, pp. 29–35</ref> 1846-ban részt vett Berlioz prágai koncertjén, és minden valószínűség szerint Proksch egyik fogadásán személyesen is találkozott a francia mesterrel.<ref name=Clap19>Clapham (1972), p. 19</ref> Thunéknál találkozott [[Robert Schumann|Robert]] és [[Clara Schumann]]-nal,akiknek megmutatta a G-moll szonátáját. Ők azonban nem voltak tőle elragadtatva, túlságosan is érezték rajta Berlioz hatását.<ref name=Ottlov1 /> Eközben elmélyült a kapcsolata Kateřinával. Mikor 1847ben otthagyta a Thun családot, Smetana őt javasolta utódjának. Tanulmányai után neki vágott Nyugat-Csehországnak, hogy reményeit beteljesítve megbecsült, koncerteken szereplő zongorista legyen.<ref>Large, p. 39</ref> |
|||
=== Karrierje elején === |
|||
==== Forradalmár ==== |
|||
Smetana nyugat-csehországi koncert körútját alig támogatták, így vissza kellett térnie Prágába. Itt magántanulókat fogadott, valamint ritkán egyedül és kamara kórusokkal együtt is fellépett, és az így szerzett pénzből tartotta el magát.<ref name=Clap19 /> Ekkor kezdett el első nagyobb lélegzetvételű zenekari művén, a D-moll nyitányon.<ref>Clapham (1972), p. 21</ref> |
|||
[[Fájl:Praha Barricades Charles Bridge panel 1848.jpg|thumb|left|A prágai Károly-hídon emelt barrikádok képe. Smetana rövid ideig beállt a forradalmárok közé.]] |
|||
1848-ban Smetana belekóstolt a forradalom ízébe is. A közéleti változások jegyében Smetana egyik régi barátja - Karel Havlíček - egy demokráciapárti mozgalmat alapított, mely sürgette a Habsburg abszolutizmus felszámolását és a politikai autonómia minél szélesebb körbe való kiterjesztését.<ref name=Large42 /> A várost érő eseteges támadások kivédésére megalapították a Polgárőrséget ({{lag-cs|"Svornost"}}) Smetana több hazafias darabot is írt, többek között egy-egy [[induló]]t a Cseh Nemzeti Gárdának, illetve a Prágai Egyetem Hallgatóinak Légiójának. Ehy további művére [[Ján Kollár|Kollár János]] azt mondta, az a Szabadság Dala. <ref name=Steen696>Steen, p. 696</ref> 1848. júniusban a Habsburgok megindultak Prágába, hogy [[Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz|Windisch-Grätz herceg]] vezetésével visszaszorítsák a felkelést. Smetana, mint a Svornost tagja, segített a [[Károly-híd]] körüli barikádok megerősítésében.<ref name=Large42>Large, pp. 42–43</ref> A kísérleteket hamar elfojtották, de Smetana megmenekült attól, hogy a mozgalom vezetőihez – köztük Havlíčekhez – hasonlóan bebörtönözzék vagy száműzzék.<ref name=Large42 /> Rövid svornosti tagsága alatt ismerkedett meg a vezető radikális íróval, [[Karel Sabina|Karel Sabinával]], aki megírta a zeneszerző első két operájának a [[librettó]]ját.<ref name=Large42 /> |
|||
==== A Zongoraintézetnél ==== |
|||
1848 elején Smetana Liszt Ferencnek írt, akivel akkor még nem találkozott, hogy hadd ajánlja neki az új zongorahangversenyét, a Hat prelúdiumot, és Liszt szíveskedjék a művet kiadásra javasolni. Ugyanekkor 400 forintnyi hitelt is kért tőle, melyből zeneiskolát akart nyitni. Liszt gyorsan válaszolt, megköszönte, hogy Smetana hozzá írja a darabot, és megígérte, segít kiadót találni. Pénzügyi segítséget azonban nem tudott nyújtani.<ref>Steen, pp. 695–96</ref><ref name=Ottlov2>{{cite encyclopedia|last= Ottlová|first= Marta|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=12 May 2009}} (Section 2)</ref> Ez a biztatás volt a nagyon is gyümölcsöző barátság első lépése.