„Szén-monoszulfid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Chembox | Verifiedfields = changed | Watchedfields = changed | verifiedrevid = 427865018 | ImageFile = CS-CRC-MW-dimensions-2D-Lewis.png | ImageSize = 120 | ImageAl…”
 
némi korr
1. sor: 1. sor:
{{Chembox
{{Chembox
| Verifiedfields = changed
| Watchedfields = changed
| verifiedrevid = 427865018
| ImageFile = CS-CRC-MW-dimensions-2D-Lewis.png
| ImageFile = CS-CRC-MW-dimensions-2D-Lewis.png
| ImageSize = 120
| ImageSize = 120
36. sor: 33. sor:
}}
}}


A '''szén-monoszulfid''' egy CS képletű kémiai [[vegyület]], a [[szén]] egyik [[Kén|szulfidja]]. Ez a kétatomos molekula a [[Szén-monoxid|szén-monoxidhoz]] hasonló. [[Szilárd]] és [[Folyékony|cseppfolyós]] halmazállapotban nem stabil, laboratóriumban [[Gáz|gázként]], valamint [[Csillagközi anyag|csillagközi anyagként]] is megfigyelték már.<ref>{{ cite journal | author = Wilson, R. W.; Penzias, A. A.; Wannier, P. G.; Linke, R. A. | title = Isotopic abundances in interstellar carbon monosulfide | journal = Astrophysical Journal | year = 1976 | volume = 204 | issue = pt 2 | pages = L135–L137 | doi = 10.1086/182072 | bibcode = 1976ApJ...204L.135W | url = http://articles.adsabs.harvard.edu/cgi-bin/nph-iarticle_query?1976ApJ...204L.135W&amp;data_type=PDF_HIGH&amp;whole_paper=YES&amp;filetype=.pdf | format = pdf }}</ref> Annyiban hasonlít még a szén-monoxidra, hogy a [[szén]]- és a [[Kén|kénatomok]] [[Hármas kötés|hármas kötéssel]] kapcsolódnak egymáshoz. A [[molekula]] valójában nem instabil, de hajlamos a [[Polimerizáció|polimerizációra]]. Ez a hajlamosság is tükrözi a az egyszerű C-S kötés kiváló stabilitását.
A '''szén-monoszulfid''' CS képletű kémiai [[vegyület]], a [[szén]] egyik [[Kén|szulfidja]]. Ez a kétatomos molekula a [[Szén-monoxid|szén-monoxidhoz]] hasonló. [[Szilárd]] és [[Folyékony|cseppfolyós]] halmazállapotban nem stabil, laboratóriumban [[Gáz|gázként]], valamint [[Csillagközi anyag|csillagközi anyagként]] is megfigyelték már.<ref>{{ cite journal | author = Wilson, R. W.; Penzias, A. A.; Wannier, P. G.; Linke, R. A. | title = Isotopic abundances in interstellar carbon monosulfide | journal = Astrophysical Journal | year = 1976 | volume = 204 | issue = pt 2 | pages = L135–L137 | doi = 10.1086/182072 | bibcode = 1976ApJ...204L.135W | url = http://articles.adsabs.harvard.edu/cgi-bin/nph-iarticle_query?1976ApJ...204L.135W&amp;data_type=PDF_HIGH&amp;whole_paper=YES&amp;filetype=.pdf | format = pdf }}</ref> Annyiban hasonlít még a szén-monoxidra, hogy a [[szén]]- és a [[Kén|kénatomok]] [[Hármas kötés|hármas kötéssel]] kapcsolódnak egymáshoz. A [[molekula]] valójában nem instabil, de hajlamos a [[Polimerizáció|polimerizációra]]. Ez a hajlam is tükrözi a C−S egyszeres kötés nagyobb stabilitását.


A (CS)<sub>n</sub> képletű polimereket már sikerült izolálni<ref>{{ cite journal | author = Chou, J.-H.; Rauchfuss, T. B. | title = Solvatothermal Routes to Poly(Carbon Monosulfide)s Using Kinetically Stabilized Precursors | journal = Journal of the American Chemical Society | year = 1997 | volume = 119 | issue = 19 | pages = 4537–4538 | doi = 10.1021/ja970042w | url = http://www.scs.illinois.edu/rauchfus/refs/polyCS.pdf | format = pdf }}</ref>, valamint a szén-monoszulfidot ligandumként is kimutatták egyek átmenetifémekben.
A (CS)<sub>n</sub> képletű polimereket már sikerült izolálni<ref>{{ cite journal | author = Chou, J.-H.; Rauchfuss, T. B. | title = Solvatothermal Routes to Poly(Carbon Monosulfide)s Using Kinetically Stabilized Precursors | journal = Journal of the American Chemical Society | year = 1997 | volume = 119 | issue = 19 | pages = 4537–4538 | doi = 10.1021/ja970042w | url = http://www.scs.illinois.edu/rauchfus/refs/polyCS.pdf | format = pdf }}</ref>, valamint a szén-monoszulfidot ligandumként is kimutatták egyes átmenetifém-komplexekben.


== Fordítás ==
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Carbon monosulfide|oldid=602787229}}
{{fordítás|en|Carbon monosulfide|oldid=609830829}}


== Források ==
== Források ==
47. sor: 44. sor:


[[Kategória:Szervetlen szénvegyületek]]
[[Kategória:Szervetlen szénvegyületek]]
[[Kategória: Szervetlen kénvegyületek]]
[[Kategória:Szervetlen kénvegyületek]]

A lap 2014. május 23., 18:44-kori változata

Szén-monoszulfid
IUPAC-név carbon monosulfide
Más nevek szén(II)-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 2944-05-0
PubChem 108054
ChemSpider 97157
SMILES
[S+]#[C-]
InChI
1/CS/c1-2
InChIKey DXHPZXWIPWDXHJ-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CS
Moláris tömeg 44,08 g/mol
Megjelenés vöröses, kristályos por
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A szén-monoszulfid CS képletű kémiai vegyület, a szén egyik szulfidja. Ez a kétatomos molekula a szén-monoxidhoz hasonló. Szilárd és cseppfolyós halmazállapotban nem stabil, laboratóriumban gázként, valamint csillagközi anyagként is megfigyelték már.[1] Annyiban hasonlít még a szén-monoxidra, hogy a szén- és a kénatomok hármas kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A molekula valójában nem instabil, de hajlamos a polimerizációra. Ez a hajlam is tükrözi a C−S egyszeres kötés nagyobb stabilitását.

A (CS)n képletű polimereket már sikerült izolálni[2], valamint a szén-monoszulfidot ligandumként is kimutatták egyes átmenetifém-komplexekben.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Carbon monosulfide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  1. Wilson, R. W.; Penzias, A. A.; Wannier, P. G.; Linke, R. A. (1976). „Isotopic abundances in interstellar carbon monosulfide” (pdf). Astrophysical Journal 204 (pt 2), L135–L137. o. DOI:10.1086/182072.  
  2. Chou, J.-H.; Rauchfuss, T. B. (1997). „Solvatothermal Routes to Poly(Carbon Monosulfide)s Using Kinetically Stabilized Precursors” (pdf). Journal of the American Chemical Society 119 (19), 4537–4538. o. DOI:10.1021/ja970042w.