„Tragikus nyitány” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →A zene |
|||
20. sor: | 20. sor: | ||
A '''''Tragikus nyitány''''' [[Johannes Brahms]] Op. 81-es szimfonikus műve. 1880-ban írta, és a bemutatója még abban az évben megtörtént. |
A '''''Tragikus nyitány''''' [[Johannes Brahms]] Op. 81-es szimfonikus műve. 1880-ban írta, és a bemutatója még abban az évben megtörtént. |
||
== A mű születése == |
== A mű születése == |
||
Brahms összesen két zenekari nyitányt írt, gyakorlatilag egy időben: a ''Tragikus nyitányt'' és az ''[[Akadémiai ünnepi nyitány]]t'' is 1880 nyarán, [[Bécs]]ben komponálta. A vidám diáknótákat és a ''[[Gaudeamus igitur|Gaudeamust]]'' feldolgozó ''Akadémiai ünnepi nyitány'' mellett egyszerűen szükségét érezte, hogy egy sötétebb hangvételű művet is írjon. „Az egyik sír, a másik nevet” – írta a két kompozíciót jellemezve. [[Max Kalbeck]], Brahms életrajzírója szerint a nyitány valójában egy tervezett Faust kísérőzenéhez készült, ami a Burgtheater számára készült volna. |
|||
A mű bemutatója megelőzte az ''Akadémiai ünnepi nyitányét'': 1880 decemberében volt Bécsben, a Bécsi Filharmonikusokat [[Richter János]] vezényelte. |
|||
== A zene == |
== A zene == |
A lap 2013. december 10., 18:52-kori változata
Tragikus nyitány (Tragische Ouvertüre) | |
koncertnyitány | |
Zeneszerző | Johannes Brahms |
Keletkezés | 1880 |
Ősbemutató | 1880. december 26., Bécs |
Hangnem | d-moll |
Hangszerelés | piccolo, két fuvola, két oboa, két klarinét, két fagott, négy kürt, két trombita, három harsona, tuba, üstdob, vonósok |
Időtartam | ~13,5 perc |
Tételek | 1 |
A Tragikus nyitány Johannes Brahms Op. 81-es szimfonikus műve. 1880-ban írta, és a bemutatója még abban az évben megtörtént.
A mű születése
Brahms összesen két zenekari nyitányt írt, gyakorlatilag egy időben: a Tragikus nyitányt és az Akadémiai ünnepi nyitányt is 1880 nyarán, Bécsben komponálta. A vidám diáknótákat és a Gaudeamust feldolgozó Akadémiai ünnepi nyitány mellett egyszerűen szükségét érezte, hogy egy sötétebb hangvételű művet is írjon. „Az egyik sír, a másik nevet” – írta a két kompozíciót jellemezve. Max Kalbeck, Brahms életrajzírója szerint a nyitány valójában egy tervezett Faust kísérőzenéhez készült, ami a Burgtheater számára készült volna.
A mű bemutatója megelőzte az Akadémiai ünnepi nyitányét: 1880 decemberében volt Bécsben, a Bécsi Filharmonikusokat Richter János vezényelte.
A zene
A nyitány hangulata Brahms kedélyvilágához valóban igen közel áll, és zenéje magán viseli a komponista művészetének jellegzetes stílusjegyeit: a súlyos, kompakt hangszerelést, az erőteljes komplementer ritmikát és a férfias pátoszú, szenvedélyes, ám kifejezésében szemérmesen tartózkodó tematikát.
Hangszerelés
A szimfónia előadói apparátusa: piccolo, két fuvola, két oboa, két klarinét, két fagott, négy kürt, két trombita, három harsona, tuba, üstdob és a vonós hangszerek.
Előadása – tempóválasztástól függően – mintegy 13 és fél percet vesz igénybe.
Hallgassuk meg!
Brahms: Tragikus nyitány
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tragic Overture című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Pándi Marianne: Hangversenykalauz I. – Zenekari művek. Zeneműkiadó, Budapest, 1972. 151. o.
- fidelio – Tragikus nyitány, Op. 81