<ref>Clapham (1972), p. 20</ref> Annak ellenére, hogy Liszt nem tudott anyagilag hozzájárulni, Smetana augusztus végén 12 tanulóval megnyitotta a Zongoraintézetet.<ref>Large, p. 48</ref> A kezdeti pénzügyi nehézségek ellenére az Intézet gazdaságilag megalapozta a jövőjét, és hamarosan divatossá vált oda járni. Leginkább a cseh nacionalizmus támogatói jelentek itt meg, akik Smetanát egyre többre tartották. Proksch Smetanának írt ajánlólevelében így fogalmazott: "Ő át tudja ültetni a cseh nyelvvel kapcsolatos elképzeléseimet is."<ref name=Large48>Large, pp. 48–49</ref> 1849-ben az intézetet átköltöztették Kateřina szüleinek lakhelyére, ahol sokféle vendég megfordult: Kuszt gyakori vendégnek számított, de a Prágában székelő [[V. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] is gyakran részt vett a matiné előadásokon.<ref name=Large48 /> Smetana szereplése a prágai zenei élet meghatározó eseményei közé tartozott ekkoriban. Ebben a viszonylagos pénzügyileg kiszámítható időszakban, 1849. augusztus 27-én vette el Kateřinát. 1851. és 1855. között négy lánya lett a párnak.<ref name=Ottlov2 /> |
|||
==== Kibontakozó zeneszerző ==== |
|||
1850-ben forradalmár beállítottsága ellenére Smetana elogadta Ferdinánd [[prágai vár]]ában a neki felajánlott udvari zongorista tisztet.<ref name="Steen696" /><ref name=Large48 /> Emellett továbbra is tanított a Zongoraiskolában és mindig képezte magát, hogy egyre jobb zeneszerző váljék belőle. Ekkoriban olyan háromrészes műveket írt zongorára, mint a később az Elveszett menyasszonyban is felcsendülő Menyegzői darabok. <ref name=Large51>Large, pp. 51–54</ref> Ekkor írta az Albumlap cím alatt összegyűjtött, saját tapasztalatait összefoglaló rövid darabokat, és az egyik [[polka]]sorozatát.<ref name=Large51 /> 1853-54-ben a [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] házassága alkalmából írt nagy zenekari művön, a ''Diadal-szimfónián'' dolgozott.<ref name=Ottlov2 /> A Császári Udvar nem engedélyezte a mű előadását, mert egy részében nem megfelelő környezetben az [[Ausztria himnusza|osztrák himnusz]] egy részét is felhasználta. Smetana nem csüggedt el saját költségén bérelt egy zenekart, akik 1855. február 26-án a prágai Konvikt Teremben előadták a darabot. A mű csekély visszhangot kapott, a koncert pedig gazdaságilag sikertelennek bizonyult.<ref>Large, pp. 57–62</ref> |
|||
==== Szomorú magánélet, elutasított tehetség ==== |
|||
[[Fájl:Smetana1854portrait.jpg|thumb|upright|Smetana olajportréja 1854-ből]] |
|||
1854 és 1856 között több szerencsétlen dolog is történt Smetana életében. 1854. júliusában [[gümőkor]]ban meghalt második lánya, Gabriela. Egy évvel később a már négyévesen is zenei tehetségeit megmutató elsőszülött lánya, Bedřiška halt meg [[skarlát]]ban.<ref name=Clap22>Clapham (1972), p. 22</ref> Smetana az ő emlékére írta a g-moll zongoratriót. Ezt Prágában 1855. december 3-án adták elő először. A zeneszerző szerint visszafogott volt a fogadtatása, de Liszt nagyon dicsérte.<ref name=Ottlov1 /><ref>Large, pp. 63–65</ref> Röviddel Bedřiška halála után megszületett a pár negyedik lánya, Kateřina, de fiatalon, már 1856. júniusban meghalt. Ekkor már Kateřinánál is diagnosztizálták a tuberkulózist.<ref name=Clap22 /> |
|||
