„Prokopiosz (történetíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 31. sor: | 31. sor: | ||
[[Kategória:Bizánci történetírók]] |
[[Kategória:Bizánci történetírók]] |
||
[[en:Procopius]] |
|||
[[bg:Прокопий Кесарийски]] |
|||
[[bs:Prokopije iz Cezareje]] |
|||
[[ca:Procopi (historiador)]] |
|||
[[cs:Prokopios z Kaisareie]] |
|||
[[da:Procopius]] |
|||
[[de:Prokopios von Caesarea]] |
|||
[[el:Προκόπιος]] |
[[el:Προκόπιος]] |
||
[[es:Procopio de Cesarea]] |
|||
[[eu:Prokopio Zesareakoa]] |
|||
[[fa:پروکوپیوس]] |
|||
[[fi:Prokopios]] |
|||
[[fr:Procope de Césarée]] |
|||
[[he:פרוקופיוס]] |
|||
[[hy:Պրոկոպիոս Կեսարացի]] |
|||
[[id:Procopius]] |
|||
[[it:Procopio di Cesarea]] |
|||
[[ja:プロコピオス]] |
|||
[[ko:프로코피우스]] |
|||
[[la:Procopius]] |
|||
[[lv:Prokopijs no Cēzarejas]] |
|||
[[mk:Прокопиј]] |
|||
[[nl:Procopius]] |
|||
[[no:Prokopios]] |
|||
[[pl:Prokopiusz z Cezarei]] |
|||
[[pt:Procópio de Cesareia]] |
|||
[[ro:Procopius din Cezareea]] |
|||
[[ru:Прокопий Кесарийский]] |
|||
[[sh:Prokopije]] |
|||
[[simple:Procopius]] |
|||
[[sk:Prokopios Cézarejský]] |
|||
[[sl:Prokopij iz Cezareje]] |
|||
[[sr:Прокопије из Цезареје]] |
|||
[[sv:Prokopios]] |
|||
[[tr:Prokopius (tarihçi)]] |
|||
[[uk:Прокопій Кесарійський]] |
|||
[[zh:普罗科匹厄斯]] |
|||
A lap 2013. április 16., 00:27-kori változata
Kaiszareiai Prokopiosz (latinosan: Prokopios; 500?-565?) bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert.
Élete
Ceasarea-ban született, törvényt tanult, majd Konstantinápolyban (ma: Isztambul) gyakorolt. Procopius a Palesztina provincia akkori adminisztrációs központjában Caesarea Maritima városában született 500 környékén. Valószínűleg a város védőszentjéről, a mártírhalált halt 4. századi Prokopiosról kaphatta nevét.
Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a gázai görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait Bejrútban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is.
526 vagy 527-ben Flavius Belisariushoz, Daras város helyőrségének kapitányához és hadvezérhez került tanácsosként, akit elkísért felívelő katonai pályája során (530 ibér háború a Szászánida Birodalom ellen, 532 konstantinápolyi Nika-lázadás leverése, 533 észak-afrikai vandál háború, 535-540 itáliai osztrogótok elleni háború).
540-ben Ravenna bevétele után visszatért Konstantinápolyba, ahol 542-ben átélte a pestist. Később magas rangokat (ilustris, talán patríciusit is) és hivatalokat kapott, melyekről azonban nem maradtak fenn pontos információk. Visszatérte után történetírói munkájának szentelte idejét, mely a justinianusi háborúkat dolgozta fel 550-ig bezáróan.
Művei
Prokopiusz görögül írt. Legismertebb munkája A háborúk könyve. Az első két kötet a perzsa háborút írja le 550-ig; a következő kettő az afrikai csatáról szól; a másik három kötet az itáliai harcról ír; és a legutolsó kötet leír minden fontosabb eseményt 554-ig.
Bár Prokopiusz főleg katonai ügyekben érzi otthon magát, más témákban is találhatók munkái. Munkái még a Titkos történet, egy kritikus magyarázat Jusztiniánusz, Belisar hadvezér, Theodora és a bizánci bíróság életéről; és a Jusztiniánusz építményei (553-555), ami egy könyv Jusztiniánusz építési programjáról.
- De aedificiis (Peri ktismaton – épületekről, Justinianus magasztalása, 6 kötet maradt fenn)
- De bellis (8 kötet: 2 perzsa, 2 vandál, 3 ostrogót, 1 áttekintő vázlat)
- Historia arcana (Anecdota – Titkos történet, Justinianus kritikája, 558-559-es évek eseményei)
Külső hivatkozások
- művei
- műveiről angolul
- Prokopios: Titkos történet. Helikon Kiadó. Budapest, 1984