„Jogi norma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A [[jogtudomány]]ban a '''jogi norma''' a [[jog]] elemi alapegysége,<ref name=alaptan60>''Jogi alaptan'', 60. o.</ref> jogi parancs,<ref name="bunt67">''A magyar büntetőjog általános része'', 67.o.</ref> amely modellszerűen három részből áll, a [[tényállás]]ból, a [[diszpozíció]]ból, illetve a |
A [[jogtudomány]]ban a '''jogi norma''' a [[jog]] elemi alapegysége,<ref name=alaptan60>''Jogi alaptan'', 60. o.</ref> jogi parancs,<ref name="bunt67">''A magyar büntetőjog általános része'', 67.o.</ref> amely modellszerűen három részből áll, a [[tényállás]]ból, a [[diszpozíció]]ból, illetve a jogkövetkezmény ből.<ref name=alt122>''Általános tanok'', 122. o.</ref><ref name=alaptan63>''Jogi alaptan'', 63. o.</ref>, azonban a [[büntetőjog]]ban a hipotézis és a diszpozíció általában egybeolvad, ezért a ott norma elemének csak a diszpozíciót és a jogkövetkezményt tekintjük.<ref name="bunt67"/> A jogi normákat a [[jogszabály]]ok tartalmazzák<ref name=alaptan60/>, a jogszabályokból ismerhetők meg.<ref>''Általános tanok'', 109. o.</ref> |
||
== Története == |
== Története == |
||
A lap 2013. szeptember 10., 12:29-kori változata
A jogtudományban a jogi norma a jog elemi alapegysége,[1] jogi parancs,[2] amely modellszerűen három részből áll, a tényállásból, a diszpozícióból, illetve a jogkövetkezmény ből.[3][4], azonban a büntetőjogban a hipotézis és a diszpozíció általában egybeolvad, ezért a ott norma elemének csak a diszpozíciót és a jogkövetkezményt tekintjük.[2] A jogi normákat a jogszabályok tartalmazzák[1], a jogszabályokból ismerhetők meg.[5]
Története
Részei
Tényállás
A tényállás vagy hipotézis[4] azon jelenségek, tények, körülmények összességét jelenti, amelyek beállása esetére a jogszabály meghatározott emberi magatartás tanúsítását írja elő.[3]
Diszpozíció
A diszpozíció vagy rendelkezés írja elő azt a követendő magatartást, amelyet a tényállás elemeinek megvalósulása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell.[6]
Jogkövetkezmény
A jogkövetkezmény a diszpozícióban foglaltak teljesítése esetén joghatás, ellenkező esetben joghátrány.[7]
Hivatkozások
- Pokol Béla: Jogi alaptan, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000
- Bíró György, Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010
- Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, 2. kiadás, HVGOrac, Budapest, 2010