1856-ban szerzett Smetana tudomást a forradalom alatt megismert egyik barátja, [[Karel Havlíček Borovský|Karel Havlíček]] száműzetésben bekövetkezett haláláról.<ref name=Large67>Large, pp. 67–69</ref> További aggodalmakra adott okot a prágai politikai hangulat változása. Minden remény elveszett egy felvilágosult kormány kinevezésére és szociális reformok bevezetésére, mert az 1848-as forradalom leverése után Ferenc József [[Alexander von Bach]] bárónak teljhatalmat biztosított a megtorlások terén.<ref name=Large67 /> A Zeneintézet jó híre ellenére Smetana még mindig nem ért el olyan magas beosztást, mint a híres kortársai, mint például [[Alexander Dreyschock]].<ref name=Large67 /> A kritikusok szerint Smetana kristálytiszta, finom érintései sokkal közelebb állnak [[Frédéric Chopin|Chopin]] mint Liszt stílusához.<ref name=Large51 /> Ekkoriban a legnagyobb szinpadi sikere 1856. januárban Mozart születésének évfordulóján előadott d-moll piano concerto volt.<ref name=Large67 /> Egyre inkább elégedetlen volt Prágával kapcsolatban, és mikor meghalllotta, hogy Dreyschock milyen sikereket ért el Svédországban, úgy döntött, ő is ott próbál szerencsét. 1856. október 11-én ezt írta szüleinek: „Prága nem ismer el, így itt az ideje, hogy továbblépjek.” Első útja [[Göteborg]]ba vezetett.<ref name=Ottlov3>{{cite encyclopedia|last= Ottlová|first= Marta|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=12 May 2009}} (Section 3)</ref> |
|||
=== Utazásai === |
|||
==== Göteborg ==== |
|||
Smetana először Kateřina nélkül ment el Svédországba. Lisztnek azt írta egyik levelében, hogy az embereknek itt zeneileg nem annyira kifinomult az ízlésük, de ebben lehetőséget látott arra, hogy olyan befolyást érjen, amire Prágában már semmi esélye nem lenne.<ref name=Ottlov3 /> Pár héten belül meg is tartotta első fellépését, és olyan zeneiskolát tudott nyitni, ahol rögtön túljelentkezéssel kellett szembe nézni.<ref name=Large71>Large, pp. 71–75</ref> Ezen kívül a Göteborgi Klasszikus Kóruszenei Szövetség karmestere lett.<ref name=Large71 /> Pár hónap elég volt ahhoz, hogy mind társadalmilag, mind professzionálisan elismerjék a városlakók, de ezalatt kevés ideje maradt a zeneszerzésre. Felvázolta két jövőbeni zenekari művének, a ''Frithjofnak'' és ''A vikingek ótjának'' a terveit is, de mindkettőt félbehagyta.<ref>Large. p. 78</ref> |
|||
[[Fájl:Göteborg.jpg|thumb|left|A svédországi Göteborg, ahol Smetana 1856 és 1861 között lakott.]] |
|||
1857 nyarán Smetana hazament Prágába, és látta, hogy Kateřina állapota tovább romlott. Júniusban édesapa, František meghalt.<ref>Clapham (1972), p. 25</ref> Ősszel Smetana Kateřinával és még életben lévő lányukkal, Žofiével visszatért Göteborgba, de előtte még meglátogatta [[Weimar]]ban Lisztet. Az ok a Karl August Goethe-Schiller jubileumi ünnepség volt, ahol Smetana részt vett Liszt [[Fauszt-szimfónia|Fauszt-szimfóniájának]] és [[Az ideálok]] bemutatóján. Ez adott neki lendületet és erőt a folytatáshoz.<ref name="Large, p. 79">Large, p. 79</ref> Liszt volt Smetana legbefolyásosabb tanára, ő ihlette meg a legtöbbször. Ez így volt most is, ennek az útnak köszönhetően éledt fel benne a zeneszerzés iránti vágy, és egy kicsi belekóstolhatott az ekzárt göteborgi világon kívül folyó zenei életbe.<ref name=Ottlov3 /> |
|||
