„Stockton and Darlington Railway” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
32. sor: | 32. sor: | ||
A vonal hivatalos megnyitására [[1825]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] került sor, Stephenson Locomotion nevű gőzmozdonya 33 kocsit vontatott (a mozdony után öt vagon következett szénnel, egy liszttel megrakva, a következő kocsiban a vasút tulajdonosai, igazgatói, földmérők, mérnökök kaptak helyet, ezt 20, utasok számára átalakított szenes vagon, majd legvégül hat szénnel megrakott kocsi követte) helyenként óránként 24 kilométeres sebességgel. A szerelvény mintegy 600 utast szállított, súlya pedig nagyjából 86 tonna lehetett. A szárazföldi közlekedés történetében most először fordult elő, hogy az ember a lónál gyorsabban utazott. [[1830]]-ban megnyitották a [[Liverpool]]–[[Manchester]] vasútvonalat és a vasparipa elindult világhódító útjára. Hamarosan [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] és [[Európa|Európában]] is gőzerővel kezdtek vasutat építeni, megkezdődött a vasút korszaka. |
A vonal hivatalos megnyitására [[1825]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] került sor, Stephenson Locomotion nevű gőzmozdonya 33 kocsit vontatott (a mozdony után öt vagon következett szénnel, egy liszttel megrakva, a következő kocsiban a vasút tulajdonosai, igazgatói, földmérők, mérnökök kaptak helyet, ezt 20, utasok számára átalakított szenes vagon, majd legvégül hat szénnel megrakott kocsi követte) helyenként óránként 24 kilométeres sebességgel. A szerelvény mintegy 600 utast szállított, súlya pedig nagyjából 86 tonna lehetett. A szárazföldi közlekedés történetében most először fordult elő, hogy az ember a lónál gyorsabban utazott. [[1830]]-ban megnyitották a [[Liverpool]]–[[Manchester]] vasútvonalat és a vasparipa elindult világhódító útjára. Hamarosan [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] és [[Európa|Európában]] is gőzerővel kezdtek vasutat építeni, megkezdődött a vasút korszaka. |
||
== |
== Források == |
||
* James Stephen Jeans: ''Jubilee Memorial of the Railway System: History of the Stockton and Darlington Railway.'' Graham, Newcastle upon Tyne 1974, ISBN 0-85983-050-0 {{en}} |
* James Stephen Jeans: ''Jubilee Memorial of the Railway System: History of the Stockton and Darlington Railway.'' Graham, Newcastle upon Tyne 1974, ISBN 0-85983-050-0 {{en}} |
||
* Charles Alexander McDougall: ''The Stockton & Darlington Railway, 1821–1863.'' Durham County Council, Durham 1975, ISBN 0-904738-00-0 {{en}} |
* Charles Alexander McDougall: ''The Stockton & Darlington Railway, 1821–1863.'' Durham County Council, Durham 1975, ISBN 0-904738-00-0 {{en}} |
||
* Maurice W. Kirby: ''The Origins of Railway Enterprise. The Stockton and Darlington Railway 1821–1863.'' Cambridge University Press, Cambridge 2002, ISBN 0-521-89280-5 {{en}} |
* Maurice W. Kirby: ''The Origins of Railway Enterprise. The Stockton and Darlington Railway 1821–1863.'' Cambridge University Press, Cambridge 2002, ISBN 0-521-89280-5 {{en}} |
||
== |
== További információk == |
||
{{Commonskat|Stockton and Darlington Railway}} |
{{Commonskat|Stockton and Darlington Railway}} |
||
* [http://www.drcm.org.uk Darlington Railway Centre and Museum] {{en}} |
* [http://www.drcm.org.uk Darlington Railway Centre and Museum] {{en}} |
A lap 2013. július 24., 17:11-kori változata
Stockton–Darlington-vasútvonal
| ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A vonal megnyitása | ||||||||||
Hossz: | 40 km | |||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Stockton and Darlington Railway témájú médiaállományokat. | ||||||||||
|
A Stockton–Darlington-vasútvonal a világ első hivatalosan is személyszállításra is használt vasútvonala, ahol a gőzvontatás megjelent. Továbbá abban az időben a világ leghosszabb vasútvonala is volt.
A vasútvonal építése
George Stephenson 1822-ben meggyőzte az északkelet-angliai Darlington és Stockton környékének bányatulajdonosait, akik vasutat akartak építeni a szén szállítására, hogy az általa tervezett gép nagyobb teher szállítására alkalmas, mint a lóvasút. A parlament által nehezen elfogadott törvény személyek szállítását is lehetővé tette a 40 kilométeres, jelentéktelen szárnyvonalon, ahol a világ első vasúti hídja is megépült. A sínek nyomtávja 4 láb és 8,5 hüvelyk, azaz 1435 mm volt, ez a mai normál nyomtáv.
A vonal hivatalos megnyitására 1825. szeptember 27-én került sor, Stephenson Locomotion nevű gőzmozdonya 33 kocsit vontatott (a mozdony után öt vagon következett szénnel, egy liszttel megrakva, a következő kocsiban a vasút tulajdonosai, igazgatói, földmérők, mérnökök kaptak helyet, ezt 20, utasok számára átalakított szenes vagon, majd legvégül hat szénnel megrakott kocsi követte) helyenként óránként 24 kilométeres sebességgel. A szerelvény mintegy 600 utast szállított, súlya pedig nagyjából 86 tonna lehetett. A szárazföldi közlekedés történetében most először fordult elő, hogy az ember a lónál gyorsabban utazott. 1830-ban megnyitották a Liverpool–Manchester vasútvonalat és a vasparipa elindult világhódító útjára. Hamarosan Amerikában és Európában is gőzerővel kezdtek vasutat építeni, megkezdődött a vasút korszaka.
Források
- James Stephen Jeans: Jubilee Memorial of the Railway System: History of the Stockton and Darlington Railway. Graham, Newcastle upon Tyne 1974, ISBN 0-85983-050-0 (angolul)
- Charles Alexander McDougall: The Stockton & Darlington Railway, 1821–1863. Durham County Council, Durham 1975, ISBN 0-904738-00-0 (angolul)
- Maurice W. Kirby: The Origins of Railway Enterprise. The Stockton and Darlington Railway 1821–1863. Cambridge University Press, Cambridge 2002, ISBN 0-521-89280-5 (angolul)
További információk
- Darlington Railway Centre and Museum (angolul)
- The History of the Stockton and Darlington Railway (North East History) (angolul)
- The Stockton and Darlington Railway: The Birthplace of the Railway (angolul)