„Köztisztviselő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
jav |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''köztisztviselő''' a [[közigazgatás]]ban dolgozó olyan [[hivatalnok]], aki az [[állam]] vagy [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzat]] szolgálatában [[közhatalom|közhatalmat]] gyakorol. |
A '''köztisztviselő''' a [[közigazgatás]]ban dolgozó olyan [[hivatalnok]], aki az [[állam]] vagy [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzat]] szolgálatában [[közhatalom|közhatalmat]] gyakorol. |
||
== A köztisztviselő tevékenysége== |
== A köztisztviselő tevékenysége= = |
||
A közigazgatásban részt vevő, az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesítő tisztviselőt köztisztviselőnek nevezzük. A köztisztviselő jellegzetessége az is, hogy állami közhatalmat gyakorol, szemben a [[közalkalmazott]]al, aki ezzel nem bír. A közigazgatási eljárást köztisztviselőknek kell lefolytatniuk. A magyar közigazgatásban a köztisztviselők speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárásban. A köztisztviselő és a közalkalmazott, valamint az úgynevezett egyéb közszolgálati rétegek (bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók, fegyveresek stb.) jogviszonyaival a közszolgálati jog tudománya foglalkozik. Fontos megemlíteni, hogy a magyar köztisztviselő kifejezés nem azonosítható az angol, francia, német, illetőleg más külföldi ekvivalensekkel, mivel ezek a fogalmak jogrendszerenként mást-mást jelentenek. (Angliában az önkormányzati szolgálatvállalók nem köztisztviselők). Az Európai Unió igyekszik egy egységes közszolgálat-fogalmat (és köztisztviselő fogalmat) kialakítani. Ennek némileg gátja, hogy a közigazgatás az Európai Unióban nem a [[közösségi jog]], hanem a nemzeti jogalkotás szabályozási körébe tartozik. |
* A közigazgatásban részt vevő, az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesítő tisztviselőt köztisztviselőnek nevezzük. A köztisztviselő jellegzetessége az is, hogy állami közhatalmat gyakorol, szemben a [[közalkalmazott]]al, aki ezzel nem bír. A közigazgatási eljárást köztisztviselőknek kell lefolytatniuk. A magyar közigazgatásban a köztisztviselők speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárásban. A köztisztviselő és a közalkalmazott, valamint az úgynevezett egyéb közszolgálati rétegek (bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók, fegyveresek stb.) jogviszonyaival a közszolgálati jog tudománya foglalkozik. * Fontos megemlíteni, hogy a magyar köztisztviselő kifejezés nem azonosítható az angol, francia, német, illetőleg más külföldi ekvivalensekkel, mivel ezek a fogalmak jogrendszerenként mást-mást jelentenek. (Angliában az önkormányzati szolgálatvállalók nem köztisztviselők). Az Európai Unió igyekszik egy egységes közszolgálat-fogalmat (és köztisztviselő fogalmat) kialakítani. Ennek némileg gátja, hogy a közigazgatás az Európai Unióban nem a [[közösségi jog]], hanem a nemzeti jogalkotás szabályozási körébe tartozik. |
||
⚫ | * A köztisztviselő a törvényben felsorolt [[közigazgatási szerv]]ek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi. |
||
==A köztisztviselők jogállása== |
== A köztisztviselők jogállása == |
||
A köztisztviselők munkajogi jogviszonyát a [[közalkalmazott]]aktól és az egyéb munkavállalóktól részben eltérő szabályok rendezik a köztisztviselőkről szóló törvényben<ref>1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, módosította az 1997. évi CI. törvény és a 2002. évi XVIII. törvény</ref>; röviden Ktv.). A Ktv. számos eltérést tartalmaz a Munka Törvénykönyvétől (például a dolgozó felmondása helyett lemondás, eltérő felelősségi rendszer stb.). |
A köztisztviselők munkajogi jogviszonyát a [[közalkalmazott]]aktól és az egyéb munkavállalóktól részben eltérő szabályok rendezik a köztisztviselőkről szóló törvényben<ref>1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, módosította az 1997. évi CI. törvény és a 2002. évi XVIII. törvény</ref>; röviden Ktv.). A Ktv. számos eltérést tartalmaz a Munka Törvénykönyvétől (például a dolgozó felmondása helyett lemondás, eltérő felelősségi rendszer stb.). |
||
=== A köztisztviselő fogalma === |
|||
⚫ | A köztisztviselő a törvényben felsorolt [[közigazgatási szerv]]ek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi. |
||
=== A köztisztviselő lemondása === |
=== A köztisztviselő lemondása === |
A lap 2014. május 12., 14:43-kori változata
A köztisztviselő a közigazgatásban dolgozó olyan hivatalnok, aki az állam vagy önkormányzat szolgálatában közhatalmat gyakorol.
= A köztisztviselő tevékenysége=
- A közigazgatásban részt vevő, az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesítő tisztviselőt köztisztviselőnek nevezzük. A köztisztviselő jellegzetessége az is, hogy állami közhatalmat gyakorol, szemben a közalkalmazottal, aki ezzel nem bír. A közigazgatási eljárást köztisztviselőknek kell lefolytatniuk. A magyar közigazgatásban a köztisztviselők speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárásban. A köztisztviselő és a közalkalmazott, valamint az úgynevezett egyéb közszolgálati rétegek (bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók, fegyveresek stb.) jogviszonyaival a közszolgálati jog tudománya foglalkozik. * Fontos megemlíteni, hogy a magyar köztisztviselő kifejezés nem azonosítható az angol, francia, német, illetőleg más külföldi ekvivalensekkel, mivel ezek a fogalmak jogrendszerenként mást-mást jelentenek. (Angliában az önkormányzati szolgálatvállalók nem köztisztviselők). Az Európai Unió igyekszik egy egységes közszolgálat-fogalmat (és köztisztviselő fogalmat) kialakítani. Ennek némileg gátja, hogy a közigazgatás az Európai Unióban nem a közösségi jog, hanem a nemzeti jogalkotás szabályozási körébe tartozik.
- A köztisztviselő a törvényben felsorolt közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
A köztisztviselők jogállása
A köztisztviselők munkajogi jogviszonyát a közalkalmazottaktól és az egyéb munkavállalóktól részben eltérő szabályok rendezik a köztisztviselőkről szóló törvényben[1]; röviden Ktv.). A Ktv. számos eltérést tartalmaz a Munka Törvénykönyvétől (például a dolgozó felmondása helyett lemondás, eltérő felelősségi rendszer stb.).
A köztisztviselő lemondása
- A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.[2]
- A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.[3]
A köztisztviselők minősítése
- A jogszabályok meghatározzák a köztisztviselőként való foglalkoztatás feltételeit, a köztisztviselők illetmény- és előmeneteli rendszerét, valamint a minősítés rendszerének alapjait.
Fegyelmi eljárás köztisztviselővel szemben
- A fegyelmi eljárásban hivatalvesztés fegyelmi büntetés is kiszabható.