Svédországba visszatérve az új tanítványok között feltűnt egy háziasszony, Fröjda Benecke, aki hamarosan Smetana múzsája és házigazdája lett. Neki ajánlotta [[Franz Schubert|Schubert]] ''Die schöne Müllerin'' dalciklusának két részének átiratát, és az egyik korai zongoraművét átírta polkára. Ennek a ''Látomások egy labdánál'' címet adta.<ref>Large, pp. 80–82</ref> Ekkortájt sokkal lendületesebben komponált. 1858-ban befejezte a ''III. Richard'' című szinfonikus költeményét, az elsőt a Győzelmi szimfónia óta. A következő darab a [[Friedrich Schiller]] Wallenstein drámatrilógiája hatására megírt Wallenstein tábora volt,<ref>Newmarch, p. 60</ref> és ekkorra már nekiállt a harmadik költeménynek, a ''Hakon Jarlnak'', aminek az alapja [[Adam Oehlenschläger]] dán költő drámája volt.<ref name=Clap28 /> Smetana ezen felül két nagyívű zongorajátékot írt: a ''Macbeth és a boszorkányokat'', valamint a Liszt stílusában készült C Etüdöt.<ref name=Large84>Large, pp. 84–94</ref> |
|||
==== Magány, újabb házasság, visszatérés Prágába ==== |
|||
{{Hallgat |
|||
| filename = Smetana - polka a minor op 12.ogg |
|||
| title = Polka A-mollban a ''Cseh táncok ciklusból'', Op. 12, 1859 |
|||
| description = A zongoránál: Veronika Ptáčková |
|||
}} |
|||
Kateřina egészsége egyre inkább fokozatosan romlott, és 1859 tavaszán egy hazafelé tartó útján, 1859. április 19-én [[Drezda|Drezdában]] meg is hallt. Smetana azt írta, észrevétlenül halt meg, és csak akkor vették észre, mikor felfigyeltek a szokatlan csendre.<ref>Large, pp. 95–97</ref> Miután Žofiét Kateřina édesanyja magához vette, a zeneszerző Liszthez ment Weimarba. Itt részt vett Liszt egyik tanítványa, [[Peter Cornelius]] [[A bagdadi borbély]] című komikus operájának bemutatóján.<ref>According to [[Gerald Abraham]], Smetana had met Cornelius at Weimar two years previously, while the latter was working on ''Der Barbier''. Reportedly the two composers discussed the need for "a modern type of comic opera as a complement to Wagner." Abraham, p. 29</ref> This work would influence Smetana's own later career as an opera composer.<ref>Large, pp. 98–99 and p. 160</ref> Még ezévben meglátogatta öccsét, Karelt, ahol beleszeretett a házigazda nála 16 évvel fiatalabb keresztlányába, Barbora (Bettina) Ferdinandiovába. Az eljegyzs után az 1859-60-as télre visszaköltözött Göteborgba.<ref name=Ottlov3 /> A házasságkötésre 1860. július 10-én került sor, miután az ifjú pár együtt is elutazott az északi országba. Az út tetőpontja a [[Stockholm]]ban előadott zongorakoncert volt, ahol a svéd királyi család is tiszteletét tette. A pár első lánya, Zdeňka 1861. szeptemberben született meg.<ref name=Clap28>Clapham (1972), pp. 28–30</ref> |
|||
Ezalatt a [[solferinói csata|solferinói csatában]] elszenvedett vereségnek köszönhetően meggyengült Ferenc József Habsburg Birodalma, és Bachnak távoznia kellett a hatalomból.<ref>Large, p. 114</ref> Így Prágában egyre nagyobb tér nyílt a szabad gondolkodásnak, és Smetana 1861-ben úgy látta, nagyobb tér jut a cseh nacionalizmusnak és kultúrának.<ref name=Schonberg77>Schonberg, p. 77</ref><ref name=Clap28 /> Végleges öntése előtt, Prágában kell szerencsét Hollandiába és Németországba ment egy koncertkörútra. Megpróbált még egyszer zongoristaként érvényesülni, de ezúttal is kudarcot vallott.<ref name=Clap28 /> Prágába visszatérve 1862. januárban a Žofín-szigeti Koncertteremben előadta a III. Richardot és a Wallenstein várát, de nem kapott különösebb visszhangot. A kritikusok szerint művei túl közel állnak a Liszt által fémjelzett Újnémet iskolához.<ref>Clapham (1980) p. 393</ref> Smetana erre úgy válaszolt, „a prófétát saját hazájában soha nem értik meg”.<ref name=Clap28 /> 1862. márciusban rövid időre visszatért Göteborgba, de a város már egyáltalán nem érdekelte. Szerinte ez csak egy kis vidéki állóvíz, és akármi is történik, neki Prágában kell szerencsét próbálnia. "Hazám olyan mélyen gyökeret vert a szívembe, hogy igazán csak ott tudnak értékelni. Ez az amiért feláldozhatom magamat."<ref>Large, p. 120</ref> |
|||
== Későbbi évei == |
|||
[[Fájl:Smetana signature.jpg|bélyegkép|jobbra|Smetana aláírása]] |
|||
[[Fájl:Praha Smetana szobor3.jpg|jobbra|150px|bélyegkép|Smetana szobra [[Prága|Prágában]], a [[Moldva (folyó)|Moldva]] partján]] |
|||
A siker ''A brandenburgiak Csehországban'' és az ''Eladott menyasszony'' című operák bemutatásával köszönt rá, melyeket Obříství-beli nyaralójában szerzett. ''A brandenburgiak Csehországban'' megkapta a legjobb cseh opera címet, de az első igazi hamisítatlan cseh opera az Eladott menyasszony volt. A mű sikerének köszönhetően [[1866]]-ban a Prozatímní színház dirigense lett. Vett egy szerény kis házat egy ''Týn nad Bečvou'' nevű faluban, [[Olomouc]]tól keletre. |
|||
[[1870]] után Bedřich Smetana egészségi állapota rosszabbodni kezdett. Makacs kiütésektől és más problémáktól szenvedett. [[1874]]-ben már jobb fülére nem hallott, majd ősz végére teljesen megsüketült, ami a [[szifilisz]] komplikációjaként lépett fel. Ezt a nemi betegséget minden bizonnyal szeretőjétől, ''Lella Ricci'' énekesnőtől kapta el (ezt a vélekedést ''Mirko Očadlík'' zenetudós tartja). Smetana egészségi állapota egyre romlott, a betegség következtében idegrendszere fokozatosan felmondta a szolgálatot. Életének utolsó évét Smetana lányánál, Zsófiánál és vejénél töltötte ''jabkenice''i vadászházukban, [[Mladá Boleslav]] mellett. [[1875]]-től kezdve már itt élt. |
|||
Sem a nehézségek, sem a süketség nem törték meg, és megírta a ''A titok'', a ''Hubička'' és a ''Čertovu stěnu'' című operáit, majd mindkét vonósnégyesét, az ''Álmok'' és a ''Cseh táncok'' című zongoradarabokat, egy sor kórusművet, befejezte a ''Má Vlast'' ''(Hazám)'' című szimfonikus ciklust, és ''Prágai karnevál'' címmel új szimfonikus táncciklus szerzésébe kezdett. |
|||
Egészsége azonban annyira megrendült, hogy [[1884]]. április 20-án a Prága – Kateřinky elmegyógyintézetbe kellett szállítani. A zeneszerző életének utolsó, nehéz pillanatait örökíti meg Antonín Sova Z mého života (Életemből) című versében. |
|||
A Nemzeti színház építésekor mondta Bedřich Smetana emlékezetes gondolatát: „''A zenében benne van a csehek élete.''“ |
|||
== Művei == |
== Művei == |
||
| 114. sor: | 40. sor: | ||
* Viola, töredék ([[1872]]–[[1884]]) |
* Viola, töredék ([[1872]]–[[1884]]) |
||
* |
|||
=== Dalok === |
|||
* Esti dalok, 5 ének ''Vítězslav Hálek'' verseire |
|||
* Első dalok |
|||
* Dalok ''Baron Goertz'' tragédiájára |
|||
=== Kórusművek === |
|||
* A cseh dal – kantáta vegyeskarra és zenekarra |
|||
* A szabadság dala – vegyeskarra és zongorára |
|||
* Cseh ének – férfikarra |
|||
* Meditabitur – vegyeskarra, orgonára és zenekarra |
|||
* Három vadász – férfikarra |
|||
* Odrodilec I., II., – férfikarra |
|||
* Paraszti – férfikarra |
|||
* A mi énekünk – férfikarra |
|||
* Ünneplő kórus – férfikarra |
|||
* Dal a tengerről – férfikarra |
|||
* Hozomány – férfikarra |
|||
* Imádság – férfikarra |
|||
* Jelszó I., II. – férfikarra |
|||
* Három női kar (Csillagom, Elszálltak a fecskék, Nyugszik a nap a hegyek mögött) |
|||
=== Szimfonikus költemények === |
=== Szimfonikus költemények === |
||
* [[Hazám]]'' – Vyšehrad,mácu,Vltava (Moldva), Šárka, A cseh erdőkön és és mezőkön, Tábor, Blaník'' |
* [[Hazám]]'' – Vyšehrad,mácu,Vltava (Moldva), Šárka, A cseh erdőkön és és mezőkön, Tábor, Blaník'' |
||
* Svéd dalok – III. Richárd, Valdsteini tábor, Haakon Jarl |
|||
* Prágai karnevál – befejezetlen, első két része: Bemutatás, Polonéz |
|||
=== Kamaradarabok === |
|||
* Életemből – e-moll mácu vonósnégyes |
|||
* d-moll vonósnégyes |
|||
* Otthonról – duó hegedűre és zongorára |
|||
* g-moll zongoratrió |
|||
=== Zongoraművek === |
|||
* Szalondarabok – Szalonpolkák (Luisina, Bettyna, Jiřinková,…) |
|||
* Koncertdarabok – Koncertetüd: A tengerparton |
|||
* Poetikus polkák |
|||
* Cseh táncok ciklus (4 polka, 10 Hulán, Mácu, Obkročák, Cibulička, Sousedská, Medvěd, Dupák,…) |
|||
* Macbeth és a boszorkányok |
|||
* Hat prelúdium |
|||
* e-moll szonáta |
|||
* e-moll nyitány |
|||
* C-dúr rondó |
|||
=== Zenekari művek === |
|||
* E-dúr Diadal-szimfónia – az osztrák nemzeti himnusz témájára (ma német himnusz, [[Joseph Haydn]] műve) |
|||
* Induló [[William Shakespeare|Shakespeare]] tiszteletére |
|||
* D-dúr előjáték |
|||
* C-dúr ünnepi előjáték – a Nemzeti Színház alapkőletételére |
|||
* Venkovanka, polka |
|||
* Libuša sorsa – zene egy élőképhez |
|||
* Halász – zene egy élőképhez |
|||
* Fanfárok Shakespeare III. Richárdjához |
|||
* Doktor Faust – előjáték bábjátékhoz |
|||
* Oldřich és Božena – előjáték bábjátékhoz |
|||
* B-dúr menüett |
|||
* Bajadérok – galopp |
|||
== Képgaléria == |
|||
<div><center><gallery> |
|||
Kép:SmetanaStatuePilsen.jpg|Szobor [[Plzeň]] városában |
|||
Kép:Bedrich-Smetana-Litomisl.jpg|Szobor [[Litomyšl]] városában |
|||
Kép:Bedrich_Smetana_memorial.jpg|Emlékmű [[Olomouc]] városában, Smetanovy sady |
|||
Kép:Pomník Bedřicha Smetany (Vyškov- czech republic).jpg|Emlékmű [[Vyškov]] városi parkjában |
|||
Kép:Smetana Embankment, Prague detail.jpg|Bedřich Smetana Múzeum [[Prága|Prágában]] |
|||
</gallery></center></div> |
|||
<center> |
|||
{| |
|||
|- |
|||
| [[Fájl:SmetanaStatueHořice.jpg|bélyegkép|105px|Mellszobra alatt részlet Az eladott menyasszonyból ([[Hořice]])]] |
|||
| [[Fájl:Praha Smetana szobor1.jpg|bélyegkép|105px|Szobra [[Prága|Prágában]]]] |
|||
| [[Fájl:Praha Smetana szobor2.jpg|bélyegkép|105px|Szobra [[Prága|Prágában]] (részlet)]] |
|||
| [[Fájl:Praha Smetana Museum.jpg|bélyegkép|150px|A [[prága]]i Smetana Múzeum homlokzata]] |
|||
|} |
|||
</center> |
|||
== Irodalom == |
|||
* Miloslav Mäcu Malý: Bedřich Smetana. Prága, 1956. Orbis. [magyarul] |
|||
* [[Zdeněk Nejedlý]]: Bedřich Smetana = uő: Válogatott zenei tanulmányok. Ford. Jiřy [sic!] Szántó. Bp., 1963. Zeneműkiadó pp. 46–58 |
|||
* Alexander Mácu Buchner: Opera v Praze. Praha, 1985. Panton. [ISBN nélkül] |
|||
== Forrás == |
|||
{{reflist}} |
|||
'''Források''' |
|||
* {{cite book|authorlink= Gerald Abraham|last= Abraham|first= Gerald|title= Slavonic and Romantic Music|publisher=Faber and Faber|location= London|year= 1968}} |
|||
* {{cite encyclopedia|last= Clapham|first= John|title= Bedrich Smetana|encyclopedia= New Grove Music and Musicians (Special English edition) ed. Stanley Sadie|volume= 17|pages= 391–403|publisher=Macmillan|location= London|year= 1980|isbn= 0-333-23111-2}} |
|||
* {{cite book|last= Clapham|first=John|title= Smetana (Master Musicians series)|publisher=J.M. Dent|location= London|year= 1972|isbn= 0-460-03133-3}} |
|||
* {{cite book|last= Grout|first= Donald Jay and Hermine Wegel Williams|title= A Short History of Opera|url= http://books.google.com/?id=l_b2vIXHsUkC&pg=PA534&lpg=PA534&dq=Karel+Sebor|publisher=Columbia University Press|location= New York|year= 2003|isbn= 0-231-11958-5}} |
|||
* {{cite journal|last= Katz|first= Derek|title= Smetana's Second String Quartet: Voice of Madness or Triumph of Spirit|journal=The Musical Quarterly|volume= 81|issue= 4|pages= 516–36|location= Oxford|year= 1997|url= http://mq.oxfordjournals.org/cgi/pdf_extract/81/4/516|publisher=OUP|doi= 10.1093/mq/81.4.516}} |
|||
* {{cite book|authorlink= Brian Large|last= Large|first= Brian|title= Smetana|publisher=Duckworth|location= London|year= 1970|isbn= 0-7156-0512-7}} |
|||
* {{cite book|last= Newmarch|first= Rosa|title= The Music of Czechoslovakia|publisher=OUP|location= Oxford|year= 1942|oclc= 3291947|isbn= 0-306-77563-8}} |
|||
* {{cite encyclopedia|last= Ottlová|first= Marta|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/}} |
|||
* {{cite book|title=Slavné české lebky (Famous Czech Skulls)|last=Ramba|first=Jiří|year=2009 (2nd edition)|publisher=Galén|location=Prague|isbn=978-80-7262-325-9|pages=151–299|url=}} {{cs ikon}} |
|||
* {{cite book|authorlink= Harold C. Schonberg|last= Schonberg|first= Harold C.|title= The Lives of the Great Composers, Vol. II|publisher=Futura Publications|location= London|year= 1975|isbn= 0-86007-723-3}} |
|||
* {{cite web|title= Stálé expozice Národního muzea|url= http://www.nm.cz/expozice-detail.php?f_id=72|publisher=Národní muzeum}} {{cs ikon}} |
|||
* {{cite book|last= Steen|first= Michael|title= The Lives and Times of the Great Composers|publisher=Icon Books|location= London|year= 2003|isbn= 978-1-84046-679-9}} |
|||
* {{cite encyclopedia|last= Tyrrell|first= John|title= The Bartered Bride (Prodaná nevěsta)|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=10 June 2009}} |
|||
* {{cite encyclopedia|last= Tyrrell|first= John|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/}} |
|||
== További információk == |
|||
* [http://users.atw.hu/karajan/smetana.htm Herbert von Karajan - Bedřich Smetana: Moldva] |
|||
* [http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/visszatekinto/12107 125 éve halt meg Smetana (2009. május 10.)] |
|||
* [http://www.mr3-bartok.hu/content/view/10299/40/ Az eladott menyasszony cselekménye] |
|||
{{commonskat|Bedřich Smetana}} |
|||
{{Romantika}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|zene||opera}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Smetana Bedrich}} |
|||
[[Kategória:Cseh zeneszerzők]] |
|||
[[Kategória:Romantikus zeneszerzők]] |
|||
[[Kategória:Operaszerzők]] |
|||
[[Kategória:1824-ben született személyek]] |
|||
[[Kategória:1884-ben elhunyt személyek]] |
|||
* |
|||
{{Link FA|cs}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Smetana Bedrich}}[[Kategória:Cseh zeneszerzők]][[Kategória:Romantikus zeneszerzők]][[Kategória:Operaszerzők]][[Kategória:1824-ben született személyek]][[Kategória:1884-ben elhunyt személyek]]march, p. 54 |
|||
{{Link FA|en}} |
|||
{{Link FA|es}} |
|||
{{Link GA|da}} |
|||
A lap 2014. június 5., 17:12-kori változata
| Bedřich Smetana | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1824. március 2.[1][2][3][4][5] Litomyšl[6][7][8][9][10] |
| Származás | cseh |
| Elhunyt | 1884. május 12. (60 évesen)[2][11][3][4][5] Prága[12][7][8][9][13] |
| Sírhely | Nemzeti Temető |
| Házastársa |
|
| Iskolái | Akademické gymnázium Štěpánská |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera, klasszikus zene |
| Hangszer | zongora, hegedű |
| Tevékenység | zeneszerző |
 | |
| Bedřich Smetana aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bedřich Smetana témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bedřich Smetana 1824. március 2. – Prága, 1884. május 12.) cseh zeneszerző volt, akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik. Nemzetközileg az Eladott menyasszony című operája és a zeneszerző otthonának történetét, legendavilágát és tájait bemutató ("Hazám") ciklus tette, melynek legismertebb tétele a Vltava ("Moldva"), illetve az Életemből e-moll vonósnégyes nyitánya.
Smetana a zongorázás terén őstehetségnek számított. Első koncertjét hatéves korában adta. Miután kötelező tanulmányait teljesítette, Josef Proksch kezei alatt tanult Prágában zenélni.Smetana kétszer megnősült, a két házasságból hat gyermeke született, akik közül hárman csecsemőkorukban meghaltak.
Smetana visszaköltözött Prágába. Hamar belevetette magát a cseh zenei életbe, és az új cseh opera egyik első híres egyénisége volt. Első két operáját, melyeknek címe A branderburgiak Csehországban, illetve az Eladott menyasszony, 1866-ban az újonnan megnyílt Tartományi Színházban mutatták be. . Smetana még ez évben a színház vezető karmestere lett, de ekkoriban sok kritika érte a munkája miatt. Ez az ellenállás megtörte a kreatív alkotási ritmusát, és esetleg még egészségének megromlásával is kapcsolatba hozható, melynek következtében 1874-ben ott kellett hagynia a színházat.
Bár ez év végére teljesen elvesztette a hallását, a színházi kötelezettségek okozta stressz elmúltával az egész hátralévő életében aktívan alkotott, zenét szerzett. Már korában is nagyra értékelték a cseh művészetért és kultúráért végbe vitt teljesítményét. Idegileg azonban összeomlott, és emiatt utolsó éveit elmegyógyintézetben töltötte.
Művei
Operák
- A brandenburgiak Csehországban, (1862–1863, premier 1866)
- Az eladott menyasszony, (1864–1866, premier 1866)
- Dalibor, (1866–1867, premier 1868)
- Libuše, (1869–1872, premier 1881)
- Két özvegy, (1873–1874, premier 1874)
- A csók, (1875–1876, premier 1876)
- A titok, (1877–1878, premier 1878)
- Ördögszikla, (1880, premier 1882)
- Viola, töredék (1872–1884)
Szimfonikus költemények
- Hazám – Vyšehrad,mácu,Vltava (Moldva), Šárka, A cseh erdőkön és és mezőkön, Tábor, Blaník
- march, p. 54
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Сметана Бедржих, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Regional Database of the Central Bohemian Research Library in Kladno. (Hozzáférés: 2023. június 20.)